Emésztőrendszerre vonatkozó információk

A táplálkozás lehetővé teszi számunkra, hogy olyan ételeket vegyünk fel és használjunk, amelyeket a test energiává és testfelépítéssé alakít. Az emésztőrendszer magában foglalja az evés és emésztés ebben a folyamatában részt vevő összes szervet és mirigyet. A szájból indulva egy hosszú izmos cső folyamatos folyadékot és létfontosságú tápanyagokat biztosít. A tekercselt belek önmagukban körülbelül 24 láb hosszúak. Miután elfogyasztottuk az ételt, a test mechanikusan és kémiailag lebontja, majd felszívja és üríti (végső hulladékeltávolítás). Az emésztőmirigyek (nyálmirigyek, hasnyálmirigy, máj és epehólyag) olyan váladékot termelnek vagy tárolnak, amelyeket a test csatornákban az emésztőrendszerbe visz, és kémiailag lebontja.

Az élelmiszer-feldolgozás lenyeléssel (evéssel) kezdődik. A fogak elősegítik a mechanikus emésztést azáltal, hogy rágják (rágják) az ételeket. A rágódás lehetővé teszi az emésztőrendszer könnyebb lebontását (nyelését) és gyorsabb kémiai lebontását. A rágás során a nyálmirigyek nyálat választanak ki, hogy az ételt bolusszá (félig szilárd csomóvá) lágyítsák. A nyál tartalmazza a nyálamiláz enzimet, amely emészti a szénhidrátokat (keményítőket), és a nyálkát (sűrű folyadék), amely lágyítja az ételt bolusszá. A lenyelés mind a kémiai, mind a mechanikus emésztést megindítja.

Deglutitáció esetén a nyelv a garatot (torok) és a nyelőcsőbe tolja, a nyelőcsőbe, egy izomcsőbe, amely a toroktól a gyomorhoz vezet. Annak megakadályozása érdekében, hogy az élelmiszer vagy folyadék a légcsőbe (légcső) kerüljön, az epiglottis (egy kis szövetcsappantyú) bezáródik a gége (hangdoboz) nyílása fölött deglutíció során.

A nyelőcsőbe jutva a simaizom perisztaltikája (hullámszerű összehúzódások) a bolust a gyomor felé viszi. A simaizom két rétege, a külső hosszanti (hosszanti) és a belső kör alakú, ritmikusan összehúzódik, hogy az ételt a nyelőcsőbe szorítsa. Az egész emésztőrendszerben a simaizom perisztaltikája segíti az élelmiszer szállítását.

A nyelőcsőből a bolus egy záróizomon (izomgyűrűn) átjut a gyomorba. Az emésztőrendszerben található összes záróizom segít az emésztett anyag egy irányban történő mozgatásában. Ha a gyomor üres, a falakat rugae-ként hajtják össze, amelyek lehetővé teszik a gyomor tágulását, mivel több étel tölti be.

A gyomorban az étel kémiai és mechanikus emésztésen megy keresztül. Itt a perisztaltikus összehúzódások (mechanikus emésztés) felforgatják a bolust, amely keveredik a gyomor béléssejtjeitől elválasztott erős emésztőrendszeri levekkel (kémiai emésztés). A gyomor falai három simaizomréteget tartalmaznak, amelyek hosszanti, kör alakú és ferde (átlós) sorokban vannak elrendezve. Ezek az izmok lehetővé teszik a gyomor számára, hogy a mechanikus emésztés során összenyomja és összetörje az ételt.

A gyomorban található erős sósav segít lebontani a bolust a chyme nevű folyadékba. A gyomor falait szegélyező vastag nyákréteg megakadályozza a gyomor emésztését. Ha a nyák korlátozott, fekély (szöveti erózió) alakulhat ki.

Az ételt több órán keresztül emésztik a gyomorban. Ez idő alatt a pepszin nevű gyomorenzim lebontja az étel fehérjéjének nagy részét. Ezután a kémiát lassan szállítják a pylorusból (a gyomor végrésze) egy záróizmon keresztül a vékonybélbe, ahol további emésztés és tápanyagok felszívódása következik be.

Emésztés és felszívódás: vékonybél

A vékonybél körülbelül 6 méter hosszú, és három részből áll: a duodenum, a jejunum és az ileum. A duodenumban történik a legtöbb kémiai emésztés. Itt az epehólyagból származó epe, valamint a hasnyálmirigy és a bélfal enzimjei együtt járnak a chymával az emésztés utolsó részének megkezdéséhez.

Az epe folyadék keletkezik a májban, és az epehólyagban tárolódik. Az epe emulgeálja (apró részecskékre bomlik) lipideket (zsírokat), amelyek elősegítik a zsírok mechanikus emésztését. A vékonybél hasnyálmirigy- és mirigysejtjei emésztőenzimeket választanak ki, amelyek kémiailag egyszerűbbekre bontják az összetett élelmiszer-molekulákat. Ezek az enzimek magukban foglalják a tripszint (a fehérje emésztésére), az amilázt (a szénhidrát emésztésére) és a lipázt (a lipidek emésztésére). Amikor az étel áthalad a duodenumon, az emésztés teljes.

A duodenumból a chyme átjut a jejunumba és az ileumba. Itt apró villiák (ujjszerű vetületek) borítják a vékonybél falát. A bolyhokat szegélyező sejteket mikrovillusoknak (kefeszegélynek) nevezett kis kiálló részek borítják. Ezek az előrejelzések megnövelik a vékonybél felületét, lehetővé téve, hogy a kime több érintkezésbe kerüljön a vékonybél falával. A fokozott érintkezés hatékonyabb élelmiszer-felszívódást eredményez.

Az élelmiszer felszívódása során az ételmolekulák a bélfalon keresztül jutnak be a véráramba. A villin belüli kapillárisok (mikroszkopikus erek) elnyelik a fehérje és a szénhidrát emésztésének termékeit. A villin belüli nyirokerek (laktálisok) elnyelik a zsír emésztésének termékeit, és végül a véráramhoz vezetnek.

A vékonybélből az emésztett termékek a májba, a test egyik legsokoldalúbb szervébe kerülnek. A májsejtek (májsejtek) méregtelenítik (szűrik) a káros anyagok, például az alkohol és az ammónia vérét. És a hepatociták zsírban oldódó vitaminokat és felesleges anyagokat, például glükózt (cukrot) tárolnak, hogy felszabaduljanak, amikor a testnek extra energiára van szüksége.

Felszívódás: vastagbél

Miután az étel áthaladt a vékonybélen, többnyire emészthetetlen anyag és víz. Belép a vastagbélbe (vastagbél), amelyet átmérője miatt neveznek el. A vastagbélnek hat része van: a vakbél, az emelkedő vastagbél, a keresztirányú vastagbél, a leszálló vastagbél, a szigmoid vastagbél és a végbél.

A nagy tasak alakú vakbél a vastagbél kezdetét jelöli. A vakbél alja közelében található a vermiform (féregszerű) függelék. A függelék nyirokszövetet tartalmaz, és elfogja az emésztőrendszerbe bejutó patogén mikroorganizmusokat. Néha a fekália csapdába eshet a vakbélben, ami vakbélgyulladást (fertőzés és gyulladás) eredményezhet.

A vastagbél többi része felszívja a vizet és az ásványi anyagokat az emésztetlen táplálékból, és a maradék anyagot székletbe tömöríti. A székletürítés az emésztési folyamat utolsó szakasza: az ürüléket (emésztetlen salakanyagok) a végbélbe perisztaltikán keresztül viszik, és a végbélnyíláson keresztül eliminálják.