Stressz és evés

Az Egyesült Államokban a felnőttek többsége túlsúlyos vagy elhízott, növeli a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szívbetegség kockázatát. 1 Az elhízás az Egyesült Államokban a megelőző halál egyik fő tényezője, és krónikus betegségekhez, például magas vérnyomáshoz, szélütéshez, légzési problémákhoz és különféle rákos megbetegedésekhez kapcsolódó morbiditási kockázatokat emelhet. 2 A kutatás összefüggéseket mutat a stressz és az étel között is. Az emberek általában stresszes időszakokban keresnek magas kalóriatartalmú, magas zsírtartalmú ételeket, bár valójában, amikor az emberek stresszesek, testük több zsírt tárol, mint amikor ellazultak. 3 Míg sok tényező járul hozzá az ország súlyproblémáihoz, a Stress in America ™ felmérés azt sugallja, hogy a stressz befolyásolja étkezési szokásainkat.

Sok felnőtt beszámol arról, hogy stressz következtében egészségtelen étkezési magatartást tanúsít, és azt állítja, hogy ezek a viselkedések nemkívánatos következményekhez vezethetnek, például lassúnak vagy lustának érezhetik magukat, és rosszul érzik magukat testük miatt.

A felnőttek harmincnyolc százaléka szerint túlzás vagy egészségtelen ételeket fogyasztott az elmúlt hónapban a stressz miatt. Ezeknek a felnőtteknek a fele (49 százaléka) hetente vagy annál többet számol be ilyen magatartásformákról.

A stressz miatt túlfogyasztott vagy egészségtelen ételeket fogyasztó felnőttek 33 százaléka azt mondja, hogy azért teszik, mert ez segít elvonni a stressztől.

A felnőttek 27 százaléka szerint a stressz kezelésére eszik, és azok 34 százaléka szerint ez a viselkedés szokás, akik stressz miatt túlevnek vagy egészségtelen ételeket fogyasztanak.

Az elmúlt hónapban a felnőttek 30 százaléka számolt be arról, hogy stressz miatt kihagy egy étkezést. Azok a felnőttek 41 százaléka, akik stressz miatti étkezés mellőzéséről számolnak be, heti vagy annál hosszabb ideig jelentik.

A felnőttek többsége (67 százalék), aki stressz miatt hagyja ki az étkezést, étvágyhiánynak tulajdonítja. Huszonhat százaléka szerint azért hagyott ki egy ételt, mert nem volt ideje enni.

A túlzott vagy egészségtelen ételek elfogyasztása után a felnőttek fele (49 százalék) csalódottnak érzi magát, 46 százaléka szerint rosszul érzi magát a teste miatt, és több mint egyharmada (36 százalék) azt állítja, hogy lassúnak vagy lustának érzi magát. A stressz miatti étkezések kihagyása után 24 százalék mondja azt, hogy lassúnak vagy lustának érzi magát, 22 százalékuk pedig ingerlékenynek vallja magát.

Amikor a stressz alatti étkezési szokásaikról van szó, úgy tűnik, hogy a tizenévesek nem járnak jobban, mint a felnőttek. Egy példa látható a tizenévesek és a felnőttek számában, akik kihagyják a reggelit. Míg a reggelit már régóta az étkezésnek tekintik, amely elősegíti a koncentrációt egész nap, a kutatások azt is sugallják, hogy a reggeli elfogyasztása csökkentheti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, más anyagcsere-állapotokkal, például a magas vérnyomással és az elhízással együtt. 4 Azok a tizenévesek fele (50 százalék), akik stressz miatt kihagyták az étkezést az elmúlt hónapban, azt mondják, hogy az utolsó étkezés reggelit hagyott ki, szemben a felnőttek 45 százalékával, akik ugyanezt mondták.

Az elmúlt hónapban a tizenévesek 26 százaléka állította, hogy stressz miatt túlzottan fogyasztottak vagy fogyasztottak egészségtelen ételeket. Ezen tizenévesek több mint fele (52 százaléka) hetente vagy annál többet folytat ilyen magatartást.

A tizenévesek körében, akik stressz miatt túlevést vagy egészségtelen ételek fogyasztását jelentik, 33 százalékuk szerint azért tették, mert ez eltereli a figyelmüket arról, ami stresszt okozott nekik.

A tizenévesek csaknem egynegyede (24 százaléka) beszámol arról, hogy a stressz kezelésére étkezik, és azok 37 százaléka szerint ez a szokás.

A tizenévesek harminckilenc százaléka számol be arról, hogy a stressz miatt heti vagy annál hosszabb ideig hagyja el az étkezést.

A tizenévesek többsége (67 százalék), aki stressz miatt hagyja ki az étkezést, szerinte étvágyhiány miatt, 25 százaléka pedig azért, mert nem volt ideje enni.

A felnőttekhez hasonlóan a tizenévesek is beszámolnak az egészségtelen stresszel kapcsolatos étkezési magatartás következményeiről. Túlevés vagy egészségtelen ételek elfogyasztása után a tizenévesek arról számolnak be, hogy rosszul érzik magukat testük miatt (41 százalék), csalódtak önmagukban (40 százalék) és lassúak vagy lusták (39 százalék). Miután a stressz miatt kihagyta az étkezéseket, a tizenévesek 25 százaléka ingerlékenynek vallja magát, 19 százaléka pedig lassúnak vagy lustának érzi magát.

A nők minden életkorban nagyobb valószínűséggel jelentenek stressz következtében egészségtelen étkezési magatartást.

A nők 43 százaléka számolt be arról, hogy stressz miatt túlzottan fogyasztott vagy fogyasztott egészségtelen ételeket az elmúlt hónapban, míg a férfiak 32 százaléka.

Arra a kérdésre, hogy miért túlzásba esnek vagy egészségtelen ételeket fogyasztanak, a nők 30 százaléka válaszolta azt, hogy nem tudta megállítani önmagát, míg a férfiak 19 százaléka ugyanezt jelentette. Ráadásul a nők 30 százaléka a férfiak 24 százalékához képest azt mondja, hogy a stressz kezelésére esznek.

A nők 36 százaléka számolt be arról, hogy stressz miatt kihagyott egy étkezést az elmúlt hónapban, míg a férfiak 23 százaléka.

Az étkezést kihagyó nők és férfiak között a nők 71 százaléka és a férfiak 59 százaléka szerint ez azért van, mert nem volt étvágya.

Az egészségtelen étkezési magatartás tendenciája különösen aggasztó az idősebb tinédzser lányok (15 és 17 év közötti) körében: 37 százaléka eszik a stressz kezelésére, míg a fiatalabb tizenéves lányok (13 és 14 év közötti) és a tizenéves fiúk 20 százaléka (18 százalék).

Az idősebb tinilányok 36 százaléka, a fiatalabb tinilányok 22 százaléka és a tizenéves fiúk 15 százaléka számolt be arról, hogy stressz miatt kihagyott egy étkezést az elmúlt hónapban.

Arra a kérdésre, hogy miért hagyott ki egy étkezést, az idősebb tinilányok 73 százaléka szerint nincs étvágya.

Az ezredfordulók nagyobb valószínűséggel mondják, hogy a stressz miatt túl sokat esznek vagy egészségtelen ételeket fogyasztanak - 50 százalékuk állítja, hogy ezt tette az elmúlt hónapban, szemben a Gen Xers 36, a Boomers 36 és az Érett 19 százaléka . 5 Az ezredfordulók azt mondják a legvalószínűbbnek, hogy egészségtelen ételeket ettek, vagy túlzott mértékűek voltak egy étvágy után (62 százalék a Gen Xers 52 és a Boomers 53 százaléka ellenében).

Az ezredfordulók az evésről a legvalószínűbbek a stressz kezelésére (36 százalék a Gen Xers 30, a Boomers 25 és az éretteknek csak 10 százaléka ellen).

Az ezredfordulók valószínűleg azt mondják, hogy stressz miatt kihagytak egy étkezést az elmúlt hónapban (43 százalék a Gen Xers 33, a Boomers 24 és az érett 10 százaléka ellen).

Hasonló számú Millennials, Gen Xers és Boomers szerint az étkezés kihagyása a stressz kezelése érdekében szokás (16, 14 és 15 százalék).

Az ezredfordulók nagy valószínűséggel lassúnak vagy lustának érzik magukat az étkezés elhagyása után (28 százalék), szemben a Gen Xers 22 és a Boomers 20 százalékával.

1 Flegal, K. M., Carroll, M. D., Kit, B. K. és Ogden, C. L. (2012). Az elhízás elterjedtsége és a testtömeg-index megoszlásának tendenciái az Egyesült Államok felnőttei között, 1999 - 2010. The Journal of the American Medical Association, 307 (5), 491–497. doi: 10.1001/jama.2012.39

2 Amerikai Egészségügyi és Humán Szolgáltatási Minisztérium, Országos Egészségügyi Intézetek, Nemzeti Szív-, Tüdő- és Vérintézet, Elhízás-oktatási kezdeményezés. (1998). Klinikai iránymutatások a túlsúly és az elhízás azonosítására, értékelésére és kezelésére felnőtteknél: A bizonyítékjelentés (NIH 98-4083 publikáció). Letöltve: http://www.nhlbi.nih.gov/guidelines/obesity/ob_gdlns.pdf (PDF, 1,25 MB)

3 Björntorp, P. (2001). A stresszreakciók hasi elhízást és társbetegségeket okoznak? Az elhízás vizsgálatának nemzetközi szövetsége, elhízás-felülvizsgálatok, 2 (2), 73–86.

4 Odegaard, A. O., Jacobs Jr., D. R., Steffen, L. M., Van Horn, L., Ludwig, D. S. és Pereira, M. A. (2013). Reggeli gyakorisága és az anyagcsere kockázat kialakulása. Cukorbetegség ellátása. doi: 10.2337/dc13-0316

5 A négy generációt a következőképpen határozzák meg: Millennials (18–34 évesek), Gen Xers (35–48 évesek), Boomers (49–67 évesek) és Matures (68) és annál idősebbek).