Elhízás és étkezési rendellenességek a serdülők integratív prevenciós programjaiban: szisztematikus áttekintés és metaanalízis protokollja

Ana Carolina Barco Leme

1 Gyermektáplálkozási kutatóközpont, Baylor College of Medicine, Houston, Texas, USA,

Debbe Thompson

1 Gyermektáplálkozási kutatóközpont, Baylor College of Medicine, Houston, Texas, USA,

Karin Louise Lenz Dunker

2 Pszichiátriai Tanszék, São Paulo Szövetségi Egyetem, São Paulo, Brazília,

Theresa Nicklas

1 Gyermektáplálkozási kutatóközpont, Baylor College of Medicine, Houston, Texas, USA,

Sonia Tucunduva Philippi

3 Közegészségügyi Iskola, São Paulo Egyetem, São Paulo, Brazília,

Tabbetha Lopez

4 Egészségügyi és emberi teljesítmény tanszék, Liberális Művészeti és Társadalomtudományi Főiskola, Houstoni Egyetem, Houston, Texas, USA,

Lydi-Anne Vézina-Im

1 Gyermektáplálkozási kutatóközpont, Baylor College of Medicine, Houston, Texas, USA,

Tom Baranowski

1 Gyermektáplálkozási kutatóközpont, Baylor College of Medicine, Houston, Texas, USA,

Társított adatok

Absztrakt

Bevezetés

Az elhízás és az étkezési rendellenességek olyan közegészségügyi problémák, amelyek egész életen át tartó pénzügyi és személyes költségekkel járnak, és gyakori kockázati tényezők, például a test elégedetlensége, a test ugratása és a rendezetlen étkezés. Az elhízás megelőzésére irányuló beavatkozások étkezési rendellenesség kialakulásához vezethetnek, mivel a súlyra való összpontosítás hozzájárulhat az étrend és a súly túlzott aggodalmához. Ezért a javasolt kutatás fel fogja mérni, hogy az elhízás és az étkezési rendellenesség-megelőzési eljárások integrálása („integrált megközelítés”) jobban jár-e, mint az egy megközelítésű beavatkozások a serdülők közötti elhízás megelőzésében, és hogy az integrált megközelítések befolyásolják-e a testsúlyhoz kapcsolódó eredményeket.

Módszerek és elemzés

Meghatározzák az elhízás és az étkezési rendellenesség megelőzésének integrált beavatkozásait. Véletlenszerű, kontrollos vizsgálatok és kvázi-kísérleti kísérletek kerülnek beszámolásra mindkét nemből származó, 10 és 19 év közötti serdülőkről. Az érdekes eredmények közé tartozik a testösszetétel, az egészségtelen súlykontroll-viselkedés és a test elégedettségének mérése. A MEDLINE/PubMed, a PsycINFO, a Web of Science és a SciELO keresésre kerül. Az adatokat két ellenőr önállóan fogja kinyerni, szabványosított adatkivonási űrlap segítségével. A próba minőségét a Cochrane Collaboration kritériumok alapján értékelik. Az integrált és az egy megközelítésű intervenciós vizsgálatok hatásait szisztematikus felülvizsgálati eljárásokkal hasonlítják össze. Ha megfelelő számú tanulmány adatot közöl az integrált beavatkozásokról hasonló populációk körében (k> 5), meta-analízist végeznek véletlenszerű hatásokkal. Az érzékenységi elemzéseket és a meta-regressziót csak akkor hajtják végre, ha a vizsgálat közötti heterogenitás magas (I 2 ≥75%).

Etika és terjesztés

Etikai jóváhagyásra nem lesz szükség, mivel ez a közzétett tanulmányok szisztematikus áttekintése. Az eredményeket konferencia előadások és szakértők által áttekintett folyóiratok útján terjesztik.

A tanulmány erősségei és korlátai

Az önálló elhízásmegelőzési programok első áttekintése és metaanalízise az integrált elhízás- és étkezési rendellenesség-megelőzési megközelítésekkel szemben a testösszetételről.

A testösszetétel mérései nem pontosan mérik a testzsírt.

A rendezetlen étkezést az ön által bejelentett intézkedésekkel mérjük.

Az életkor csak 10 éves és 19 éves serdülők között lesz.

Háttér

A gyermekkori túlsúly és az elhízás világszerte aggodalomra ad okot a közegészségügyben, 1 az USA-ban a legmagasabb, ahol a fiúk 28,8% -a és a lányok 29,7% -a túlsúlyos vagy elhízott. 2 A nyugati alacsony jövedelmű és közepes jövedelmű országokban (LMIC) szintén egészségtelen a gyermek súlya, például Brazíliában a 10 és 19 év közötti egyének 24,3% -a volt túlsúlyos vagy elhízott. 2 Bizonyos bizonyítékok azt mutatják, hogy az LMIC-kben a prevalencia szintje gyors vagy magasabb, vagy még magasabb, mint a magas jövedelmű országokban (HIC). 3 Az elhízás összefüggésbe hozható hosszú távú és rövid távú fizikai egészségi állapotokkal, például kardiometabolikus betegségekkel, 4 bizonyos típusú rákokkal 5 és mentális egészségi problémákkal. 6 7 A túlsúlyos fiatalok esetében is nagy a kockázata annak, hogy elhízott felnőttekké váljanak, 8 jelezve, hogy a fiataloknál meg kell kezdeni a megelőzést.

Korábbi szisztematikus áttekintések megvizsgálták a gyermekkori elhízás megelőzését. 3 9 10 A megállapítások azonban vegyesek voltak. A gyermekek és serdülők közötti elhízás megelőzésére irányuló iskolai beavatkozások egyik áttekintésében az intervenciós és a kontrollcsoport közötti átlagos különbség −0,33 kg/m 2 volt (−0,55, –0,11, 95% CI), ennek a hatásnak a 84% -a a legmagasabb színvonalú tanulmányok magyarázzák. Alternatív megoldásként egy másik 0,03 (95% CI: 0,09-0,03, P = 0,03) különbséget jelentett magas heterogenitás mellett (I 2 = 87%). 12 Így az iskolai elhízás-megelőzési beavatkozások hatékonyságára vonatkozó bizonyítékok a testtömeg-index (BMI) csökkentésére a fiatalok körében magas heterogenitással keverednek a vizsgálatok között. Eredményesebbek lehetnek azok a szűkebb korcsoportok, akik közös problémákat tapasztalnak és ezeknek a problémáknak megfelelő beavatkozásokat kapnak.

Az étkezési rendellenességek olyan betegségek, amelyekben az emberek súlyos zavarokat tapasztalnak étkezési magatartásukban, valamint az ezzel kapcsolatos gondolatokban és érzelmekben. Az étkezési rendellenességekkel küzdő embereket általában az étel és a testsúlyuk foglalkoztatja. 13 A mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvében 5 az étkezési rendellenességek szekciót átkeresztelték „Etetési és étkezési rendellenességekre”, és három étkezési rendellenességet határoztak meg: anorexia nervosa, bulimia nervosa és mértéktelen étkezési rendellenességek; és három táplálkozási rendellenesség: pica, kérődzési rendellenesség és elkerülő/korlátozó étkezési rendellenesség. Ezek a kategóriák és a hozzájuk kapcsolódó kritériumok csökkentették az „étkezési rendellenességek másként nem meghatározott” diagnosztikai kategória gyakoriságát, ami az étkezési rendellenességek heterogén, nem jól meghatározott csoportja. A másként nem meghatározott étkezési rendellenesség volt a leggyakoribb diagnózis a serdülők klinikai és közösségi mintáiban, amely az összes étkezési rendellenesség diagnózisának mintegy 80% -át tette ki, pszichopatológiával és az anorexia nervosa és a bulimia nervosa tüneteivel összehasonlítva. 13 14

A rendezetlen étkezési magatartás és attitűdök az étkezési rendellenességek részét képezik, és magukban foglalják az ételekre és a kalóriákra való rögeszmés gondolkodást, dühösé válást éhes állapotban, képtelen kiválasztani, mit ennének, ételt keresni a pszichológiai problémák ellensúlyozására, enni, amíg rosszul érzik magukat, és valótlan mítoszokat bemutatni és az evéssel és a testtel kapcsolatos hitek. 15 A rendezetlen étkezés nem korlátozódik azokra, akiknél étkezési rendellenességeket diagnosztizáltak. Valójában sok ember rendezetlen étkezési magatartást, hitet és érzéseket tapasztal az étel iránt, de nincs tudatában annak, hogy „rendellenes” viselkedést mutat. 15

Egy nemrégiben végzett szisztematikus áttekintés és metaanalízisek 19 számszerűsítették az étkezési rendellenességeket megelőző, randomizált, kontrollos vizsgálatok hatékonyságát gyermekek, serdülők és fiatalok számára. Összesen 112 tanulmány került be; A vizsgálatok 58% -ánál nagy volt az elfogultság kockázata. Az eredmények kicsi vagy közepes hatásméretet jeleztek az étkezési rendellenesség kockázati tényezőinek csökkentésében. Azt is feltárta, hogy az evészavarok kockázati tényezőinek ígéretes megelőző beavatkozásai lehetnek a kognitív disszonancia terápia, a kognitív viselkedésterápia és a médiaműveltség. Az azonban bizonytalan, hogy ezek a beavatkozások csökkentik-e az étkezési rendellenességek előfordulását, és szükség van olyan tanulmányokra, amelyek kombinálják az étkezési rendellenességet és az elhízás megelőzését. 19.

Bár az étkezési rendellenesség-megelőzési programok tartalmazták az elhízás megelőzésének releváns tartalmát (pl. Az egészséges testsúly-szabályozás elősegítése), néhányan értékelték a súlyállapotra vagy más, az elhízással kapcsolatos eredményekre gyakorolt hatást. 17 19 20

A gyermekkori túlsúly növeli az étkezési rendellenességek esélyét felnőttkorban (összehasonlítva a normál súlykontrollal). 16 A gyakori elhízás és étkezési rendellenességek kockázati tényezői a társadalmi-ökológiai modell szerint 21 három szintre oszthatók: egyéni (pl. Nem, életkor és súlyállapot), társadalmi (pl. Média, súly ugratás és ideális szépségmintázat) és pszichológiai ( pl. önértékelés és testelégedettség). Számos tanulmány írta le e tényezők együttes jelenlétét, amelyek az étkezési rendellenességek és az elhízás kialakulásának kockázatát jelenthetik. 22–24 Így egy integrált megközelítés kezelhetné ezeket a prevenciós filozófiák különbségeit, például az étkezési magatartás (diéta és diéta nélkül) és a testtömeg (fogyás és fogyás elfogadása). 18.

Egyes beavatkozások mind az elhízással, mind az étkezési rendellenességekkel foglalkoztak a prevenciós beavatkozások során, mivel hatékonyan kezelték két állapotot egyetlen beavatkozással, és csökkenthető annak a kockázata, hogy véletlenül étkezési rendellenességeket okoznak, miközben megpróbálják megakadályozni az elhízást, például 25–27, az elhízás megelőzésére irányuló stratégiák ( a bevitel és az adagkontroll figyelemmel kísérése) akaratlanul elősegítheti az alakzavarokat és a rendezetlen étkezést. Az elhízás és az étkezési rendellenesség-megelőzési programok integrálása könnyebbnek és költséghatékonyabbnak bizonyulhat, mint külön kezelni őket, és az egészséges táplálkozás és a fizikai aktivitás egyaránt az étkezési rendellenességek és az elhízás-megelőzési programok középpontjában áll. 28 A test elégedetlenségével kapcsolatos aggályok mindkét megközelítéssel foglalkoztak is, de ezeknek nem megfelelő üzeneteik vannak. Például egyes elhízásmegelőző programok elfogadhatónak tartották a túlsúly miatt való boldogtalanságot annak érdekében, hogy motiválják az elfogyasztott ételek mennyiségének és tartalmának korlátozását a testsúly csökkentése érdekében, tudatosság az étrendi bevitelről. Az ezen alternatív nézőpontokat alátámasztó adatok azonban kevések. 28.

Az elhízás és az étkezési rendellenességek 20 25 növekvő gyakorisága és a közös kockázati tényezők, azaz a test elégedetlensége, az egészségtelen súlykontroll-viselkedés/fogyókúra és a súly ugratás miatt (1. ábra) integrációra szólítottak fel e közös aggályok kezelésére. 25 Például az elhízás és az étkezési rendellenességek ugyanazon egyénnél együtt jelentkezhetnek. 25 Az egyesült államokbeli és spanyol serdülők közötti kultúrák közötti összehasonlítás szerint a fogyókúra és az egészségtelen súlykontroll-viselkedés magasabb volt a túlsúlyos és elhízott fiatalok körében, és arra a következtetésre jutott, hogy a prevenciós beavatkozásoknak az étkezés és a testsúlyral kapcsolatos problémák széles spektrumát kell kezelniük. 29.