Dysbiosis - tünetek, ok és kezelés

Dr. med. Andre Sommer

Vannak több billió baktérium a belekben. Míg a többséggel hasznos együttélésben élünk, egyes mikroorganizmusok különféle betegségekhez vezethetnek. Ha ezek az egészségtelen baktériumok túlsúlyban vannak, akkor erre hivatkozunk dysbiosis. Jelenleg kutatást végeznek a bélflóra olyan betegségekre gyakorolt hatásáról, mint pl cukorbetegség, Crohn-kór, irritábilis bél szindróma és ételallergia. A szöveg részletesebben elmagyarázza, hogyan fordul elő a dysbiosis, milyen befolyása lehet és hogyan kezelik.

Mi a dysbiosis?

A diszbiózis egy a különböző baktériumok egyensúlyhiánya egy bizonyos testkörnyezetben. Noha elméletileg a dysbiosis vagy a dysbacteria kifejezések alkalmazhatók a baktériumok által lakott test összes miliőjére, például a szájra, a bőrre vagy a hüvelyre, a legtöbb esetben a bél.

Mit jelent a bél dysbiosis?

A bélben nagyszámú baktérium él, különösen a vastagbél erősen lakott. Ez baktériumok nem okoznak betegségeket, de azok egészségmegőrző a test számára. Segítenek a emésztés hosszú szénláncú szénhidrátok és zsírsavakat és vitaminokat termel. Megvédik a beleket a fertőzésekkel szemben is azáltal, hogy megfosztják a kórokozókat a szükséges tápanyagoktól és fenntartják az optimális pH-értéket. Ugyanakkor a bél védett környezetében vannak, és maguk is elegendő tápanyaghoz jutnak. Az emberek és a baktériumok ezen együttélését, amelyből mindkét fél részesül, hívják szimbiózis. Ha azonban az egyensúly megzavarodik, és a bélflóra oly módon változik, hogy az embernek árt, ezt diszbiózisnak nevezzük.

Hány baktérium van a belekben?

Mindenkinek van egy bélflóra, őket is hívták mikrobiom, amit kicsit másképp állítanak össze, és így olyan egyedi, mint az ujjlenyomat. Több mint 1000 különböző baktériumfaj lehet része a mikrobiomnak, és a bélben összesen akár 100 billió egysejtű szervezet található.

Hogyan alakul ki az egészséges bélflóra?

A belek születés előtt sterilek, ezért nincsenek benne mikroorganizmusok. Szülés során a gyermek először kerül kapcsolatba anyai hüvelyi és bél kolonizáció. A beleket kezdetben az ott található baktériumok népesítik be. A császármetszéssel született gyermekek nagyobb valószínűséggel kolonizálódnak a bőrben lakó baktériumokkal.

Keresztül táplálás és környezeti kapcsolatok, más baktériumokat adunk hozzá, amíg egyensúly nincs a második és a negyedik életév között. A kutatás jelenlegi állása szerint ez is részben genetikailag előre meghatározott - Úgy tűnik, hogy a genetikai felépítés befolyásolja, hogy mely baktériumok maradnak életben és melyek nem tudnak megtelepedni. A bélflóra még a negyedik életév után is ingadozásnak van kitéve. Ez attól függ kor, a táplálás, feszültség, a higiéniai állapot és a használata antibiotikumok.

Melyek a dysbiosis leggyakoribb okai?

Az antibiotikumok, mint a dysbiosis oka

A különböző környezeti hatások jelentős változáshoz vezethetnek a mikrobiomban. Klasszikus példa a antibiotikumok: A bélbaktériumok akár 90 százalékának összetételét is megváltoztathatja. Ha az egészséget elősegítő baktériumokat "mellékkárosodásként" elpusztítja az antibiotikum, ez lehetőséget nyújt a kóros csírák szaporodására. Így, különösen az idős betegek esetében, az antibiotikum-terápia alkalmanként okoz pseudomembranosus vastagbélgyulladás. A vastagbél ezen gyulladását a baktérium bélnövekedése okozza Clostridium difficile és súlyos hasmenéshez vezet.

A helytelen étrend, mint a dysbiosis oka

De nem mindig kell, hogy az antibiotikumok okozzák: Mindennapi táplálkozás szintén diszbiózist eredményezhet. Ily módon kiderült, hogy különösen aNyugati”Diéta annak magas zsír- és cukortartalom az élelmiszerben a kedvezőtlen baktériumok fokozott növekedéséhez vezet. Ezeket a baktériumokat általában rothasztó baktériumoknak nevezik, mivel hajlamosak kellemetlen szagú hidrogén-szulfid gázok előállítására.

Milyen hatásai vannak a dysbiosisnak?

Bizonyos esetekben, például a pseudomembranosus colitisben, a dysbiosis közvetlenül klinikai kérdéshez vezet. A dysbiosis hatása azonban gyakran finomabb. A bélflóra fontos szerepet játszik a az immunrendszer szabályozása és érinti gyulladásos folyamatok. A baktériumok befolyásolják, hogy mely organizmusokat és élelmiszer-összetevőket tekintik ártalmatlannak, és melyeket támadja meg az immunrendszer.

Ha hibát követnek el, az immunrendszer vagy túl keveset képes felismerni, ami fertőzéshez vezet, vagy túl sok, ami ételallergiát és autoimmun betegségeket eredményezhet. Ezenkívül feltételezzük, hogy a bélben egy természetes „baktériumos gyep” védi a nyálkahártyát és korlátozza annak áteresztőképességét. Ha egyensúlyhiány van, akkor a a bélfal átjárhatóbbá válik és több ételből származó toxin kerül a véráramba.

Mi a kapcsolat a dysbiosis és az elhízás között?

Bár ismert, hogy például a táplálkozás megváltoztathatja a mikrobiomot, végső soron nem lehet pontosan meghatározni, hogy a dysbiosis az oka vagy következménye a májbetegségeknek. A kutatók azonban a bélflóra különféle betegségekre gyakorolt hatását a korábban leírt hatásmechanizmusokból vezetik le. A testtömeg függése a mikrobiomtól például régóta ismert. Úgy tűnik, hogy a magas zsírtartalmú ételek megváltoztatják a baktériumok összetételét, ami viszont szélesebb körben felhasználhatja a zsírokat, és ez súlynövekedés. Azok az egerek, amelyek elhízott egerektől széklettranszplantációt kaptak, emiatt megnövelték a súlyukat is. Azt azonban még nem tisztázták, hogy pontosan mely baktériumok idézik elő ezt a hatást.

Hogyan függenek össze a dysbiosis és a cukorbetegség?

Ha a bélsorompót gyengíti a dysbiosis (szivárgó bél), akkor több baktérium felszíni molekula léphet be a véráramba. Ez aktiválja az immunrendszert és egyfajta "állandó gyulladásos állapotba" hozza a testet. A gyulladás fokozott szintje kockázati tényezőként ismert a metabolikus szindróma, ami társulhat elhízással, a vér lipidszintjének emelkedésével és a glükóz tolerancia romlásával. A metabolikus szindróma következményei közé tartozik érelmeszesedés, a veszélye szívroham és 2. típusú diabetes mellitus, E mechanizmus révén úgy tűnik, hogy a kiegyensúlyozatlan bélflóra hozzájárul e betegségek kialakulásához. Az autoimmun betegség kialakulása 1. típusú diabetes mellitus, ami gyakran gyermekkorban fordul elő, úgy tűnik, hogy összefügg a táplálkozással és a mikrobiommal is. Itt sem sikerült egyértelmű kapcsolatot biztosítani bizonyos baktériumok és a betegség lefolyása között.

Van-e összefüggés a dysbiosis és a gyulladásos bélbetegségek között?

Más esetekben törött bélgát okozhat gyulladásos sejtek nemcsak a vérben, hanem a bélfal aktiválni. A kutatók az ebből eredő gyulladást a betegség kialakulásának magyarázataként tekintik gyulladásos bélbetegségek mint Crohn-kór, mikroszkopikus vastagbélgyulladás vagy colitis ulcerosa. A különféle zsír- és olajkombinációk hatását e betegségek kezelésében már vizsgálják annak érdekében, hogy hamarosan specifikus táplálkozási tanácsokat tudjunk nyújtani.

A dysbiosis ételintoleranciához vezethet-e?

Régóta ismert, hogy a szoptató csecsemők az élet első négy hónapjában védő hatást gyakorolnak a gyermekre. Ez kapcsolódik például a ételallergia és lisztérzékenység (intolerancia reakció a gabonafehérje gluténnel szemben). A szoptatott gyermekek bakteriális összetétele a bélben más, mint azoknak a gyerekeknek, akik tápszert kaptak a palackból. Azt vizsgálják, hogy a nem szoptatott gyermekek belében lévő bizonyos baktériumok nagyobb valószínűséggel stimulálják-e az immunrendszert, és ezáltal túlreagáláshoz vezetnek-e, amely a valóban ártalmatlan élelmiszer-összetevők ellen irányul.

A dysbiosis az irritábilis bél szindróma oka?

A széklet irritábilis bélbetegek mutatja kisebb a baktériumok sokfélesége mint egy egészséges ember székletében - úgy tűnik, hogy a baktériumok egyes csoportjai ebben a betegségben különösen erősen szaporodnak. Hogy ez pontosan mit jelent a betegség kialakulása és kezelése szempontjából, egyelőre nem ismert. Az egyik elmélet a már fent leírt enyhe bélgyulladás gondolata, amelyet helytelen kolonizáció váltott ki. Tanulmányok, amelyek a mikrobiom terápiás sikerét kutatják probiotikumok tesztelhetné ezeket a feltételezéseket.

Milyen egyéb betegségek kapcsolódnak a dysbiosishoz?

A diszbiózis sok más betegséggel társul, anélkül, hogy egyértelmű ok-okozati elveket határoznának meg. A kutatók remélik azonban, hogy olyan betegségek, mint pl depresszió, krónikus fáradtság, reuma és krónikus fájdalom alaposabban megvizsgálható a bélflóra révén, és jobban megmagyarázható.

Hogyan diagnosztizálható a dysbiosis?

A mikrobiom összetétele meghatározható a székletminta. Sok bélbaktérium azonban nem termeszthető hagyományosan. Emiatt a örökség a különböző baktériumok közül közvetlenül kimutatható. Ez a folyamat jelenleg nagyon drága. Mivel még nem ismert, hogy mely baktériumoknak milyen hatása van, és mely kezelési lehetőségeket lehet levezetni a megállapításokból, a mikrobiómák elemzése eddig nem ajánlott rutinszerű ellátáshoz. A kutatásban azonban felhasználják.

Ha vannak olyan tünetek, amelyek például krónikus gyulladásos bélbetegségre utalnak (például véres hasmenés és hasi fájdalom), ezeket elsősorban konvencionálisan kell tisztázni. Ez például azt jelenti, hogy a kolonoszkópia vagy teszt ételallergiák végrehajtásra került. A diszbiózist ebben az összefüggésben nem kell diagnosztizálni, de nagy valószínűséggel a betegségen alapul. Emiatt terápiás intézkedések is elindíthatók anélkül, hogy további székletelemzésre lenne szükség.

Hogyan kerülhető el és kezelhető a dysbiosis?

Korlátozza az antibiotikum bevitelt

A dysbiosis megelőzése és kezelése egyaránt a jótékony hatások fokozására és a káros hatások korlátozására összpontosít. Például mindenkinek kritikusan kéne megkérdőjeleznie a használatát antibiotikumok. Ha azonban bakteriális fertőzés gyanúja merül fel, ezek a hatásos szerek továbbra is nélkülözhetetlenek. Ezután meg kell győződni arról, hogy a megfelelő adagot az előírt teljes időtartam alatt beveszik-e.

A szoptatás segít a dysbiosis ellen

Mivel szoptatás egyértelmű és hosszan tartó pozitív hatása van a bélflóra, ha egyáltalán lehetséges, hogy egy csecsemő kapjon anyatej az élet első négy hónapjában legalább. Sok nő újszülöttjének első heteiben szoptatási problémákat tapasztal. Ez azonban nem vezethet automatikusan a tápszerekre való áttéréshez; jó szoptatási tanácsok segíthetnek a legtöbb anyának. Még ha csak részleges is szoptatás lehetséges, és a gyermek további portejet kap, ez védő hatással van a bélflóra és a gyermek immunrendszerére. Ezenkívül a szoptatás segíti az anyát és a gyermeket a mély kapcsolat kialakításában.

Kiegyensúlyozott étrend a dysbiosis ellen

Mivel táplálás hatással van a mikrobiomra, vannak ajánlások, amelyek az egészséges baktériumösszetételt támogatnák. Az étel nem tartalmazhat túl sok zsírt és cukrot, és magas az élelmi rosttartalma. Élelmi rost található például teljes kiőrlésű gabonákban, különösen rozsból és zöldségfélékből. A nyers ételeket, a leveles zöldek kivételével, akut dysbiosis esetén kerülni kell. A csonthéjas gyümölcs diszbiózis idején sem ideális. Kerülni kell a puffadásos ételeket, például a káposztát vagy a hüvelyeseket.

Prebiotikumok dysbiosis esetén

Ha dysbiosis gyanúja merül fel, prebiotikumok és probiotikumok felhasználható a bélflóra egyensúlyba hozatalához. A prebiotikumok olyan anyagokból állnak, amelyek stimulálják a "jó" bélbaktériumok szaporodását, míg a probiotikumok közvetlenül tartalmaznak egészséget elősegítő mikroorganizmusokat. A savanyú káposzta és a joghurt például hasznos, de a probiotikumok étrend-kiegészítőként is kaphatók a gyógyszertárakban.

Széklettranszplantáció dysbiosis miatt

Szélsőséges dysbiosis esetekben, mint például a candida albicans általi pseudomembranosus vastagbélgyulladás, székletátültetések sikeresnek bizonyultak (Fecal Microbiota Transplantation, FMT). A székletadományozó székletét folyadékkal mossák, és gyomorcsövön keresztül vagy kolonoszkópia során a páciens gyomrába viszik. Az elmélet szerint az egészséget elősegítő baktériumok letelepedhetnek a belekben. A transzplantációt még nem engedélyezték más betegségek esetén, de vannak olyan kísérletek, amelyek tesztelték a Crohn-betegség és az irritábilis bél szindróma kezelését. Az alternatív gyógyászatban ún.bélfelújítás”Úgy hajtják végre, hogy az érintett bélbaktériumokat kapszulákba szedik. Eddig azonban, nincsenek tanulmányok megmutatták e módszerek sikerét, ezért az eljárásokat az egészségbiztosító társaságok általában nem fedik le.

Mit kell figyelembe venni a dysbiosis kezelésénél?

A dysbiosis kezelése pozitívan hozzájárulhat bizonyos betegségek javulásához. Azonban a jelenlegi időben meg kell nem ez az egyetlen terápia használt, mert egyelőre nem világos, hogy melyik betegség kialakulásában milyen arányban van. Ezért továbbra is fontos, hogy az olyan betegségeket, mint a gyulladásos bélbetegség, a cukorbetegség vagy a depresszió, orvos kezelje. A diszbiózis kezelése ezután egyidejűleg végezhető, például természetgyógyászok segítségével.

Brown, Kirsty és mtsai. Az étrend által kiváltott bél mikrobiota dysbiosis, valamint az immunitásra és a betegségekre gyakorolt hatás., 2012, 4. Jg., Nr. 8, 1095-1119.

Hermann Feldmeier: Lebenswichtiges Getümmel im Darm. Pharmazeutische Zeitung 47/2012. http://www.pharmazeutische-zeitung.de/?id=44218, 2016.8.26.

Kruis, W. és mtsai. A fekélyes vastagbélgyulladás remissziójának fenntartása az Escherichia coli Nissle 1917 probiotikummal ugyanolyan hatékony, mint a szokásos mezalazinnal. Gut, 2004, 53. Jg., Nr. 11, 1617-1623.

Guarner, Francisco; Malagelada, Juan-R. Jó flóra az egészségben és a betegségekben. The Lancet, 2003, 361. Jg., Nr. 9356, 512-519.

Palmer, Chana és mtsai. Az emberi csecsemő bél mikrobiotájának kialakulása. PLoS Biol, 2007, 5. évfolyam, 7. szám, o. E177. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1896187/, 2016.08.26.

Deutsches Institut für Ernährungsforschung: Gastrointestinale Mikrobiologie. http://www.dife.de/forschung/abteilungen/publikationen.php?abt=GAMI, 2016.8.26.