Vízbevitel és étkezésen belüli folyadékfogyasztás az iráni felnőttek általános és hasi elhízásával összefüggésben

Absztrakt

Célkitűzés

A tanulmány célja az egész napos vízfogyasztás és az étkezésen belüli folyadékfogyasztás, valamint az általános és a hasi elhízás esélyeinek összefüggésének vizsgálata a felnőttek körében.

Mód

Ezt a keresztmetszeti vizsgálatot 7958 felnőtt vették részt az iráni Iszfahánban. A napi vízfogyasztást egy előre tesztelt kérdőív használatával értékelték, feltéve a napi elfogyasztott pohár víz átlagos számát. Étkezésen belüli folyadékfogyasztást is elemeztünk. A magasságra, a súlyra és a derékbőségre vonatkozó adatokat validált, önadagolt kérdőív segítségével gyűjtöttük össze. Az elhízást testtömeg-indexként ≥30 kg/m 2, a hasi elhízásként pedig a derék kerülete volt a nőknél> 88 cm, a férfiaknál> 102 cm.

Eredmények

A potenciális zavaró tényezők figyelembevétele után azoknál az egyéneknél, akik naponta több mint nyolc pohár vizet fogyasztottak, 78% -kal nagyobb az általános elhízás esélye (OR: 1,78; 95% CI: 1,08–2,94), mint azoknál, akik kettőnél kevesebbet fogyasztottak pohár vizek. A sok vízfogyasztású egyéneknél nem volt szignifikánsan nagyobb esély a hasi elhízásra. Azokhoz képest, akik kevesebb, mint egy pohár étkezésen belüli folyadékot fogyasztottak, az étkezések között 1-2 pohár folyadékkal rendelkező alanyoknak 34% -kal nagyobb az esélye az általános elhízásra (OR: 1,34; 95% CI: 1,04–1,59). Bár a nagyobb étkezésen belüli folyadékfogyasztással rendelkező alanyoknál nagyobb volt a hasi elhízás esélye a nyers modellben, ez az összefüggés nem vált szignifikánssá a potenciális zavaró tényezők kiigazítását követően (összehasonlítva> 4 pohár és ≤1 pohár: VAGY: 1,65; 95% CI: 0,81 –3,34).

Következtetések

Megfigyeltük, hogy naponta több mint nyolc pohár víz bevétele és 1-2 pohár folyadék fogyasztása étkezések között az általános elhízás nagyobb esélyeivel társult.

Bevezetés

Az elhízás, amelyet a felesleges zsírszövet jellemez, nagyon elterjedt a világon [1]. A halálozás és a morbiditás egyik fő kockázati tényezője [2]. 2015-ben világszerte összesen 107,7 millió gyermek és 603,7 millió felnőtt elhízott [3]. Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint 2016-ban több mint 1,9 milliárd ≥18 éves felnőtt volt túlsúlyos világszerte; közülük több mint 650 millióan voltak elhízottak [4]. Az elhízás gyakoriságának gyors növekedése prioritássá teszi az elhízás kockázati tényezőinek azonosítását és módosítását.

Az elhízás etiológiájában számos tényező bevonása mellett a víz bevitelét feltételezik, hogy kulcsszerepet játszik a testsúly kezelésében. A víz a testtömeg körülbelül 60% -át teszi ki [5], de a víz kulcsfontosságú szerepe az egészség megőrzésében továbbra sem tisztázott. A fogyás ajánlásai szerint egy főzés előtt meg kell inni egy pohár vizet [6]. Az ilyen tanácsok a hipokalorikus étrenddel együtt nagyobb súlycsökkenést eredményeztek, mint önmagában a hipokalorikus étrend [6]. A cukorral édesített italok vízzel és alacsony kalóriatartalmú italokkal történő helyettesítése nagyobb súlycsökkenést eredményezett [7]. Egy szisztematikus felülvizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a sok vízbevitel alacsonyabb energiafogyasztással, és ezáltal az elhízás megelőzésével jár [5]. Ez azonban nem minden publikált dokumentumban érvényes. Walleghen és mtsai. számoltak be arról, hogy az étkezés előtti vízfogyasztás nem befolyásolta az étkezés energiafogyasztását a fiatal nőknél [8]. Feltételezik azt is, hogy az élelmiszerekből, nem pedig az italokból származó vízbevitel alacsonyabb testtömeg-indexhez (BMI) és derékbőséghez (WC) társult [9].

Úgy tűnik, hogy a vízivás befolyásolja a nyugalmi energiafogyasztást (REE), így a magas vízfogyasztásúaknál magasabb volt a REE, mint az alacsony bevitelűeknél [10]. A víztömeg-asszociációkra vonatkozó legtöbb információ klinikai vizsgálatokból származott, amelyek meghaladják a szokásos vízmennyiséget a rutinszerű életben [6]. Megfigyelési tanulmányok, amelyek összekapcsolják a vízfogyasztást az energia bevitelével, a testsúlyával és az elhízással, kevés [11, 12]. Egy keresztmetszeti vizsgálatban a fogyókúrázók sok vizet ittak, mint azok, akiknek nem sikerült megtartaniuk lefogyott súlyukat [11]. Egy másik longitudinális vizsgálat nagyobb mértékű csökkenést mutatott a WC-ben és a testtömegben, amikor az alanyok napi 1 liternél több vizet ittak 12 hónap alatt [12].

A korlátozott epidemiológiai bizonyítékok mellett az ivóvíz szokásai világszerte eltérőek. Míg a legtöbb nyugati és fejlett országban édesített italokat használnak a szomjúságra; a legtöbb fejlődő országban, így a Közel-Keleten sem. A vízfogyasztás a tea után a második ital, a legnépszerűbb ital ezekben az országokban [13]. A vízbevitel mennyisége mellett mindig kérdés volt, hogy az étkezésen belüli vízbevitel befolyásolhatja-e a súlyt. Az egyéb típusú folyadékok, köztük a cukorral édesített italok, a kávé és a tea fogyasztásának az elhízással való összefüggését a korábbi vizsgálatok alaposan megvizsgálták [14,15,16]. Az egész napos vízfogyasztás és az étkezésen belüli folyadékfogyasztás összefüggéséről az elhízás vonatkozásában azonban korlátozott adatok állnak rendelkezésre. Ezért ezt a tanulmányt az egész napos vízfogyasztás és az étkezésen belüli folyadékfogyasztás, valamint az általános és a hasi elhízás prevalenciájának összefüggésének vizsgálatára végezték iráni felnőttek nagy csoportja között.

Módszerek és anyagok

Vizsgálati populáció

A vízbevitel értékelése

A rutinszerű életben a teljes napi vízfogyasztás vizsgálatához a résztvevőket felkérték, hogy számolják be az általuk egy nap alatt elfogyasztott átlagos pohár víz számát. Erre a kérdésre 8 pohár vizet lehetett választani egész nap. Ezenkívül felkérték őket, hogy tegyék közzé a szokásos étkezésen belüli folyadékfogyasztást (4 pohár).

Antropometriai értékelés

A súlyra, magasságra és WC-re vonatkozó információkat saját maguk által megadott kérdőív segítségével gyűjtötték össze. A BMI-t a kilogrammban kifejezett tömeg és a négyzetméterben kifejezett magasság hányadosaként számoltuk. Az elhízás meghatározása szerint a BMI ≥ 30 kg/m 2 volt. A hasi elhízást a WC alapján határoztuk meg. A nemzeti koleszterinoktatási program (NCEP) irányelveit alkalmaztuk az alanyok kategorizálására a WC alapján: normál (nőknél 88 cm, férfiaknál> 102 cm) [18].

A magasságra, a testsúlyra és a derék kerületére vonatkozó, önmaguk által közölt adatok érvényességét egy ugyanabban a populációban lévő 200 egyeden végzett kísérleti vizsgálat során vizsgálták. A validációs vizsgálat során az antropometriai mutatók önértékelését értékelték a mért értékekhez képest. Az ön által megadott tömeg, magasság és WC korrelációs együtthatói a megfelelő mért értékekkel szemben 0,95 voltak (P 20 perc/10–20 perc/20 perc/10–20 perc/20 perc/10–20 perc/20 perc/10–20 perc /

Eredmények

A tanulmány résztvevőinek jellemzőit az egész napos vízfogyasztás és az étkezésen belüli folyadékfogyasztás kategóriáiban az 1. táblázat mutatja. Azok a résztvevők, akik napi 8 pohár vizet fogyasztottak, összehasonlítva azokkal, akik kevesebb, mint két pohár vizet fogyasztottak naponta, fiatalabbak voltak (P 4 pohár folyadék az étkezések között fiatalabb volt (P = 0,01), inkább férfiak (P 1. táblázat: A vizsgálatban résztvevők jellemzői az egész napos vízfogyasztás és az étkezésen belüli folyadékfogyasztás kategóriái között 1

Az általános és a hasi elhízás prevalenciája az egész napos vízfogyasztás és az étkezésen belüli folyadékfogyasztás kategóriáiban az 1. ábrán látható. Az általános elhízás előfordulása azoknál az alanyoknál, akik napi 8 pohár vizet fogyasztottak, szignifikánsan magasabb volt azoknál, akik naponta 2 pohár vizet fogyasztott (13,2 vs. 8,9%, P = 0,01). Azokhoz képest, akik kevesebb, mint egy pohár folyadékot fogyasztottak, azok az egyének, akik étkezés között több mint 4 pohár folyadékot fogyasztottak, nagyobb valószínűséggel voltak elhízottak (14,9 vs. 8,5%), Az étkezések közötti P 4 pohár folyadéknál nagyobb volt a hasi elhízás előfordulása, mint azoknál, akik egy pohár vagy kevesebbet fogyasztottak (43,6 vs. 28%), P = 0,05).

belüli

a Az általános és a hasi elhízás előfordulása az egész napos vízfogyasztás kategóriái között. b Az általános és a hasi elhízás prevalenciája az étkezésen belüli folyadékfogyasztás kategóriái között

Az egész napos vízfogyasztás és az étkezésen belüli folyadékfogyasztás kategóriáinak antropometriai méréseinek nyers és többváltozóssal kiigazított eszközeit a 2. táblázat mutatja be. A lehetséges zavaró tényezők figyelembevétele után azoknak az alanyoknak volt magasabb az átlaguk, akik naponta több mint 8 pohár vizet fogyasztottak tömeg (72,89 ± 0,84 vs. 64,95 ± 0,35 kg; P2; Az étkezések közötti P 4 pohár folyadéknak nagyobb volt a súlya (70,89 ± 1,89 vs. 66,57 ± 0,21 kg; P2; P 2. táblázat Nyers és többváltozós korrigált átlag antropometriai mérésekhez az egész napos vízfogyasztás és az étkezésen belüli folyadékfogyasztás kategóriái között 1

Az egész napos vízfogyasztás és az étkezésen belüli folyadékfogyasztás kategóriáiban az általános és a hasi elhízás általános és hasi elhízás esetén alkalmazott nyers és többváltozóssal kiigazított legkülső és 95% -os CI-értékeit a 3. táblázat mutatja. 56% -kal nagyobb az általános elhízás esélye (OR: 1,56; 95% CI: 1,11–2,19) azokhoz képest, akik kevesebb, mint két pohár vizet vettek egy nap alatt. A potenciális zavarókra történő kiigazítás után ez a kapcsolat még megerősödött (OR: 1,78; 95% CI: 1,08–2,94). A sok vízfogyasztású egyéneknél nem volt szignifikánsan nagyobb esély a hasi elhízásra. A nyers modellben azoknál az alanyoknál, akik étkezés között több mint 4 pohár folyadékot fogyasztottak, 99% -kal nagyobb az esélye a hasi elhízásra, mint azoknak, akik egy pohár vagy kevesebbet fogyasztottak (OR: 1,99; 95% CI: 1,16–3,41). Az asszociáció azonban nem vált szignifikánssá a többváltozóssal kiigazított modellben (OR: 1,65; 95% CI: 0,81–3,34). A többváltozós korrigált modellben az alanyoknak, akik étkezés között 1-2 pohár folyadékot fogyasztottak, 34% -kal nagyobb az általános elhízás esélye (OR: 1,34; 95% CI: 1,04–1,59), mint azoknak, akik egy pohár vagy kevesebbet fogyasztottak.

Vita

Ez a keresztmetszeti vizsgálat az egész napos vízfogyasztást és az étkezésen belüli folyadékfogyasztást vizsgálta a felnőttek általános és hasi elhízásával kapcsolatban. Megállapítottuk, hogy azoknál, akik naponta több mint nyolc pohár vizet vettek, és azoknál, akik étkezés között 1-2 pohár folyadékot fogyasztottak, nagyobb volt az általános elhízás esélye.

Eredményeink alapján azoknál a személyeknél, akik étkezés között 1-2 pohár folyadékot fogyasztottak, nagyobb volt az esély az általános elhízásra. Figyelembe kell venni, hogy nem kérdeztük a résztvevőket arról, milyen italokat fogyasztanak az étkezésük során. Az iráni kultúrában a víz az első helyet foglalja el az étkezés közben elfogyasztott italok között [30]. Vannak, akik azonban étkezésükkor joghurtot (nevezetesen Doogh) és kólát fogyasztanak. Korábbi tanulmányok jelentős közvetlen összefüggést mutattak ki a cukorral édesített italok fogyasztása és a súlygyarapodás között [31,32,33]. A prospektív kohortos vizsgálatok alapján a cukorral édesített italok vízzel történő helyettesítése súlycsökkenést vagy alacsonyabb súlygyarapodást eredményezett [12, 34]. Egy másik kohorszvizsgálat kimutatta, hogy egy cukorral édesített szódás ital vagy sör napi egy adag vízzel történő felváltása alacsonyabb elhízási kockázattal és nagyobb súlyvesztéssel jár [35]. Eredményeinket azonban nem lehet összehasonlítani ezekkel a vizsgálatokkal, mivel a jelenlegi tanulmányban nincs információ az étkezés közben fogyasztott italok típusáról.

Az energiafogyasztás összefüggésbe hozható a vízfelvétellel, azonban szem előtt kell tartani, hogy az energiafogyasztást kovariánsnak tekintették ebben az elemzésben. Ezért a táplálékkal bevitt energia és az expozíció és az eredményváltozók közötti összefüggéseket kontrollálták.

A tanulmány egyes erősségei közé tartozik a nagy mintaméret és számos lehetséges zavaró tényező figyelembevétele. Számos korlátozást is figyelembe kell venni. Először is, a vizsgálat keresztmetszeti jellege miatt az ok-okozati összefüggésre nem lehet következtetni. Ezért további tanulmányokra van szükség, különös tekintettel a leendő tervezésre, hogy megerősítsük eredményeinket. Másodszor, bár több lehetséges zavaró tényezőt kontrolláltunk, a maradék zavarok nem zárhatók ki. Az expozíció értékeléséhez két egyszerű kérdést használtunk fel. Bár előre tesztelt kérdőívet használtunk, a vizsgálati résztvevők téves besorolása az expozíció változója szerint nem hagyható figyelmen kívül. Ezen túlmenően az elhízást meghatározták a tanulmány saját adatai alapján. Azonban, amint azt fentebb említettük, validálási tanulmányunk jó összefüggéseket tárt fel az önjelölt és a ténylegesen mért antropometriai mérések között.

Következtetés

Összegzésként azt tapasztaltuk, hogy azoknál, akik több mint nyolc pohár vizet vettek egy nap alatt, és azoknál, akik 1-2 pohár folyadékot fogyasztottak étkezés között, nagyobb volt az általános elhízás esélye.