A táplálkozás hatása a sav-bázis egyensúlyra - anyagcsere szempontok

Hovatartozás

  • 1 Gyermektáplálkozási Kutatóintézet - Forschungsinstitut für Kinderernährung - Táplálkozási és Egészségügyi Minisztérium, Dortmund, Németország. [email protected]

Szerző

Hovatartozás

  • 1 Gyermektáplálkozási Kutatóintézet - Forschungsinstitut für Kinderernährung - Táplálkozási és Egészségügyi Minisztérium, Dortmund, Németország. [email protected]

Absztrakt

Háttér: A táplálkozásról régóta ismert, hogy erősen befolyásolja a sav-bázis egyensúlyt. Nemrégiben megmutattuk, hogy az egészséges alanyok vese nettó savkiválasztását (NAE) az étrendjük összetételéből megfelelően lehet megbecsülni.

táplálkozás

A vizsgálat célja: 1) Röviden bemutatni egy fiziológiailag megalapozott számítási modellt, amely lehetővé teszi az analitikusan meghatározott vizelet NAE ésszerű becslését, 2) összefoglalni az alapjául szolgáló metabolikus mechanizmusokat és 3) tanulmányozni a fehérje ammóniagenezisre gyakorolt ​​specifikus hatását, amely kis mértékben ellensúlyozható, a fehérje elsődleges savterhelés-növelő potenciálja.

Mód: Összefoglalják a számítási modellt és az étkezési savterhelés előrejelzésének algoritmusát, elmagyarázzák a savas és bázis ekvivalensek főbb metabolikus (és bélrendszeri) útjait, és külön megvizsgálták az ammónium és a NAE vizelettel történő kiválasztási sebességét, különös tekintettel a megfelelő fehérjebeviteli szintekre . Ez utóbbi vizsgálatokhoz a felnőttek étrend-kísérleteinek adatait és a gyermekek epidemiológiai adatait (fehérjebevitel; NAE, pH és ammónium kiválasztás 24 órás vizeletmintákban) elemezték.

Eredmények: A tanulmány azt mutatja, hogy az étrend által kiváltott savasság és lúgosság kialakulását nemcsak a kéntartalmú aminosavak és az alkáli sók szerves savanionjainak metabolizmusa (oxidációja) határozza meg. A belek közvetlenül részt vesznek az élelmiszerből származó sav- vagy lúgterhelések előállításában is, ami a releváns élelmiszer-összetevők jelentősen eltérő bélfelszívódási arányának köszönhető, azaz fehérje és ásványi anyagok. Az étrend és a sav-bázis állapot kölcsönhatásának további elemzése feltárta, hogy a növekvő fehérjebevitel (annak ellenére, hogy növelheti a NAE-t) jelentősen javítja a vese nettó savkiválasztásának képességét is, stimulálva a vizelet ammónium kiválasztását.

Következtetés: A vese NAE és az étrend beviteléből származó potenciális vese savterhelés becsléséhez megfelelő koncepciónak figyelembe kell vennie az egyes tápanyagok specifikus biohasznosulását. Ezenkívül a megnövekedett fehérjebevitel nem feltétlenül eredményezi az endogén savkiválasztási kapacitás ennek megfelelően megnövekedett használatát két okból: 1) a megfelelő alkotórészű étrendben bekövetkező további lúgterhelések kompenzálhatják a fehérjéhez kapcsolódó megnövekedett savtermelést és 2) maga a fehérje mérsékelten javítja a vese kapacitását a nettó sav kiválasztására azáltal, hogy növeli az ammónia endogén ellátását, amely a vizelet fő hidrogénion-akceptora.