Az éjszakai étkezés táplálkozási vonatkozásai és összefüggése a koreai serdülők súlyállapotával

Emely Hernandez

1 Élelmezési és Táplálkozási Tanszék, Szöuli Nemzeti Egyetem, 1 Gwanak-ro, Gwanak-gu, Szöul 08826, Korea.

Meeyoung Kim

1 Élelmezési és Táplálkozási Tanszék, Szöuli Nemzeti Egyetem, 1 Gwanak-ro, Gwanak-gu, Szöul 08826, Korea.

Megnyerte Gyoung Kim-t

1 Élelmezési és Táplálkozási Tanszék, Szöuli Nemzeti Egyetem, 1 Gwanak-ro, Gwanak-gu, Szöul 08826, Korea.

Jihyun Yoon

1 Élelmezési és Táplálkozási Tanszék, Szöuli Nemzeti Egyetem, 1 Gwanak-ro, Gwanak-gu, Szöul 08826, Korea.

2 Humánökológiai Kutatóintézet, Szöuli Nemzeti Egyetem, Szöul 08826, Korea.

Absztrakt

HÁTTÉR/CÉLOK

Egyre több kutatás jelzi, hogy az éjszakai étkezés rossz étrend-minőséggel és negatív egészségi eredménnyel járhat. Ez a tanulmány megvizsgálta az éjszakai étkezés táplálkozási vonatkozásait, a kapcsolódó tényezőket, valamint az éjszakai étkezés és a testsúly közötti összefüggést a koreai serdülők körében.

TÁRGYAK/MÓDSZEREK

Ez a tanulmány elemezte az egynapos, 24 órás étrendi visszahívás adatait, valamint egy 1738 koreai 12-18 éves serdülő demográfiai felmérését, amelyet a 2010–2012-es koreai Koreai Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálatból nyertek. Az „éjszakai étkezést” úgy határozták meg, hogy a napi energiafogyasztás legalább 25% -át fogyasztja 21:00 és 06:00 között. A fenti feltételnek megfelelő alanyokat „éjszakai étkezőknek” minősítették, míg a többit „nem éjszakai étkezőknek” tekintették. A logisztikai regressziós elemzés az éjszakai étkezéshez kapcsolódó tényezőket vizsgálta. Az éjszakai étkezés és a BMI z-pontszámok kapcsolatának vizsgálatához több lineáris regressziós elemzést használtak, míg az éjszakai étkezés és a súly állapota közötti kapcsolatot multinomiális logisztikus regressziós elemzéssel.

EREDMÉNYEK

Úgy tűnt, hogy a koreai serdülők körülbelül 21% -a éjszakai evő. Az éjszakai fogyasztók fokozott reggelizést (P = 0,001), a snackekből nagyobb energiafogyasztást mutattak (P Kulcsszavak: Táplálkozási felmérés, étkezési magatartás, elhízás, BMI, testtömeg

BEVEZETÉS

A serdülőkort kritikus változások jellemzik az élet számos területén. Ezek közül a gyors növekedés mind magasságában, mind súlyában az egyik legkézenfekvőbb fizikai átalakulás. Ezek a változások, a módosítható tényezőkkel együtt, a serdülőket magasabb kockázati kategóriába sorolják a súlygal összefüggő egészségügyi problémák miatt [1].

Világszerte az elhízás és a túlsúly elterjedtsége nőtt a gyermekek és serdülők körében, járványokká vált mind a fejlődő, mind a fejlett országokban [2]. Dél-Korea nem mentesül e globális trend alól. 2008 és 2012 között az elhízás prevalenciája gyermekeknél és serdülőknél 11,2% -ról 14,7% -ra nőtt [3]. A dél-koreai serdülők körében az elhízás valószínűségével összefüggő néhány elem az alacsony társadalmi-gazdasági helyzet, táplálkozási szokások és a napi 2 óránál hosszabb ülés [4].

A diéta a súlyállapotot befolyásoló fontos módosítható tényező. A kutatások összefüggéseket mutattak ki a koreai serdülők étrendjének időbeli változásai és a túlsúly kockázata között [5]. A közelmúltban az élelmiszer-fogyasztás időbeli megoszlása tűnt fel az étrend és a testsúly állapota közötti összefüggés lehetséges bűnösének. A táplálékfelvétel időzítésének és a specifikus tápanyagprofiloknak a kombinációja anyagcsere-rendellenességekkel járt [6]. Például a reggeli kihagyása összefüggött az általános populáció elhízásával [7,8], és a bizonyítékok azt sugallják, hogy ez összefügg a kamaszkor és a felnőttkor közötti átmenet során megnövekedett súlygyarapodással [9].

Különösen az éjszakai táplálékfogyasztás társult alacsonyabb étrendminőséghez gyermekeknél [10], serdülőknél [11] és felnőtteknél [12], valamint magasabb testtömeg-indexhez (BMI) és nagyobb valószínűséggel az elhízáshoz [13]., 14]. Dél-Koreában és az Egyesült Államokban az éjszakai étkezés nagyobb gyakoriságot mutatott a fiatal felnőttek körében [15,16,17], és a legtöbb dél-koreai ezzel a témával foglalkozó tanulmány erre a népességre összpontosított [18,19,20]. Tudomásunk szerint mindeddig csak egy tanulmány elemezte a serdülők éjszakai étkezésének jelenségét. A tanulmány a Gyeonggi tartományban élő középiskolás diákok éjszakai étkezési szokásait vizsgálta, és arra a következtetésre jutott, hogy az éjszakai táplálékfogyasztás túlnyomórészt szénhidrátban és zsírban gazdag ételekben állt [11]. Ennek ellenére mindeddig egyetlen más tanulmány sem számolt be az éjszakai étkezés és a testtömeg lehetséges kapcsolatáról Dél-Koreában. Ezért a jelenlegi tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja az éjszakai étkezéshez kapcsolódó táplálkozási szempontokat és tényezőket, valamint az éjszakai étkezés kapcsolatát a BMI-vel és a koreai serdülők súlyállapotával.

TÁRGYAK ÉS MÓDSZEREK

Adatforrás és alanyok

Az ebben a tanulmányban felhasznált adatokat a koreai Betegségmegelőzési és Megelőzési Központok által lefolytatott Koreai Országos Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat (KNHANES V) 2010–2012. Ezt a felmérést a koreai Betegségmegelőzési és Megelőzési Központok Intézményi Felülvizsgálati Testülete (IRB) hagyta jóvá (IRB jóváhagyási szám: 2010-02CON-21-C, 2011-02CON-06-C, 2012-01EXP-01-2C) . 1738 alany végső mintáját választották ki a kezdeti 2193 alany közül, 12-18 évesek; 424 alany kizárt a fő célváltozók, például az étrendi adatok és az antropometriai intézkedések hiányzó értékei miatt, 31 alany pedig a valószínűtlen energiafogyasztás jelentése miatt került kizárásra (2). A BMI z-pontszámokat LMS (lambda-mu-sigma) paraméterek alkalmazásával számoltuk ki, az Egészségügyi Világszervezet által leírtak szerint [27]. A pozitív z-pontszám az azonos korú és nemű más gyermekek átlagosnál magasabb BMI-jét jelzi, míg a negatív z-pontszám az átlagosnál alacsonyabb BMI-t.

Az alanyokat elhízottnak tekintettük, ha BMI-jük életkoruk és nemük szerint a 95. percentilis felett volt, vagy túlsúlyosnak minősült, ha a BMI a 85. vagy annál magasabb, és a 95. percentilis alatt volt. A BMI 5. percentilis alatti alanyokat alsúlyosnak, míg az 5. percentilis vagy azt meghaladó, illetve a BMI 85. percentilis alatti személyeket egészséges testsúlynak minősítették. A percentiliseket a Koreai Nemzeti Növekedési Táblázatokban bemutatott határértékek alapján nyertük [28].

Statisztikai analízis

Az összes statisztikai elemzést az IBM SPSS (PASW Statistics 20; SPSS Inc., Chicago IL, USA) segítségével végeztük. Az elemzéshez a Komplex minták modult használtuk. Ez a modul megfelelő mintasúlyokat tartalmaz, és figyelembe veszi a KNHANES V tervezésében használt rétegződést és klaszterezést. Az elemzésekhez a szignifikancia szintet 0,05-re állítottuk be.

A folyamatos változókat átlag ± standard hiba (SE), a kategorikus változókat pedig a teljes százalékban adtuk meg. A kategorikus változók közötti asszociációk vizsgálatára Rao-Scott khi-négyzet tesztet alkalmaztunk. ANOVA vagy t-tesztet használtunk az átlagok összehasonlítására. Binomiális logisztikai regressziót alkalmaztak az éjszakai étkezéshez kapcsolódó tényezők felmérésére. Az étrendi bevitelt összehasonlítottuk az éjszakai és a nem éjszakai étkezők között az ANCOVA-val, életkoruk és nemük szerint kiigazítva.

Többszörös lineáris regresszióanalízist végeztünk az éjszakai étkezés és a BMI z-pontszám közötti kapcsolat felmérésére. Ezeket a modelleket olyan változók alapján ellenőriztük, amelyek a korábbi vizsgálatok során fontos társváltozóknak bizonyultak: életkor, nem, teljes energiafogyasztás, stressz és alvási idő [10].

Multinomiális logisztikus regresszióanalízist végeztünk az éjszakai étkezés és a testsúly állapota közötti összefüggés értékelésére. Ezt a modellt olyan zavaró változókkal kontrollálták, mint az életkor, a nem és a teljes energiafogyasztás [10]. Ezt annak érdekében végezték el, hogy egy egyszerűbb modell legyen, minimális változókkal, amelyek összefüggésben lehetnek az éjszakai étkezéssel vagy a testsúly állapotával.

EREDMÉNYEK

Az éjszakai étkezés általános jellemzői és tényezői

Az 1. táblázat az éjszakai étkezés elterjedtségét mutatja a koreai lakosság körében. Úgy tűnt, hogy az éjszakai étkezés gyakoribb a serdülők körében. Ez a korcsoport mutatta az éjszakai étkezés legnagyobb gyakoriságát, valamint az éjszakai energiafogyasztás legnagyobb százalékát. A serdülők körülbelül 61% -a bármilyen mennyiségű ételt evett éjszaka, míg körülbelül 21% -uk éjszakai teljes energiafogyasztásuk több mint egynegyedét fogyasztotta, ezért e tanulmány szempontjából éjszakai fogyasztóknak sorolták őket.

Asztal 1

Az adatokat a Complex Samples modul segítségével elemeztük.

1) P-értékek Rao-Scott chi négyzet próbával vagy ANOVA-val

2) Az éjszakai étkezési állapot azt jelzi, hogy az energiafogyasztás 9 és 6 óra között megegyezett-e vagy meghaladta-e a teljes energiafogyasztás 25% -át, vagy sem; éjszakai fogyasztók: éjszakai energiafogyasztás a teljes energiafogyasztás ≥ 25% -a; nem éjszakai fogyasztók: az éjszakai energiafogyasztás 3) n a súlyozatlan számokat jelenti.

A 2. táblázat a serdülőkori éjszakai és nem éjszakai étkezők jellemzőit mutatja be. Az elemzés szignifikáns különbségeket mutatott az éjszakai és a nem éjszakai fogyasztók között az életkor, a nem, az éjszakai szülői étkezés és a reggeli kihagyás tekintetében. Az éjszakai fogyasztók hajlamosak voltak valamivel idősebbek lenni (15,3 évesek és 15,0 évesek). A férfiak túlnyomórészt serdülőkori étkezők voltak, közel kétharmada. A szülők éjszakai étkezési gyakorisága jelentősen különbözött az éjszakai és a nem éjszakai étkezők között. Az éjszakai fogyasztóknál az egymást követő reggeli kihagyások gyakoribbak voltak, mint a nem éjszakai étkezők (28%, illetve 18%). Nem volt szignifikáns különbség a két csoport között a társadalmi-gazdasági állapot és az egyéni jellemzők, például a stressz szintje, az alvási órák, a fizikai aktivitás, a korábbi fogyási kísérletek és a súlyállapot tekintetében.

2. táblázat

Az adatokat a Complex Samples modul segítségével elemeztük.

1) Éjszakai fogyasztók: éjszakai energiafogyasztás a teljes energiafogyasztás ≥ 25% -a

2) Nem éjszakai étkezők: éjszakai energiafogyasztás 3) P-értékek Rao-Scott chi négyzet próbával vagy t-próbával

4) A háztartás átlagos havi jövedelme a minimális megélhetési költség alapján

5) A reggeli kihagyását úgy határozták meg, hogy a reggeli elfogyasztása egymás után két nap alatt (azaz az interjú napján, valamint az azt megelőző napon).

6) „Inaktív”: nincs fizikai aktivitás. „Aktív”: mérsékelt fizikai aktivitás napi legalább 30 percig, öt vagy több napig, és/vagy erőteljes fizikai aktivitás legalább 20 percig, heti 3 vagy több napon keresztül. Fennmaradó tantárgyak: „Nem megfelelően aktív”

7) „Alsúly”: th BMI percentilis. „Egészséges súly”: ≥ ötödik BMI-percentilis. „Túlsúlyos”: ≥ 85., th BMI percentilis. „Elhízott”: ≥ 95. BMI percentilis

A 2. táblázatban bemutatott változók közül néhányat tovább elemeztünk annak meghatározása érdekében, hogy mely tényezők társulnak az éjszakai étkezéshez, amint azt a 3. táblázat mutatja. Az eredmények azt mutatták, hogy a férfiaknál nagyobb az esély az éjszakai étkezésre (OR: 1,85, 95% CI: 1,23 - 2,77). Továbbá, ha mindkét szülőt éjszakai étkezőként sorolták be, növelte az éjszakai evés valószínűségét (VAGY: 4,37, 95% CI: 2,01 - 9,52).

3. táblázat

* P ** P *** P 1) Többszörös logisztikai regresszió-elemzés eredménye

2) Éjszakai étkezés: Éjszakai energiafogyasztás a teljes energiafogyasztás ≥ 25% -a

3) „Inaktív”: nincs fizikai aktivitás. „Aktív”: mérsékelt fizikai aktivitás napi legalább 30 percig, öt vagy több napig, és/vagy erőteljes fizikai aktivitás legalább 20 percig, heti 3 vagy több napon keresztül. Fennmaradó tantárgyak: „Nem megfelelően aktív”

Az éjszakai étkezés táplálkozási vonatkozásai

Az étrendi bevitel és a minőség különbségeit az éjszakai és nem éjszakai étkezők között a 4. táblázat mutatja be. A nem éjszakai étkezőkkel összehasonlítva az éjszakai étkezők nem csak a vártnál nagyobb éjszakai energiafogyasztást mutattak be, hanem a nap folyamán alacsonyabb energiafogyasztást, valamint a nappali és az éjszakai időszakban is nagyobb mennyiségű snackből származó energiát fogyasztottak. A zsírból származó energia átlagos százalékos aránya szignifikánsan magasabb volt az éjszakai fogyasztóknál. Az étrend általános minőségének mérésekor a MAR nem mutatott szignifikáns különbséget az éjszakai és a nem éjszakai étkezők között, míg az éjszakai étkezők között a DDS alacsonyabb volt.

4. táblázat

Az adatokat a Complex Samples modul segítségével elemeztük.

1) Éjszakai fogyasztók: Éjszakai energiafogyasztás a teljes energiafogyasztás ≥ 25% -a

2) Nem éjszakai étkezők: Éjszakai energiafogyasztás 3) P-értékek az ANCOVA által, életkoruk és nemük szerint kiigazítva

4) átlagos megfelelőségi arány; A tápanyag-megfelelőségi arány átlagos értéke.

5) Étrendi sokféleségi pontszám; 0-5 skálán kifejezve.

Éjszakai evés és testtömeg

Az éjszakai étkezés és a BMI z-pontszámok összefüggését lineáris regressziós modellben értékeltük (5. táblázat). Az elemzés szignifikáns összefüggést mutatott az éjszakai étkezés és a BMI z-pontszám között minden alanyban (β = 0,18, P = 0,007). Ez az összefüggés csak a női alanyok körében mutatkozott szignifikánsnak a nemi rétegek után (β = 0,28, P = 0,004).

5. táblázat

Az adatokat a Complex Samples modul segítségével elemeztük.

1) A teljes mintára és a nem szerinti rétegzett mintákra vonatkozó többszörös lineáris regressziós analízis eredménye

2) Éjszakai étkezés: Éjszakai energiafogyasztás a teljes energiafogyasztás ≥ 25% -a

Egy multinomiális logisztikai regresszió feltárta az éjszakai étkezés és a testsúly állapota közötti kapcsolatot. Ez a modell nem azonosított szignifikáns kapcsolatot az éjszakai étkezés és a túlsúly/elhízás között (6. táblázat).

6. táblázat

* P ** P *** P 1) A multinomiális logisztikai regressziós modell eredménye. Referencia kategória: egészséges testsúly (n = 1,294). Modellstatisztika: Nagelkerke R 2 = 0,023 Wald F = 1,704 (P = 0,061)

2) „Alsúly”: th BMI percentilis. „Egészséges súly”: ≥ ötödik BMI-percentilis. „Túlsúlyos”: ≥ 85., th BMI percentilis. „Elhízott”: ≥ 95. BMI percentilis

3) Az éjszakai étkezési állapot azt jelzi, hogy az energiafogyasztás 21 óra és 6 óra között meghaladta-e a teljes energiafogyasztás 25% -át vagy sem .; éjszakai fogyasztók: éjszakai energiafogyasztás a teljes energiafogyasztás ≥ 25% -a; nem éjszakai étkezők: éjszakai energiafogyasztás Laurson KR, Lee JA, Eisenmann JC. A fizikai aktivitás, az alvás időtartama és a televíziós idő kumulatív hatása a serdülőkori elhízásra: 2011. évi ifjúsági kockázati magatartás felmérés. J Phys Act Health. 2015; 12: 355–360. [PubMed] [Google Tudós]