Gastrooesophagealis reflux betegség

Mi a Gastroesophagealis Reflux betegség?

A gastrooesophagealis reflux betegség vagy GERD a nyugati társadalom leggyakoribb felső gasztrointesztinális rendellenessége, amely 100 000 lakosra számítva körülbelül 360 embert érint. Az Egyesült Államokban ez évente több mint 100 000 esetet jelent. A betegek körülbelül 75% -ánál enyhe tünetek jelentkeznek, amelyek könnyen kezelhetők táplálkozási vagy életmódbeli változtatásokkal, míg a másik 25% a betegség krónikusan visszatérő formáira megy át, amelyek súlyos szövődményeket eredményezhetnek, az alábbiakban leírtak szerint. Ez utóbbi embercsoportra fog koncentrálni ez a vita.

A GERD-t a savtartalmú folyadéknak a gyomorból a nyelőcsőbe történő visszatérése okozza, gyakran visszatérő módon, például tüneteket okozva. Bizonyos mennyiségű reflux normális, és ennek puszta jelenléte a rutin felső GI-sorozaton nem jelenti a GERD diagnózisát. Azon személyeknél, akik ritkán gyomorégésre panaszkodnak egy nagy étkezés után, nincs GERD-je. Amint alább kifejtem, a tünetek mértéke és változatossága markánsan változatos, és tulajdonítható a savas reflux közvetlen hatásainak, valamint az ebből eredő hosszú távú szövődményeknek. Ezenkívül a hosszan tartó reflux olyan változásokat okozhat a nyelőcső bélésében, amely nyelőcsőrákhoz vezethet.

A gasztroezofagealis reflux patofiziológiájának megértéséhez a helyi anatómia megértése szükséges. A nyelőcső egy izmos cső, amely a hátsó garatból a gyomorba vezet. A mellkas hátsó közepén halad, amelyet mediastinumnak hívnak. Közvetlenül a nyelőcső mögött és balra található az aorta. A szív a nyelőcső előtt fekszik a mediastinum. A nyelőcső a hasüregbe kerül, amelyet a rekeszizom hibájának nevez nyelőcső szünete. A rekeszizom izomrostjai keresztezik a nyelőcsövet és a bal és jobb rekeszizom crura körül. A nyelőcső utolsó néhány centimétere; az a rész, amely általában hasüregen belüli, alkotja az alsó nyelőcső záróizomot; azonban nincs igazi záróizomizom.

A gyomor általában több területre oszlik, bár nincsenek különálló anatómiai határok. A kardia a gyomornak az a része, ahová a nyelőcső belép, és a szívvel szomszédos, amelyet csak a rekeszizom választ el. A szemfenék a gyomornak a kardiától balra eső része, és egy tasakot képez a gyomor felső részén. A test a gyomor harmadik része a szemfenék és a kardia, valamint a disztális harmad vagy az antrum között. Az antrum a gyomor utolsó harmada, és a gyomor savszekretáló sejtjeinek nagy részét tartalmazza. Végül a pylorus az izomcsatorna a gyomor és a duodenum fő részei vagy a vékonybél első része között.

A nyelőcsövet általában lapos hámsejtek, úgynevezett laphámsejtek szegélyezik, míg a gyomrot oszlopos mirigysejtek. A nyelőcső és a gyomor bélése közötti elágazást squamo-oszlopos elágazásnak nevezzük. A gyomorsav nyelőcsőbe történő hosszan tartó visszafolyása a disztális nyelőcső bélésének megváltozását eredményezheti a normál laphám típusú bélésnek a gyomorban és a belekben látható oszlopos típusú bélés változásával. Ezt az állapotot Barrett-nyelőcsőnek hívják, és rák előtti állapot. Erről a jövőbeni beszélgetés során többet fognak mondani.

Végül a GERD teljes megbeszélése nem lehetséges az alsó nyelőcső záróizom megértése nélkül. A legújabb munkák azt mutatták, hogy bár a LES vizsgálatakor nem nyilvánvaló valódi izomvastagodás, mikroszkópos elemzés során diszkrét záróizom-mechanizmus létezik. Ezenkívül reagál bizonyos GI traktus hormonokra, amelyek részben megmagyarázhatják a záróizom szabályozását. A LES fenntart egy bizonyos nyugalmi nyomást, amely összehangolt módon csökken lenyelés közben, hogy lehetővé tegye az élelmiszer bolus átjutását. A nyomás a gyomorban lévő étellel nőhet, az emésztés gyomorfázisában, a reflux megelőzése érdekében. A normálisan működő LES ugyan lehetővé teszi a refluxot, de ez klinikailag nem jelentős.

Ki kap gyomor-nyelőcső reflux kórt?

A gastrooesophagealis reflux sok más betegséggel együtt fordul elő, különösen a gyermekkori korcsoportban. Ebben a környezetben a GERD pylorus stenosis, különféle típusú veleszületett elülső kóros rendellenességek és központi idegrendszeri zavarok esetén figyelhető meg.

Mivel gyakorlatom elsősorban a felnőttek műtétjére összpontosít, ezért erre a csoportra fogok fókuszálni. A felnőtt populációban a GERD általában egyedül fordul elő, de más betegségekkel vagy állapotokkal együtt vagy következményeként mégis előfordulhat. A betegek gyakran hívják az irodámat, és megkérdezik, nem csinálok-e „hiatal sérv” műtétet. Bár sok GERD-ben szenvedő betegnek hiatal sérve van, a legtöbb hiatal sérvben szenvedő betegnek nincs jelentős gastrooesophagealis refluxja. Így erre a kérdésre a válasz „igen”, ha jelentős tüneti reflux társul a hiatal sérvhez, amely nem reagál a gyógyszerekre (erről bővebben alább); a hiatal sérv puszta jelenléte nem feltétlenül indokolja a műtétet.

A gasztro-nyelőcső refluxját gyakran az alsó nyelőcső traumájának eredményeként észlelik a régió egyéb műtétjei utáni műtét utáni trauma vagy a nyelőcső dilatációjából eredő sérülések következtében, például achalasia esetén.

A simaizomokat érintő bizonyos szisztémás betegségek rendellenességeket okozhatnak a perisztaltikában és a LES működésében, és gasztro-nyelőcső refluxot eredményezhetnek. Az olyan betegségek, mint a Scleroderma és más kollagén érrendszeri betegségek, ebbe a kategóriába tartoznak. Bizonyos betegségek megváltoztathatják az anyagcserét és hatással lehetnek a nyelőcső mozgékonyságára, ami refluxot eredményez. A cukorbetegség az anyagcsere-zavarain kívül a gyomor atóniájához kapcsolódik. Ebben a helyzetben a gyomor nem normálisan összehúzódik, és a folyadékkal masszívan átpiszkálódhat. Az alsó nyelőcső záróizom működésének megváltozásával együtt gyakori a gasztroezofagealis reflux.

A súlyos fekélybetegség vagy daganat gyomornyílásának elzáródása esetén a reflux is kialakulhat, mivel a gyomor képtelen normálisan kiürülni. Nyilvánvaló, hogy a reflux kijavításához szükséges a gyomorüreg elzáródásának okának korrigálása.

A gastrooesophagealis refluxban szenvedő betegek döntő többségének nincs oka vagy társult állapota. Mindazonáltal nem minden gastrooesophagealis refluxban szenvedő betegnek tekinthető a Gastroesophagealis Reflux betegség. Ez a diagnózis azoknak a betegeknek van fenntartva, akiknél tüneti reflux (az alábbiakban definiálandó) elsődleges állapot. Bár a refluxot okozó egyéb állapotok indokolhatják a műtéti beavatkozást, a műtét megtervezése előtt először meg kell valósítani a mögöttes egészségi állapotot. Ezenkívül az egyes betegek körültekintő értékelése szükséges a megfelelő műtéti eljárás kiválasztásához.

Melyek a GERD tünetei?

A Gastroesophagealis Reflux betegség elsődleges tünete, amelyre a betegek kezelést kérnek, a fájdalom. A fájdalom általában a has felső felső részén helyezkedik el, és a mellkas középső részébe sugárzik. Általában égőnek, állandónak, de gyengülő és fogyónak írják le. A fájdalom étkezés után súlyosbodik, különösen nagy étkezés után, és általában a legsúlyosabb éjszaka vagy kora reggel, amikor a beteg fekvő helyzetben van. Valójában sok GERD-s beteg ülve alszik, hogy minimalizálja a tüneteit.

Esetenként a GERD fájdalma összetéveszthető a szív eredetű fájdalommal. Valójában néhány betegnek először teljes szívműködésen kell átesnie, mielőtt tüneteit a nyelőcső patológiájának tulajdonítják, és a figyelem ebbe az irányba fordul.

Az asztmás betegeknél gyakran a GERD súlyosbítja a tüneteiket, és egyes betegeknél ez lehet az elsődleges tünet. Időnként az elsődleges tünet egy megmagyarázhatatlan krónikus köhögés lehet, amelyet gyakran elhúzódó ideig kezelnek antihisztaminokkal, antibiotikumokkal és köhögéscsillapítókkal enyhülés nélkül. A GERD diagnózisának felállításakor a reflux intenzív kezelése elnyomhatja ezeket a tüneteket.

Mi a kezelés?

Mint mindig, minden állapot helyes kezelése először megfelelő diagnózist igényel. A gyakori gyomorégés tüneteivel és a reflux tipikus tüneteivel rendelkező betegeknek felső endoszkópián kell átesniük, hogy a teljes emésztőrendszerben felmérjék a peptikus fekélybetegség bizonyítékát. A gyomor- és nyombélfekélyeket ennek megfelelően kell kezelni, és ezeknek a feltételeknek a teljes megvitatására itt nem kerül sor. Meg kell állapítani a squamo-oszlopos elágazás szintjét, és ha Barrett nyelőcsője van, akkor biopsziát kell készíteni. Ha nyelőcsőfekélyek vannak, azokat súlyosságuk szerint kell osztályozni, hogy a későbbi kezelésre adott válasz értékelhető legyen. Az endoszkópián többféle patológiával találkozhatunk, és ezeket meg kell vitatni.

Ha a Barrett-nyelőcső biopsziáját követően dysplasia vagy a nyelőcső korai invazív rákja lép fel, akkor ezophagectomia javasolt. A Barrett-nyelőcső puszta jelenléte nem indokolja az oesophagectomiát, de az anti-reflux eljárást. Ez vita tárgya, mert bár bebizonyosodott, hogy egy anti-reflux eljárást követően a Barrett-nyelőcső változása visszafejlődhet, ez nem garantált. Még ha a változások megfordulnak is, a nyelőcsőrák kialakulásának későbbi kockázata nem állhat normális állapotba. A konkrét jelenség kutatása folyamatos. Jelenleg sok, ha nem a legtöbb sebész egyetértene abban, hogy a dysplasia nélküli Barrett-nyelőcső jelzi az anti-reflux eljárást.

Sok refluxos betegnek különféle típusú nyelőcsőhártyái és szűkületei lesznek, amelyeket a nyelőcső gyomorsavval való krónikus irritációja okoz. Ezek nyelési nehézséget vagy dysphagiát okozhatnak, és speciálisan tervezett léggömbökkel pneumatikus dilatációt igényelhetnek. A hiatal sérvben és a hosszan tartó refluxban szenvedő betegeknél a nyelőcső megrövidülhet, ami különös kihívást jelent az anti-reflux műtétet fontolgató sebész előtt. Az endoszkópia eredményei azonban félrevezetőek lehetnek ebből a szempontból, és ezért, ha refluxellenes műtétet fontolgatnak, felső GI báriumfecskét kell végrehajtani. Ezenkívül információkat nyerhetünk a fekélyekről, a nyelőcső hosszáról, a hiatal sérv jelenlétéről és jellegéről.

Kisebb nyelőcső-fekélyben szenvedő, ugyanakkor súlyos tünetekkel rendelkező betegeket 24 pH-os szondával kell értékelni, hogy felmérjék a reflux időtartamát és időtartamát egy 24 órás periódus alatt. A betegeknek ebben az időszakban naplót kell vezetniük, hogy rögzítsék, amikor tüneteik vannak, mit csinálnak abban az időben és milyen helyzetben vannak. Klinikailag szignifikáns reflux akkor mutatkozik meg, ha a reflux az idő 4% -ánál nagyobb, és különösen akkor, ha a refluxot akkor dokumentálják, amikor a betegnek tünetei vannak. Ez a teszt különösen hasznos a fent leírt betegeknél, akiknek más betegségfolyamatai atipikus tünetekkel rendelkeznek, de még nem reagálnak a kezelésre, és akiknél a megfelelő munka nem bizonyítja az okát.

Végül, ha valaki refluxellenes műtétet fontolgat, vagy ha a betegnél dysphagia van, a nyelőcső manometriája indokolt. Ez a teszt magában foglalja a szonda elhelyezését a nyelőcső különböző helyein és a nyelés során bekövetkező nyomásváltozások értékelését. Ez a teszt nagyon hasznos a nyelőcső motoros rendellenességeinek sokféle diagnosztizálásában. A GERD összefüggésében ezt a tesztet használják az alsó nyelőcső záróizom integritásának felmérésére. Ezen túlmenően, ha egy anti-reflux műtéten esik át, elengedhetetlen az egyidejű motilitási rendellenesség jelenlétének ismerete, mivel ez ellenjavallt ilyen típusú műtétet, vagy szükségessé teheti az eljárás módosítását a további rendellenesség befogadására.

A GERD orvosi kezelése olyan életmódbeli változásokat igényel, mint a fogyás, az étrend megváltoztatása és a gyógyszerek. Sok beteg egyenesen alszik az ágyban, vagy legalábbis az ágy feje megemelkedik, ha a tünetek éjszaka súlyosbodnak vagy fekvő helyzetben vannak. A zsír, hús és koffein étrendi bevitelének korlátozása, a dohányzás abbahagyása és az életmód egyéb olyan módosításai, amelyekről ismert, hogy fokozzák a gyomorsav-szekréciót és a refluxot, mind segítenek a tünetek csökkentésében. Az olyan gyógyszereket, mint a propulcid (ciszaprid), a gyomor-bél traktus perisztaltikájának elősegítésére használják, míg a prilosec (omeprazol) gátolja a gyomorsav szekréciójáért közvetlenül felelős sejtes protonpumpát. Ezeknek a kezeléseknek a kombinációja nagyon hatékony a reflux tüneteinek csökkentésében és az alacsony fokú nyelőcsőgyulladás visszafordításában a legtöbb beteg esetében.

Nehéz olyan átfogó módon átfogni egy olyan összetett témát, mint a gasztro -ophophealis reflux, ugyanakkor a laikusok számára folyamatosan érthető. Remélem, nem tettem fel több kérdést, mint amennyit megválaszoltam. Ebben a vitában nem próbáltak kimerítővé válni. Mint mindig, mindenkit arra bíztatok, hogy érdeklődjön e-mailen vagy telefonon.