Élelmiszer-veszteség

Élelmiszer-veszteség becslései kiskereskedelmi és fogyasztói szinten

Mi az étkezési veszteség?

Az étkezési veszteség az emberi fogyasztásra rendelkezésre álló, de bármilyen okból el nem fogyasztott, ehető élelmiszermennyiséget jelenti. Az étkezési veszteség a következőket tartalmazza:

Veszteség a penészektől, a kártevőktől vagy a nem megfelelő klímavédelemtől
Főzési veszteség és természetes zsugorodás (például nedvességvesztés)
Élelmiszer-pazarlás (például tányéron maradt élelmiszer)

Miért és hol következik be az élelmiszer-veszteség?

Az ételvesztés sok okból következik be, a veszteségek bizonyos típusai - például romlása - a termelési és ellátási lánc minden szakaszában bekövetkeznek. A farm kapuja és a kiskereskedelmi szakasz között az élelmiszer-veszteség a szárítás, őrlés, szállítás vagy feldolgozás során felmerülő problémákból adódhat, amelyek rovarok, rágcsálók, madarak, penészgombák és baktériumok káros hatásainak teszik ki az ételt. Kiskereskedelmi szinten a berendezések meghibásodása (például hibás hűtőtárolás), a túlrendelés és a foltos termékek selejtezése élelmiszer-veszteséget okozhat. A fogyasztók hozzájárulnak az élelmiszer-veszteséghez is, ha a kelleténél többet főznek, és kidobják az extrákat. Bizonyos élelmiszer-veszteségeknek jó gazdasági okai vannak, például az élelmiszerbiztonság biztosítása.

Mennyi élelmiszer veszteség van?

Az ERS becslései szerint 2010-ben a kiskereskedelmi és fogyasztói szinten rendelkezésre álló 430 milliárd fontnyi élelmiszer-ellátásból összesen 133 milliárd font, vagyis 31 százalék maradt elfogyasztva, becsült kiskereskedelmi értéke 162 milliárd dollár.

Ez 141 billió kalóriát (Kcal) jelent az USA-ban rendelkezésre álló, de 2010-ben el nem fogyasztott élelmiszerekből. Egy főre jutó alapon ez nagyjából Naponta fejenként 1,2 font étel, kiskereskedelmi értékkel több mint 1,40 USD.

Kulcsfontosságú leletek

A kiskereskedelmi élelmiszer-veszteség mértéke és mértéke a friss zöldségféleségenként változik

A kiskereskedelmi szintű élelmiszer-veszteség akkor fordul elő, amikor az élelmiszerbolt-kiskereskedők eltávolítják a polcokról a horpadt konzervdobozokat, az elhasználódott termékeket, a túlzott készletű ünnepi ételeket és a romlott ételeket. A szupermarketek átlagos veszteségi arányának becslése 11,6 százalék volt 31 friss zöldség esetében, a legnagyobb mértékű a fehérrépa-zöld, majd a mustárzöld és az escarole/endívia esetében. A friss termékek élelmiszerboltjainak veszteségi rátájára vonatkozó becsléseket úgy dolgozták ki, hogy összehasonlították a fogadott szállítmány fontjait és a fogyasztók által 2900 amerikai szupermarket számára vásárolt fontot 2011 és 12 között. Az ERS kutatói ezeket a veszteségrátákat alkalmazták a kiskereskedelmi üzletekben kapható friss zöldségek 2016-os mennyiségeire, hogy megbecsüljék a kiskereskedelmi szintű élelmiszer-veszteséget.

Míg a burgonya, a paradicsom, a romaine és a levélsaláta veszteségi aránya alacsonyabb, mint a fehérrépa és a mustárzöld, értékesítési volumene magasabb, ami az élelmiszerboltok friss zöldségértékesítésének 35 százalékát teszi ki. A 31 friss zöldség árbevétele 2016-ban évi 6,2 milliárd fontot tett ki, vagyis évi 5 milliárd fontot a nem ehető héjak, szárak és más alkatrészek súlyának eltávolítása után. A friss termékek és más élelmiszerek veszteségei akkor is előfordulnak otthonokban és étkezési helyeken, amikor az étel romlik, vagy felszolgálják, de nem eszik meg (tányér hulladék). További információ:

A kiskereskedők számára az élelmiszer-veszteség mennyisége és aránya eltér a friss gyümölcsöktől

Élelmiszerveszteség akkor következik be, amikor az élelmiszer-kiskereskedők eltávolítják a polcokról az eltorzult termékeket, az ünnepi ételeket és az elrontott ételeket. A 24 friss gyümölcs szupermarketveszteségének mértékét - 2900 amerikai szupermarket alapján 2011–12-ben - úgy becsülték meg, hogy összehasonlították az élelmiszerboltok által érkezett szállítmányok fontját a fogyasztók által vásárolt fontokkal. A veszteség mértéke a banán 4,1 százalékától a papaya 43,1 százalékáig terjedt. A nagyobb romlandóság, valamint a túllépés hozzájárulhat a magasabb veszteségarányhoz.

A kiskereskedelmi szintű élelmiszer-veszteség becsléséhez az ERS kutatói a kiskereskedelmi üzletekben értékesíthető friss gyümölcsök 2016-os mennyiségére alkalmazták a 2011–12 közötti veszteség mértékét. Az ananász veszteségi aránya a második, a kajszibaracké a harmadik legmagasabb a friss gyümölcsöknél. Az ananászok a kiskereskedelmi veszteség összegét tekintve (2016-ban 719 millió font) is viszonylag magas helyre kerültek, az abban az évben a kiskereskedelmi üzletekben kapható 2,2 milliárd font friss ananász miatt. A veszteség mennyisége a friss görögdinnye és az alma esetében volt a legnagyobb, tükrözve a kiskereskedők által értékesíthető nagy mennyiségeket. 2016-ban a 24 friss gyümölcs árbevétele 6,7 milliárd font, azaz 4,7 milliárd font volt a nem ehető gödrök és héjak súlyának eltávolítása után.