Társulás az elhízás és a kiválasztott betegségek között: tanulmány a BRICS-országokról

Nemzetközi Népesedéstudományi Intézet, Deonar, Mumbai, India

Ankita Shukla,
Kaushalendra Kumar,
Abhishek Singh

Ábrák

Absztrakt

Célkitűzés

Az elmúlt néhány évtizedben az elhízás járványos méreteket öltött, és jelentősen hozzájárul a krónikus betegségek és fogyatékosság globális terheihez. Kevés bizonyíték van az elhízással kapcsolatos társbetegségekre a BRICS-országokban. Az első cél a túlsúlytal és az elhízással járó tényezők vizsgálata az öt BRICS-ország közül négyben (Kína, India, Oroszország és Dél-Afrika). A második az elhízás és a kiválasztott betegségek összefüggésének vizsgálata.

Mód

Felhasználtuk az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által Kínában, Indiában, Oroszországban és Dél-Afrikában a 2007 és 2010 közötti idõszakban végzett, a globális idõsödéssel és a felnõtt egészséggel foglalkozó felmérés adatait (SAGE). Az elemzésben szereplő betegségek: magas vérnyomás, cukorbetegség, angina, stroke, ízületi gyulladás és depresszió.

Megállapítások

Az elhízás prevalenciája Dél-Afrikában volt a legmagasabb (35%), ezt követte Oroszország (22%), Kína (5%) és India (3%). Az elhízás prevalenciája szignifikánsan magasabb volt a nőknél, mint a férfiaké az összes országban. Míg a vagyonötösöt Indiában és Kínában a túlsúlyhoz társították, addig a fizikai aktivitást igénylő munkában való részvétel elhízással volt összefüggésben Kínában és Dél-Afrikában. A túlsúly/elhízás mind a négy országban pozitívan társult a magas vérnyomáshoz és a cukorbetegséghez. Az elhízás pozitívan társult Kínában, Oroszországban és Dél-Afrikában az ízületi gyulladással és az anginával is. Összehasonlításképpen, a túlsúly/elhízás a négy ország egyikében sem társult agyvérzéssel és a depresszióval.

Következtetés

Az elhízást statisztikailag összefüggésbe hozták a magas vérnyomással, az anginával, a cukorbetegséggel és az ízületi gyulladással Kínában, Oroszországban és Dél-Afrikában. Indiában az elhízás csak a magas vérnyomáshoz és a cukorbetegséghez társult.

Idézet: Shukla A, Kumar K, Singh A (2014) Társulás az elhízás és a kiválasztott betegségek között: A BRICS-országok tanulmánya. PLoS ONE 9 (4): e94433. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0094433

Szerkesztő: Rachel A. Nugent, Washingtoni Egyetem, Amerikai Egyesült Államok

Fogadott: 2013. augusztus 17 .; Elfogadott: 2014. március 17 .; Közzétett: 2014. április 9

Finanszírozás: A szerzőknek nincs támogatásuk vagy finanszírozásuk a jelentésre.

Versenyző érdeklődési körök: A szerzők kijelentették, hogy nincsenek versengő érdekek.

Bevezetés

Az elmúlt évtizedekben az elhízás globális egészségügyi kihívássá vált, és minden hatodik ember elhízott [1], [2]. 2008-ban több mint 1,4 milliárd 20 éves vagy annál idősebb felnőtt volt túlsúlyos [3]. Ebből 500 millió felnőtt férfi és nő elhízott. A statisztikák szerint az elhízás prevalenciája az egész világon jelentős eltéréseket mutat. Az elhízás elterjedtsége Kínában, Japánban és az afrikai országokban 5% alatt van és Szamoa városi 75% felett van [4], [5].

Az elhízásról ismert, hogy befolyásolja a lakosság általános egészségi állapotát. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a túlsúly és az elhízás az ötödik vezető kockázat a globális halálozás szempontjából [3]. Az elhízás számos nem fertőző betegséghez (NCD) is társul, például szív- és érrendszeri betegségekhez, cukorbetegséghez, mozgásszervi betegségekhez és a rák egyes formáihoz [3]. A statisztikák azt mutatják, hogy a cukorbetegség terhének 44% -a, a szívbetegségek terhének 23% -a, valamint egyes rákterhelések 7% és 41% -a tulajdonítható túlsúlynak és elhízásnak [3].

Számos környezeti, valamint társadalmi-gazdasági és demográfiai tényező kapcsolódik a túlsúly és az elhízás fokozott kockázatához. Az életkor, a nem, a társadalmi-gazdasági helyzet, valamint a városi és vidéki lakóhely összefügg a túlsúlytal és az elhízással [9] - [11]. A túlsúly/elhízás összefüggésben van az életkor és a női nem növekedésével [9] - [11]. Az elhízással járó egyéb tényezők az urbanizáció, az életmód megváltoztatása, az alacsony fizikai aktivitás és a magas kalóriabevitel [12] - [15]. Az ilyen tényezők és az elhízás közötti kapcsolat bizonyítéka a BRICS-országokban elsősorban kis léptékű tanulmányokból származik. Sőt, ezeknek a kockázati tényezőknek a BRICS-országokban való elterjedése viszonylag kevésbé ismert. Ezenkívül nem tudjuk, hogy ezek a tényezők növelik-e a túlsúly és az elhízás kockázatát különböző körülmények között.

Tekintettel a korábban tárgyalt kérdésekre, tanulmányunk célja a túlsúly és az elhízás mértékének vizsgálata az öt BRICS-ország közül négyben, nevezetesen Indiában, Kínában, Dél-Afrikában és Oroszországban. A vizsgálat másik célja a legfontosabb tényezők azonosítása, amelyek a túlsúly és az elhízás fokozott kockázatához kapcsolódnak ezekben az országokban. Ezenkívül megvizsgáljuk az elhízás és a kiválasztott betegségek - magas vérnyomás, cukorbetegség, angina, stroke, ízületi gyulladás és depresszió - összefüggését. Vizsgálatunk valószínűleg szilárdabb és összehasonlíthatóbb bizonyítékokkal szolgál az elhízás és a kiválasztott betegségek közötti összefüggésről ezekben az országokban.

Mód

Etikai nyilatkozat

A tanulmány egy olyan másodlagos adathalmazon alapul, amely nem tartalmaz azonosítható információt a felmérés résztvevőiről. Ez az adatkészlet a nyilvánosság számára elérhető kutatás céljára, ezért nincs szükség az intézményi felülvizsgálati testület hivatalos jóváhagyására. Tehát ehhez a munkához nincs szükség etikai nyilatkozatra. Az adatok szabadon hozzáférhetők a WHO webhelyéről: http://apps.who.int/healthinfo/systems/surveydata/index.php/catalog.

Ez a tanulmány a WHO által hat országban - Kínában, Indiában, Ghánában, Mexikóban, Oroszországban és Dél-Afrikában - 2007–2010 során végrehajtott, a globális öregedéssel és a felnőttek egészségével foglalkozó tanulmány (SAGE) felméréseinek adatait használja fel. A SAGE felmérés célcsoportja 18 éves és idősebb felnőttek. A SAGE-ban szereplő összes országban egységesen használtunk egy többlépcsős, rétegzett klaszteres mintatervet. A SAGE interjú és egészségmérés, antropometriai mérések és vérvizsgálatok alapján gyűjtött információkat az ön által bejelentett betegségekről és egészségi állapotokról [28]. Mivel elemzésünk a BRICS-országokra korlátozódik, Kínát, Indiát, Oroszországot és Dél-Afrikát vettük fel az elemzésbe. Brazíliát nem lehetett bevonni elemzésünkbe, mert a SAGE felmérést nem Brazíliában végezték. SAGE megkérdezett 11 230 felnőttet (18 éves vagy annál idősebb) Indiában, 14 811-et Kínában, 4225-et Dél-Afrikában és 4335-et Oroszországban [28]. Azokat a felnőtteket, akiknek súly- és magasságmérése nem állt rendelkezésre, kizártuk az elemzésből. Ezért az elemzés végső mintája India esetében 10 915, Kína esetében 13 898, Oroszország esetében 3889 és Dél-Afrika esetében 3 994 volt.

Változók

Ebben a tanulmányban a testtömeg-indexet (BMI) veszik az elhízás indikátoraként, amelyet kilogrammban kifejezett tömegnek elosztva osztják a magasság négyzetméterével. A mért súlyt és magasságot használják a BMI kiszámításához. A válaszadókat alsúlyos kategóriába sorolják (BMI 1. táblázat. A minta százalékos megoszlása a kiválasztott jellemzők szerint, India, Kína, Oroszország és Dél-Afrika, 2007–10.

A túlsúly és az elhízás elterjedtségét a négy országban az 1. ábra mutatja. A túlsúlyos válaszadók aránya Indiában 9%, Oroszországban pedig 36% volt. Hasonlóképpen az elhízott válaszadók aránya Indiában 3% és Dél-Afrikában 35% között mozgott. Kínában és Oroszországban a válaszadók csaknem 5, illetve 22% -a elhízott.

A multinomiális logisztikus regresszióban az életkor Indiában, Kínában és Oroszországban a túlsúlyhoz és az elhízáshoz társult (2. táblázat). Az 50 éves vagy idősebb válaszadók 1,2–2,4-szer nagyobb valószínűséggel voltak túlsúlyosak, mint az 50 év alatti válaszadók. Hasonlóképpen, az 50 éves vagy annál idősebb válaszadók 1,5-3,7-szer nagyobb eséllyel voltak elhízottak, mint az 50 évesnél fiatalabbak. A nem statisztikailag összefüggésben állt a túlsúlysal és az elhízással Indiában és Dél-Afrikában. Oroszországban és Kínában a nemet csak az elhízással társították. A nők, összehasonlítva a férfiakkal, Indiában és Dél-Afrikában a normálisnál nagyobb valószínűséggel voltak túlsúlyosak vagy elhízottak. Oroszországban és Kínában a nők, a férfiakhoz képest, nagyobb valószínűséggel elhízottak, mint normálisan. A vagyont statisztikailag összefüggésbe hozták a túlsúlysal Indiában és Kínában. A gazdagság azonban egyik országban sem társult elhízással. Hasonlóképpen nem találtak összefüggést az iskolai végzettség és a túlsúly/elhízás között.

A dohányzás a túlsúlyhoz és az elhízáshoz is társult Kínában, Dél-Afrikában és Oroszországban (2. táblázat). A dohányosoknál a normálnál kisebb arányban voltak túlsúlyosak (esélyhányados: 0,58–0,68) vagy elhízottak (esélyhányados: 0,42–0,75), mint a nemdohányzók. Az alkoholfogyasztás túlsúlyhoz és elhízáshoz kapcsolódott Kínában és Dél-Afrikában. Míg a fizikai aktivitással járó munka Kínában mind a túlsúlyhoz, mind az elhízáshoz kapcsolódott, addig Dél-Afrikában csak az elhízáshoz. Azok a válaszadók, akiknek munkája fizikai aktivitással járt, kevésbé voltak elhízottak, mint azok a válaszadók, akiknek a munkája nem jár fizikai aktivitással ezekben az országokban (Kínai esélyhányados –0,83; Dél-afrikai esélyszorzó –0,76).

A 3. táblázat mutatja a kiválasztott betegségek prevalenciáját Indiában, Kínában, Dél-Afrikában és Oroszországban. A magas vérnyomás prevalenciája Dél-Afrikában volt a legmagasabb (51%), Indiában a legkevesebb (26%). A cukorbetegség elterjedtsége Indiában és Kínában 3% és Oroszországban 4% között mozgott. Az oroszországi válaszadók csaknem 16% -a számolt be angináról, míg Indiában, Kínában és Dél-Afrikában csak 3% -4% volt. Az elemzésben figyelembe vett négy ország közül az ízületi gyulladás prevalenciája Oroszországban volt a legmagasabb (19%), a legkevesebb pedig Dél-Afrikában (8%). A depresszió prevalenciája Kínában 0,4% és Dél-Afrikában 5% között mozgott.

A kiválasztott demográfiai, szocioökonómiai, életmóddal és lakóhelyhez kapcsolódó jellemzőkkel kiigazított eredmények azt sugallják, hogy az elhízás ízületi gyulladással, magas vérnyomással, cukorbetegséggel és anginával járt Kínában, Oroszországban és Dél-Afrikában (4. táblázat). Az elhízott válaszadók 1,4–2,5-szer nagyobb valószínűséggel számoltak be az ízületi gyulladásról ezekben az országokban, mint a normál válaszadók. Hasonlóképpen, az elhízott válaszadók 1,9–3,5-szer nagyobb eséllyel rendelkeztek magas vérnyomással, mint a normál válaszadók. Hasonlóképpen, az elhízott válaszadók 2,1–3,0-szor nagyobb eséllyel számoltak be cukorbetegségről, mint a normál válaszadók. Az elhízottak szintén nagyobb valószínűséggel jelentettek anginát, mint a normál válaszadók. Indiában az elhízás csak magas vérnyomáshoz és cukorbetegséghez társult - az elhízott válaszadók a normál válaszadóknál lényegesen nagyobb eséllyel rendelkeztek magas vérnyomással vagy cukorbetegséggel. Az elhízás egyik kiválasztott országban sem agyvérzéssel, sem depresszióval nem járt együtt.

Az elhízáshoz hasonlóan a túlsúly a hipertóniához és a cukorbetegséghez is társult mind a négy kiválasztott országban. A túlsúlyos válaszadók 1,5–2,1-szer nagyobb eséllyel számoltak be a magas vérnyomásról, mint a normál válaszadók. Hasonlóképpen, a túlsúlyos válaszadók 1,5–1,9-szer nagyobb eséllyel számoltak be a cukorbetegségről, mint a normál válaszadók. A túlsúly és az ízületi gyulladás közötti összefüggés szignifikáns volt Indiában, Kínában és Dél-Afrikában (az esélyhányados: 1,5, 1,2 és 1,5 Indiában, Kínában és Dél-Afrikában). A kiválasztott országokban a kiválasztott betegségekben való szenvedés esélyének 0,2–42% -a a közösségi jellemzők különbségeinek tulajdonítható.

Vita

A túlsúly és az elhízás az elemzésbe bevont öt BRICS-ország közül négyben jelentősen eltér. A túlsúly százalékos aránya Indiában 9%, Oroszországban pedig 37% között mozgott. Az elhízottak aránya Indiában mindössze 3% és Dél-Afrikában 35% között mozgott. A kiválasztott betegségek előfordulása szintén jelentősen változott a négy országban. A hipertónia, az angina, a stroke és a cukorbetegség előfordulása jelentősen magasabb volt Oroszországban az elemzésben szereplő másik három országhoz képest. A mintában szereplő válaszadók korszerkezetének különbségei négy országban való számbavétele céljából becsültük az egyes országokban a kiválasztott morbiditások életkor szerinti standard prevalenciáját is. Az életkor szerint standardizált arányok a magas vérnyomás, az angina, a stroke és a cukorbetegség jelentősen magas terhére utalnak Oroszországban a másik három országhoz képest (az eredményeket nem mutatjuk be).

A túlsúly/elhízás mind a négy országban magas vérnyomással és cukorbetegséggel társult. Megállapításaink megerősítik a hasonló témában Kínában végzett három kis méretű vizsgálat eredményeit [21], [23], [24]. Az elhízott válaszadók Kínában, Dél-Afrikában és Oroszországban is nagyobb valószínűséggel számoltak be ízületi gyulladásról. Eredményeinkkel ellentétben Kalichman et al. (2006) nem talált összefüggést az elhízás és az ízületi gyulladás között Oroszország vidékén [26]. Az angináról az elhízott válaszadók Kínában, Dél-Afrikában és Oroszországban is nagyobb valószínűséggel számoltak be. Korábbi tanulmányokkal ellentétben tanulmányunkban a stroke nem volt összefüggésben a túlsúlysal/elhízással. A túlsúly/elhízás és a stroke kapcsolatát befolyásolhatja az a módszer, ahogy a SAGE-ben információkat gyűjtöttek a stroke-ról. A SAGE-ban szereplő stroke kérdés nem tett különbséget az iszkémiás stroke és a hemorrhagiás stroke között. A prospektív vizsgálatok nemrégiben készült metaanalízise az ischaemiás stroke megnövekedett kockázatát találta mind a túlsúlyos, mind az elhízott egyéneknél [36]. A vérzéses stroke azonban nem volt összefüggésben a túlsúlysal/elhízással. Vizsgálatunkban a depresszió sem társult túlsúlyhoz/elhízáshoz.

A SAGE felmérés egyik erőssége, hogy lehetővé teszi a kiválasztott betegségek, például angina, ízületi gyulladás és depresszió tüneteken alapuló prevalenciájának megbecsülését is. Annak megvizsgálására, hogy a túlsúly/elhízás és ezek a kóros megbetegedések közötti kapcsolat erőteljes-e, bináris logisztikai regressziókat is becsültünk, a tüneteken alapuló prevalenciát használva függő változóként. A túlsúly/elhízás asszociációja az ízületi gyulladással és a depresszióval hasonló volt az önmaguk által jelentett prevalenciánál tapasztaltakhoz. Amikor az angina tünetalapú prevalenciáját alkalmaztuk, a túlsúly/elhízás és az angina közötti összefüggés még Indiában is statisztikailag szignifikánssá vált (az eredményeket nem mutatjuk be). Indiában a túlsúly/elhízás és az angina kapcsolatát az ön által bejelentett diagnózisban befolyásolhatják az egészségügyi rendszerek hozzáférhetőségének torzításai. Az ön által bejelentett diagnózisok tükrözhetik az NCD-k szisztematikus jelentését az egészségügyi rendszerek hozzáférésével kapcsolatos torzítások miatt [37].

Vizsgálatunk erősségeit és korlátait meg kell jegyezni. Vizsgálatunk egyik erőssége egy nagyszabású népességalapú adatkészlet használata a túlsúly/elhízás következményeinek vizsgálatára az öt BRICS-ország közül négyben. Vizsgálatunk talán első ízben nyújtott megbízható és összehasonlítható bizonyítékokat a túlsúly/elhízás és a kiválasztott betegségek közötti összefüggésről a BRICS-országokban. A nagy mintaméretek lehetővé tették számunkra, hogy a többváltozós statisztikai modellekben számos releváns kovariátot ellenőrizzünk. Vizsgálatunk korlátai az, hogy tanulmányunk csak összefüggést hoz létre a túlsúly/elhízás és a kiválasztott betegségek között, és nem nyújt bizonyítékot az okozati összefüggésre. Másodszor, a kontrollváltozók kiválasztása csak azokra a változókra korlátozódott, amelyek az elemzésben figyelembe vett négy ország mindegyikéhez rendelkezésre álltak.

Összegzésképpen megállapítható, hogy a túlsúly/elhízás fontos kockázati tényező a magas vérnyomás, az angina, a cukorbetegség és az ízületi gyulladás szempontjából. Ezért fontos, hogy a közegészségügyi programok az elhízás növekvő járványára összpontosítsák figyelmüket, még mielőtt az riasztó szintet érne el. Érdekes módon az elhízás megelőzhető [2]. Az elhízás-megelőzési politikáknak olyan kulcsfontosságú magatartások megkönnyítésére kell összpontosítaniuk, mint az egészségesebb ételek kiválasztása, az egészségtelen ételek korlátozása, a fizikai aktivitás növelése, az alvás javítása, a stressz csökkentése stb. (Http://www.hsph.harvard.edu/obesity-prevention-source/obesity -megelőzés). Ezek eléréséhez több szinten kell fellépni - kormányoktól és iparágaktól, közösségektől és környékektől, iskoláktól és munkahelyektől, valamint egyéntől és családtól kezdve [38] - [40]. Például a cukros italok fogyasztásának visszaszorítása érdekében a kormányok súlyos adókat vethetnek ki. Egy nemrég indiai tanulmány kimutatta, hogy a cukorral édesített italok tartósan magas adókulcsa mérsékelheti az emelkedő elhízást és a 2-es típusú cukorbetegséget [18]. Az iskolák növelhetik a szünetet és elősegíthetik az étrendi oktatást és a fizikai aktivitást. Noha az elhízás megelőzésének módja egyre növekszik, az alacsony és közepes jövedelmű országokban kevés az elhízás megelőzésére irányuló tanulmány [41]. Ezért a jövőbeni tanulmányoknak meg kell vizsgálniuk az elhízás-megelőzési stratégiák hatását az alacsony és közepes jövedelmű országokban.

Szerző közreműködései

A kísérletek megtervezése és megtervezése: A. Shukla A. Singh. Elemezte az adatokat: A. Shukla KK. Írta az írást: A. Shukla KK A. Singh.