Az atópiás dermatitis súlyossága és az étel túlérzékenységi reakcióinak elemzése

Eredeti cikkek

Teljes cikk
Ábrák és adatok
Hivatkozások
Idézetek
Metrikák
Újranyomtatások és engedélyek
PDF

Absztrakt

A tanulmány célja az étel túlérzékenységi reakciók előfordulása és az atópiás dermatitis súlyossága közötti függőség értékelése. Az élelmiszer-túlérzékenységi reakciók részletes személyes történetét rögzítették, és az atópiás dermatitis súlyosságát SCORAD-index alapján értékelték. Az élelmiszer-túlérzékenységi reakciók előfordulása és az atópiás dermatitis súlyossága közötti függőség statisztikai értékelését elvégeztük. Kétszáznyolcvanöt beteget vizsgáltak - 90 férfit és 195 nőt, átlagéletkoruk 26,2 (s.d. = 9,5). Megerősítették az atópiás dermatitis súlyossága és az élelmiszer-túlérzékenységi reakciók előfordulása közötti jelentős függést; Az atópiás dermatitis súlyos formájú betegek 96% -a étkezési reakcióktól szenved. Az egyes élelmiszerek értékelése során az atópiás dermatitis súlyossága és a diófélékre, almára és halakra adott reakciók között jelentős függőséget tapasztaltak.

Bevezetés

Az atópiás dermatitis (AD) krónikus, időszakos, gyulladásos, genetikailag hajlamos bőrbetegség, amelyet súlyos viszketés és xerosis jellemez. Az atópiás dermatitis patogenezise számos tényező, köztük az érzékenységi gének, a környezeti tényezők, a bőrzáródási hibák és az immunológiai tényezők közötti kölcsönhatásokat foglalja magában (Boguniewicz & Leung, 2010; Leung és Bieber, 2003). A fontos környezeti tényezők az élelmiszer- és az inhalációs allergének. Az élelmiszer-túlérzékenységi reakciók kifejezés az ételallergia (IgE-, sejt- és vegyes IgE- és sejtközvetített rendellenességek) és az étel-intolerancia (nem allergiás túlérzékenység) fogalmát jelenti (Bindslev-Jensen et al., 2004; Li et et. al., 2001). A bőrsorompó diszfunkciója az atópiás dermatitis egyik fő megnyilvánulása, és kulcsfontosságú tényezője annak patogenezisében; gátzavarok genetikai hibákból származnak (Palmer et al., 2006; Weidinger et al., 2006). Egyértelmű bizonyíték van a filaggrin gén (FLG) mutációk és az atópiás dermatitis közötti kapcsolatra; Az FLG emeli az atópiás dermatitiszben szenvedő asztma bronchiale kockázatát, valamint az atópiás dermatitissel vagy anélkül jelentkező allergiás nátha kockázatát (van den Oord & Sheikh, 2009). Az ételallergének iránti korai epikután szenzibilizációt fokozhatja a bőrzáró funkció károsodása is (Howell et al., 2007). Az állati munkák azt sugallják, hogy a környezeti allergének, például a házi poratkák és az élelmiszer-fehérjék, kapcsolatba léphetnek az immunrendszerrel a felszíni epidermisz antigént bemutató sejtjein keresztül, ami szenzibilizációhoz vezet, ami potenciálisan súlyosbíthatja a meglévő AD-t, és fontos lehet étel- és légúti allergiák prekurzora (Fallon et al., 2009). A Th2 típusú citokinézis proteáz allergének által okozott kóros expresszió az epidermális fehérjékben növelheti az allergének iránti szenzibilizáció kockázatát és hozzájárulhat az atópiás dermatitis kialakulásához (Howell et al., 2007; Kim, Leung, Boguniewicz és Howell, 2008; Wan et. al., 1999, 2001). Jelenleg csak idősebb gyermekek és felnőttek körében végzett vizsgálatokból származó bizonyítékok állnak rendelkezésre, amelyek azt sugallják, hogy azoknak, akik FLG bőrgát-génmutációt hordoznak, nagyobb az AD kialakulásának, a korai betegség kialakulásának és a súlyosabb betegségnek a kockázata (Barker et al., 2006; Brown és mtsai, 2007; Ezzedine, Droitcourt és Ged, 2012; Nemoto-Hasebe és mtsai, 2008).

Vizsgálatunk célja az élelmiszer-túlérzékenységi reakciók előfordulásának értékelése enyhe, mérsékelt és súlyos atópiás dermatitiszben szenvedő betegeknél. Cikkünk azt mutatja, hogy az atópiás dermatitis súlyossága bizonyos típusú ételekhez kapcsolódik.

Módszer

A 2008. január és 2013. január közötti időszakban 285 atópiás dermatitiszben szenvedő beteget vizsgáltak 14 éves vagy annál idősebb korban (90 férfit és 195 nőt, átlagéletkor 26,2, s.d. 9,5; átlagos SCORAD 32,9 pont, s.d. 14,1). A teljes dermatológiai és allergológiai vizsgálatot elvégeztük. Az atópiás dermatitis diagnózisát Hanifin-Rajka kritériumokkal határozták meg (Nemoto-Hasebe et al., 2008). A betegeket arra kérték, hogy írják le minden tünetüket különféle ételek elfogyasztása után. Az élelmiszer-túlérzékenységi reakciók előfordulása és az atópiás dermatitis súlyossága közötti SCORAD index alapján értékelt statisztikai értékelést végeztük.

A megfigyelt paraméterek értékelése

Az élelmiszer-túlérzékenységi reakciók (FH) diagnózisa

Az orvos a bőrgyógyászati vizsgálat során személyesen felkérte az ételreakciókkal kapcsolatos kérdőív kitöltését. A lehetséges élelmiszer-mellékhatásokra adott válaszok a betegek előzményeit tükrözik, és nem a vizsgálatok eredményein alapulnak (mint specifikus IgE, bőrszúró tesztek). A betegeket arra kérték, hogy csak ezeket a klinikai tünetekkel járó reakciókat írják le, amelyeket történelmük során többször is megfigyeltek, és ezek a reakciók alkalmi lenyelés után reprodukálhatók. A beteg számára nem világos pontokat elmagyarázták nekik. A kérdőívben megemlítették a leggyakoribb ételallergéneket (tojás, tehéntej, búzaliszt, szója, zeller, dió, hal, különféle gyümölcsök és zöldségek, fűszerek, különböző húsfélék és alkohol), és a betegek válaszoltak, ha szenvedett bizonyos reakciókat ezekre az ételekre, mint például a viszketés, az atópiás dermatitis súlyosbodása, erythema, urticaria, orális allergiás szindróma (= a száj égése), emésztőrendszeri és légzési problémák. A betegek leírják a reakciók idejét is (lenyelés után két órával vagy később). A páciens válaszaival ellátott vizsgálatok eredményeit a bőrgyógyász gyűjtötte össze és dolgozta fel.

Az atópiás dermatitis súlyossága

Az atópiás dermatitis súlyosságát a SCORAD (Stalder, 1993) egyeztetésével értékelték a topográfiai elemek (érintett bőrterület), intenzitás kritériumok és szubjektív paraméterek értékelésével. Az atópiás dermatitis mértékének mérésére a páciens gyulladásos elváltozásainak elülső/hátsó rajzán a kilenc szabályt alkalmazták. A mértéket 0–100 ponttal osztályozták. A SCORAD index intenzitási része hat tételből áll: bőrpír, ödéma/papulák, excorációk, lichenifikáció, kéregek és szárazság. Minden elemet 0–3 skálán osztályoztak. A szubjektív tételek között szerepelt a napi viszketés és az álmatlanság. Mindkét szubjektív tételt 10 cm-es vizuális analóg skálán osztályozták, és a maximális szubjektív pontszám 20 pont volt. Az összes tételt kitöltötte a SCORAD értékelőlapon. A SCORAD index képlete a következő volt: A/5 + 7B/2 + C. Ebben a képletben az A-t kiterjedésként (0–100 pont), B-t az intenzitásként (0–18 pont), a C-t pedig a következőként határozzuk meg: a szubjektív tünetek (0–20 pont). Az atópiás dermatitis súlyosságát a SCORAD segítségével enyhe formában 25 pontra értékelték, 25-50 pont felett mérsékeltnek, 50 pont feletti súlyos formának.

Statisztikai analízis

Értékeltük, hogy volt-e valamilyen függőség az atópiás dermatitisz 14 éves vagy annál idősebb betegek között, akik étkezési túlérzékenységi reakciókban szenvedtek, valamint az atópiás dermatitis enyhe, közepes vagy súlyos formájának előfordulása között. Az adatokat értékelték annak megállapítására, hogy az ilyen túlérzékenységi reakciókat okozó, gyakran említett ételek összefüggenek-e az atópiás dermatitis enyhe, közepes vagy súlyos formájának előfordulásával.

Ezeknek a kategóriáknak a párjait felvették a vészhelyzeti táblázatokba, és a változók függetlenségének khi-négyzet tesztjét 5% -os szignifikancia szinttel végezték el.

Eredmények

Betegek

Kétszáznyolcvanöt beteget vizsgáltak meg - 90 férfit és 195 nőt, átlagéletkoruk 26,2 év (s.d. = 9,5 év) és átlagos SCORAD = 32,9, s.d. = 14,1 pont.

Online közzététel:

1. táblázat: A monitorozott paraméterek előfordulása százalékban 285 atópiás dermatitisben szenvedő betegnél.

Az FH-reakciókban szenvedő betegek számát és az atópiás dermatitis súlyosságát a 2. táblázat tartalmazza. 222 FH-reakcióban szenvedő betegnél 73 (26%) betegnél regisztrálták az atópiás dermatitis enyhe formáját, 125-ben közepesen (44%) ) és súlyos (24 (8%) beteg). 63 FH reakció nélküli beteg közül 17 (6%) beteg szenved enyhe formában, 45 (16%) beteg mérsékelt formában, 1 (0,3%) beteg pedig súlyos atópiás dermatitiszben szenved. A 2. táblázat kiegészítéseként feljegyzik az FH-reakciók előfordulását az atópiás dermatitisz enyhe, közepes és súlyos formájában szenvedő betegeknél: az enyhe AD-formában szenvedő betegek 81% -a szenved FH-reakcióktól, a közepes formájú betegek 73% -a szenved FH-reakciótól reakciók és a súlyos formában szenvedő betegek 96% -a szenved FH reakcióktól.

Online közzététel:

2. táblázat: A táplálék-túlérzékenységi reakciók előfordulásának és az atópiás dermatitis súlyosságának vizsgálata a SCORAD szerint.

Megerősítették az FH reakciók általános előfordulása és az atópiás dermatitis súlyossága közötti szignifikáns kapcsolatot (2. táblázat, o-= 0,031). Az egyes élelmiszerekre (diófélék, paradicsom, kivi, alma, fűszerek, citrusfélék, narancs, kapszidum, halak, zeller és sárgarépa) adott reakciók előfordulását összefüggésbe hozták az atópiás kezelés enyhe, közepes és súlyos dermatitis (3. táblázat). Ezen egyedi élelmiszerek értékelésekor a szignifikáns függőség csak az atópiás dermatitis súlyossága és a diófélékre, az almára és a halakra vonatkozó FH-reakciók előfordulása között mutatkozott meg. A 3. táblázat kiegészítéseként feljegyzik az FH-reakciók előfordulását diófélékre, almára és halakra enyhe, közepes és súlyos atópiás dermatitisz formájában.

Online közzététel:

3. táblázat: Az egyszeri ételallergénekkel szembeni étel-túlérzékenységi reakciókban szenvedő betegek száma és az atópiás dermatitis súlyosságához való viszony a SCORAD szerint.

Online közzététel:

A 2. táblázat kiegészítője - FH reakciók előfordulása az atópiás dermatitis enyhe, közepes és súlyos formájában. Az FH reakciókban szenvedő betegek százalékos arányát enyhe formában (100% beteg), közepes formában (100%) és súlyos formában (100% beteg) számítják ki.

Online közzététel:

A 3. táblázat kiegészítője - a diófélékre, az almára és a halakra vonatkozó FH-reakciók előfordulása az atópiás dermatitis enyhe, közepes és súlyos formájában. A diófélékre, almára és halakra vonatkozó FH-reakciókban szenvedő betegek százalékos arányát enyhe formában (100% beteg), közepes formában (100%) és súlyos formában (100% beteg) számítják ki.

A diófélékre adott FH reakció előfordulásának értékelése

A diófélékkel szembeni túlérzékenységi reakciót 86 betegnél regisztrálták (30%). E betegek közül 31 (11%) beteg szenved atópiás dermatitis enyhe formájában, 43 (15%) közepes formában és 12 (4%) súlyos formában szenved.

A 3. táblázat kiegészítéseként bebizonyosodott, hogy az AD enyhe formájában szenvedő betegeknél a diófélékre adott reakciókat 34% -ban, a mérsékelt formában szenvedő betegeknél 25% -ban, a súlyos formában szenvedő betegeknél pedig a betegek 48% -ában rögzítik. A teszt elutasítja a függetlenség hipotézisét, o-érték = 0,039. A dióval kapcsolatos FH-reakciókban ezeket a tüneteket rögzítették: orális allergiás szindróma 75 betegnél, emésztőrendszeri tünetek 7 betegnél és viszketés 4 betegnél.

Az almára adott FH reakció előfordulásának értékelése

Az almával szembeni étel-túlérzékenységi reakciót 44 betegnél regisztrálták (15%). Ezen betegek közül 22 beteg (8%) szenved az atópiás dermatitis enyhe formájában, 20 (7%) közepes formában és 2 (0,7%) súlyos formában. A 3. táblázat kiegészítéseként kimutatták, hogy az AD enyhe formájában szenvedő betegeknél az almára adott reakciókat 25% -ban, a közepes formában szenvedő betegeknél 12% -ban, a súlyos formában szenvedő betegeknél pedig 8% -ban jegyzik fel. A függetlenség hipotézisét elvetették, o-érték = 0,015. Az almára adott FH-reakcióban szenvedő betegeknél ezeket a tüneteket rögzítették: 35 betegnél orális allergiás szindróma, 4 betegnél gyomor-bélrendszeri tünetek és 5 betegnél viszketés volt.

A halakra vonatkozó FH reakció előfordulásának értékelése

A halakkal szembeni túlérzékenységi reakciót 27 betegnél regisztrálták (9%). Ezen betegek közül 7 beteg (2%) szenved atópiás dermatitis enyhe formájában, 13 (5%) közepesen súlyos formában és 7 (2%) súlyos formában. A 3. táblázat kiegészítéseként kimutatták, hogy az enyhe AD formában szenvedő betegeknél a halakra adott reakciókat 8% -ban, mérsékelt formában szenvedő betegeknél 8% -ban, súlyos betegeknél pedig a betegek 28% -ában rögzítik. . A függetlenségi hipotézist elvetették, o-érték = 0,004. A halakra vonatkozó FH-reakciókban ezeket a tüneteket rögzítették: orális allergiás szindrómát 15 betegnél, gyomor-bélrendszeri tüneteket 2 betegnél és viszketést 12 betegnél. Többféle reakciót regisztráltak néhány betegnél, akik a hal bevétele után étkezési reakciókat okoztak (viszketés és orális allergiás szindróma).

Nem találtunk szignifikáns kapcsolatot a paradicsommal, a kivivel, a fűszerekkel, a citrusokkal, a narancsokkal, a kapszidiummal, az eperrel, a zellerrel, a sárgarépával reagált reakciók és a SCORAD index alapján értékelt atópiás dermatitis súlyossága között (3. táblázat).

Vita

Ez a tanulmány értékeli az atópiás dermatitiszben szenvedő betegek FH reakcióinak előfordulása és a betegség súlyossága közötti kapcsolatot. Nem választottunk el étel-intoleranciát és ételallergiát, bár a tünetekhez vezető mechanizmusok nagyon különbözőek, ahogyan ez a kézirat bevezetőjében szerepel. Az ételintolerancia reakció számos tünetet okozhat, amely utánozza az allergiás reakciókat. Vizsgálatunk során rögzített korai allergiás reakciók (orális allergiás szindróma, légszomj, gyomor-bélrendszeri tünetek, például görcsök) nagy diagnosztikai jelentőséggel bírnak, mivel az ételek elfogyasztása utáni korai tünetek egyértelmű diagnosztikai összefüggést mutatnak a bevitt ételekkel. A betegek kiküszöbölik ezeket az ételeket, de leírják, hogy ezek a reakciók alkalmi lenyelés után reprodukálhatók. Vizsgálatunk célja mindkét típusú reakció előfordulásának értékelése az atópiás dermatitis enyhe, közepes és súlyos formájú betegeknél, és tanulmányunk azt mutatja, hogy az atópiás dermatitis súlyossága bizonyos típusú ételekhez kapcsolódik.

Korábbi tanulmányunkban (Celakovska, Bukac és Ettler, 2015) azt is megerősítették, hogy a dió, az alma, a hal és a kivi fontos szerepet játszik az atópiában. Megvizsgáltuk, hogy az F-reakciók előfordulása atópiás dermatitiszben szenvedő betegeknél valamilyen összefüggésben van-e az asztma bronchiale, a rhinitis, az atópiával kapcsolatos családtörténet, az atópiás dermatitis elváltozások időtartamával és az atópiás dermatitis megjelenésével. Eredményeink szerint a diófélékre adott reakciók szignifikáns összefüggésben vannak a nátha és az asztma bronchiale előfordulásával, a kivire és a halakra adott FH-reakciók statisztikailag szignifikánsan függenek a tartós ekcémás elváltozások előfordulásától, az almára vonatkozó FH-reakciók pedig statisztikailag jelentős függőség a rhinitis előfordulásától (Celakovska et al., 2015). A paradicsommal, fűszerekkel, mandarinokkal, narancsokkal, kapszidiummal, zellerrel és sárgarépával szembeni túlérzékenységgel rendelkező betegek értékelésében az adatok nem mutatnak szignifikáns kapcsolatot a tesztelt paraméterek előfordulásával (Celakovska et al., 2015).

Vizsgálatunk egy másik szignifikáns kapcsolatát igazolták azoknál a betegeknél, akik túlérzékenyek az almával szemben - a leggyakoribb reakciókat enyhe atópiás dermatitiszben szenvedő betegeknél találták. Az almának fontos helye van az emberi táplálkozásban, ugyanakkor ez is egy olyan gyümölcs, amely leggyakrabban allergiás reakciókat okoz. Az almaallergének jól ismertek és megfelelően jellemezhetők, homológjaik pedig más növényi élelmiszerekben vannak. A pollen étel szindrómában, más néven orális allergiás szindrómában keresztreakció lép fel a pollen allergén és a nyers gyümölcsökben vagy zöldségekben lévő homológ fehérje allergén (pl. Nyírfa pollen fehérje Bet v 1 és az almában vagy Dau-ban található homológ Mal d 1 fehérje) között. d 1 sárgarépában). A szenzibilizáció kezdeti útja a pollenfehérjék légúti expozíciója. Az ételfehérjék szájon át történő expozíciója általában jól tolerálható, mert emésztőenzimek jelenlétében instabilak (Breiteneder & Mills, 2005).

A halakkal szembeni káros reakció nem allergiás eredetű lehet az élelmiszer-szennyeződés vagy az újonnan képződő mérgező termékek miatt, de a halakkal szembeni mellékhatások leggyakoribb típusa az immunológiai közvetített reakciók; az ilyen allergiás reakciók egyaránt lehetnek IgE-mediáltak és nem-IgE-mediáltak. Az esetek többsége IgE-közvetítésű, lenyelés vagy halakkal való érintkezés, vagy főzési gőzök belégzése következtében. Az IgE által közvetített halallergiával kapcsolatos klinikai tünetek leggyakrabban akut urticaria és angioödéma, valamint enyhe orális tünetek, az atópiás dermatitis súlyosbodása, légzőszervi tünetek, mint például nátha vagy asztma, valamint gyomor-bélrendszeri tünetek, mint hányinger és hányás. Előfordulhat anafilaxia is (Pascual és mtsai, 2008). De Magnusson szerint a csecsemőkorban történő rendszeres halfogyasztás 12 éves korig csökkentheti az allergiás betegségek kockázatát (Magnusson et al., 2013).

Következtetés

Eredményeink szerint megerősítettük, hogy jelentős összefüggés van az FH reakciók előfordulása és az atópiás dermatitis súlyossága között; súlyos AD formában szenvedő betegeknél az FH reakciók előfordulásának százaléka szignifikánsan magas - 96%. Az egyszeri ételallergének értékelésével megerősítették a dióval, almával és halakkal kapcsolatos AD és FH reakciók súlyossága közötti szignifikáns kapcsolatot - az almára adott reakciókat szignifikánsan gyakrabban regisztrálták az enyhe AD formában szenvedő betegeknél. A halakra és diófélékre adott reakciót szignifikánsan gyakrabban regisztrálják azoknál a betegeknél, akiknek súlyos AD formája van.