Biztonságos a hörghurutos edzés?

hörghurutdal

A bronchitis tünetei közé tartozik a nedves, váladékkal teli köhögés és a légzési nehézségek. De vajon gyakorolhatnak-e hörghurutban szenvedők anélkül, hogy rontanának állapotukon?

A hörghurut egyes tüneteit súlyosbíthatja a testmozgás. Ha azonban gondosan végezzük, rendszeres fizikai aktivitás ajánlott azoknak, akik gyógyulnak az akut hörghurutból. A testmozgás fontos lehet a krónikus bronchitis kezelésében is.

A hörghurut tünetei esetén a környezeti tényezők, például az extrém hő és hideg, növelik a légzési szövődmények valószínűségét. Ha légszomj, zihálás, kontrollálatlan köhögés vagy szédülés jelentkezik, a testmozgást le kell állítani.

Ez a cikk feltárja a hörghurutot és a testmozgást, hogy segítsen a betegségben szenvedőknek megérteni, mit tehetnek biztonságosan.

A testmozgás segíthet csökkenteni a bronchitis egyes tüneteit, de számos tényezőt figyelembe kell venni, például az állapot típusát.

A testmozgás számos előnnyel jár az általános egészség és különösen a tüdő egészség szempontjából.

A szív- és érrendszeri tevékenység során az izmoknak több oxigénre van szükségük. Ez növeli a tüdő igényét a levegő befogadására és a szív vérkeringésére.

Az izmok rendszeres testmozgással erősebbé és hatékonyabbá válnak, csökkentve a fizikai megterheléshez szükséges oxigén mennyiségét.

Ha a tüdőszövetek gyulladnak, a légutak keskenyednek és nyálkával töltődnek fel. Ez csökkenti az oxigénbevitelt belégzéskor és a szén-dioxid kibocsátást a kilégzés során.

Normális esetben a rekeszizom elvégzi a tüdő kitöltéséhez és ürítéséhez szükséges munka nagy részét. Ezt passzívan végzi, oxigénnel és gázokkal kevert levegőt cserélve a közte és a tüdőszövetek között.

Az idő múlásával a gyulladt tüdőszövetek kevésbé rugalmasak, és a kilégzés során nem térnek vissza teljes formájukba, így elavult levegő marad. Minél elavultabb a levegő ezen a téren, annál kevesebb hely van a membrán összehúzódására és új levegő beengedésére.

Ez növeli a tüdő által elvégzendő munka mennyiségét az oxigénszint fenntartása érdekében, így a légzés nagyobb kihívást jelent.

Ha bármilyen módon sérül a tüdő, akkor előfordulhat, hogy nem képes megbirkózni a fizikai erőfeszítések megnövekedett oxigénigényével.

Ez azonban a szűkület és a nyáktartalom mértékétől függ, ezért az állapotok, például a bronchitis, befolyásolják ezt a folyamatot.

A testmozgás lehetővé teszi az izmok hatékonyabbá válását és kevesebb oxigénfelhasználást. Mint ilyen, segíthet csökkenteni a bronchitis egyes tüneteit.

Ha az ember megfelelően hidratált, a testmozgás az orrdugulást is lazíthatja és kinyithatja az orrmelléküregeket.

A bronchitis gyakorlásának eldöntése attól függ, hogy az állapot akut vagy krónikus-e.

Az akut hörghurut eseteit gyakran a megfázás okozza, és önmagukban 3-10 napon belül megtisztulnak. A száraz köhögés akut eset után néhány hétig fennmaradhat.

Ezzel szemben a krónikus hörghurut olyan állapot, amely szerepel a krónikus obstruktív tüdőbetegség vagy a COPD meghatározásában.

Az Egyesült Államokban a krónikus esetek többségét a dohányzás okozza. A környezeti toxinok vagy irritáló anyagok hosszú távú kitettsége szintén krónikus hörghurutot okozhat.

Krónikus esetekben a tünetek évente legalább 3 hónapig, 2 egymást követő évig tartanak, és orvosi kezelést igényelnek.

Gyakoroljon akut bronchitis esetén

Az, hogy milyen típusú és intenzitású gyakorlatok megfelelőek a bronchitisben szenvedőknek, az egyéni igényektől függ.

Biztonságosnak kell lennie a testmozgásnak, ha a megfázás vagy az influenza tünetei a nyak fölé korlátozódnak. Ez magában foglalja a következő tüneteket:

  • orrmelléküregek
  • torok
  • fej

Akut hörghurutban szenvedőknek azonban tartózkodniuk kell a fizikai megterheléstől, amíg tüneteik vannak. Ez általában azt jelenti, hogy kerüljük a céltudatos testmozgást a 3-10 napos helyreállítási időszak alatt.

Amint a tünetek megszűnnek, általában biztonságos visszatérni az alacsony aktivitáshoz. Ez akkor is így van, ha száraz köhögés marad.

A rendszeres aktivitási szintre való visszatérés hetekig tarthat az akut hörghurut után. A tüdő a látszólagos gyógyulás után gyakran gyulladt marad. Ezáltal kevésbé képesek kezelni a stresszt és reaktívabbak rá.

A szelídebb gyakorlatokkal vagy az edzések csökkentett verzióival kezdve a tüdő lassan képes újjáépíteni az erőt. Az edzések normál időtartamának, gyakoriságának és intenzitásának felére csökkentése sokak számára jó kiindulópont.

Gyakoroljon krónikus bronchitis esetén

A krónikus hörghurutban szenvedők számára a testmozgás gondolata ijesztőnek tűnhet. A rendszeres kardiovaszkuláris aktivitás azonban kulcsfontosságú a tüdő egészségének megőrzésében az epizódok alatt és után.

Akut esetekhez hasonlóan a krónikus hörghurutban szenvedőknek is meg kell könnyíteniük az edzést. Orvost vagy orvosi szakembert kell megkérni a folyamat irányításához.

Két kulcsfontosságú gyakorlati technika segíthet:

  • Intervallum gyakorlatok: Krónikus tüdőbetegségben szenvedőknek az Európai Tüdő Alapítvány időszakos vagy intervallumú gyakorlatok alkalmazását javasolja, amelyek váltakozva néhány perc tevékenységet, majd pihenést segítenek csökkenteni a légszomjat.
  • Ellenőrzött légzési gyakorlatok: Ezek közé tartozik az összehúzott ajak- és hasi légzés. Lassítják a kilégzést, hosszabb ideig nyitva tartják a légutakat és több levegőt engednek be. Az Amerikai Tüdőszövetség javasolja mindkét gyakorlat napi 5-10 percig történő elvégzését a tünetek, például a légszomj javítása érdekében.

Az elhúzott ajak légzése magában foglalja az orron keresztüli belégzést. Ezután az emberek lassan és egyenletesen kilégzik az összeszorított ajkakon, kétszer annyi ideig, mint belégzésük.

A hasi légzés ugyanazt a belégzési és kilégzési folyamatot igényli. Mindazonáltal elhúzott ajkak nélkül történik, és a figyelem a has emelkedésére és leesésére összpontosít.

Fontos, hogy a fej, a nyak és a vállak lazán maradjanak a légzési gyakorlatok során. Ez segít abban, hogy a rekeszizom elvégzi a munka nagy részét és átképezze magát a szükséges módon.

Az akut hörghurutból felépülő vagy krónikus hörghurutban szenvedőknek ajánlott gyakorlatok és szempontok a következők:

A krónikus hörghurutban szenvedők könnyebben járhatnak a sétáló karjaival, vagy akár a nadrágjuk derékvonalán vagy övén tartva. Egyeseknek az oxigéngépet is használniuk kell edzés előtt.

A testmozgás segíthet csökkenteni a hörghurut tüneteit és felgyorsíthatja a gyógyulási folyamatokat az izomerő és az oxigénhatékonyság javításával.

De a fizikai megterhelés által igényelt oxigénszint meghaladhatja a tüdő képességeit, különösen akkor, ha a légutak sérülnek.

A testmozgást azonnal le kell állítani, ha a légszomj erős. Jó betartandó szabály, hogy ha az embernek már nincs elegendő légárama a beszélgetéshez, akkor túl messzire ment. Az edzésre utaló egyéb tünetek azonnal abba kell hagyni:

  • köhögés
  • zihálás
  • mellkasi fájdalom, különösen az emésztési zavarhoz hasonló érzés
  • a mellkasi szorítás kényelmetlen növekedése
  • ájulás vagy könnyedség érzése
  • a testfájdalmak vagy fájdalom növekedése
  • barnás, sárga színű vizelet

Az állóképességnek idővel következetes, fokozatosan kihívást jelentő gyakorlással kell növekednie. Ha a légzési problémák továbbra is zavarják a megfelelő testmozgást, orvoshoz kell fordulni, hogy értékelje újra az edzésprogramokat vagy a kezelési terveket.

Azok, akiknek további egészségügyi szövődményei vannak, gyakran testreszabottabb edzésterveket és felügyeletet igényelnek.

Azok a feltételek, amelyek fokozhatják a bronchitis tüneteit és megváltoztathatják az edzésterveket, a következők:

  • tüdőtágulás
  • asztma
  • tüdőfibrózis
  • tüdőrák
  • tüdőgyulladás
  • szív-, máj- vagy vesebetegségek
  • dohányzó
  • legyengült immunrendszer

Bizonyos környezeti tényezők, például a hőmérséklet, a páratartalom és a levegőben lévő részecskék súlyosbíthatják a bronchitis tüneteit, és növelhetik a problémák valószínűségét edzés közben.

Ha a tünetek súlyosbodnak, nem reagálnak a kezelésre vagy súlyosbodnak a javulás után, akkor valakinek beszélnie kell orvosával.