Széklettranszplantációk, probiotikumok és mikrobióm: Amit tudnod kell

A mikrobiom a mikrobiális DNS teljes gyűjteménye az emésztőrendszerben.

Az emberi test a mikroorganizmusok ökoszisztémájának ad otthont, amely leginkább az emésztőrendszerünkben él, amelyet sok ember mikrobiomnak ismer.

Míg ezek a mikrobák többsége ártalmatlan vagy akár hasznos is számunkra, az egyensúlyhiány ebben a komplex közösségben összefüggésbe hozható például gyulladásos bélbetegséggel, irritábilis bél szindrómával, sőt elhízással, cukorbetegséggel és allergiákkal.

A mikrobiom kutatásai az elmúlt évtizedben felrobbantak, olyan sokrétű projektek voltak, mint a The Human Microbiome Project, amely több ezer genomot katalogizál a kutatók számára, és az American Gut, amely lehetőséget ad a nyilvánosság számára, hogy felfedezzék mikrobiomjukat és összehasonlítsák őket mások. Még a NASA is feljutott a mikrobiom vonatra, és tanulmányozta, hogy az űrben való tartózkodás hogyan befolyásolja az űrhajósok mikrobiómáit.

Mi is pontosan a bél mikrobioma?

A bél mikrobiota az összes emésztőrendszerünkben élő mikroszkopikus organizmus, beleértve a baktériumokat, vírusokat, gombákat és más kisméretű organizmusokat. Bár egyesek nevezhetik ezeknek a mikroorganizmusoknak a gyűjtését mikrobiomnak, a kifejezés valójában azt jelenti, hogy a teljes DNS-gyűjtést ezeknek a mikrobáknak jelenti.

Születésünkkor bélmikrobiotával gyarmatosítunk, majd mikrobiomunk egész életünk során megváltozik, ahogy alkalmazkodik az elfogyasztott ételekhez, a megbetegedésekhez, az alkalmazott gyógyszerekhez és más környezeti stresszorokhoz. Mikrobiomáink pontos összetétele számunkra egyedülálló e bonyolult történelem miatt. Több száz baktériumfajt fogadunk be, de közülük sok a Bacteroidetes és a Firmicutes phyla fajhoz tartozik.

Mikrobioma sejtjei 10: 1-re meghaladják a saját sejtjeinket, és együttesen több mint 100-szor rendelkeznek saját DNS-sel. De a saját világunkhoz hasonlóan vannak olyan helyek, ahol több organizmus található, és a bélben vannak olyan mikrokörnyezetek, amelyek megváltoztatják a mikrobiotát is. A baktériumok mennyisége az emésztőrendszer mentén tovább növekszik.

Hogyan befolyásolja a bél mikrobioma az egészségét?

Az emberi bélmikrobiom fontos szerepet játszik az anyagcserében, a táplálkozásban, az immunfunkcióban és a fiziológiában. Például a baktériumok K-vitamint termelnek, amely fontos a vérrögképződés szempontjából. Segítenek abban is, hogy a bélből visszaszívjuk az epét, hogy metabolizálják a zsírokat és felszívják az ásványi anyagokat, például vasat, kalciumot és magnéziumot. Ezenkívül nagy, emészthetetlen cukrok, köztük néhány keményítő, cellulóz és növényi íny metabolizálásában is segítenek minket.

Meglepőbb, hogy a baktériumok elősegítik az emésztőrendszerünk burkolatának növekedését, és segítik az immunrendszerünk fejlődését, ami azt feltételezi, hogy a túl steril környezet hozzájárulhat az allergia kialakulásához.

Mikrobiotánk még megvéd bennünket attól, hogy más baktériumokkal fertőződjünk meg, amelyek betegségeket okozhatnak, azáltal, hogy versenyeznek velük a helyért és a táplálkozásért. A mikrobiota egyensúlyhiánya - diszbiózis néven - számos betegségben felmerül, ideértve az emésztőrendszer betegségeit, például az irritábilis bél szindrómáját és a gyulladásos bélbetegségeket, valamint az elhízást, a cukorbetegséget és a szívbetegségeket.

A probiotikumok hasznosak-e a szervezet számára?

Noha mindannyian ismerjük, hogyan segítenek az antibiotikumok a szervezetet megszabadítani a betegségeket okozó baktériumoktól, sokkal kevesebbet tudunk a probiotikumok - élő mikrobák - szerepéről, amelyeket az egészség javítása érdekében fogyasztunk.

A probiotikumok megtalálhatók a joghurtban, a kefirben és más erjesztett ételekben, és gyakran kiegészítőként is értékesítik őket. A probiotikumok legmegalapozottabb előnye az antibiotikumok használatával és a fertőzéssel járó hasmenés kezelése, sőt megelőzése, különösen a gyermekek rotavírusánál. A leggyakrabban használt probiotikus csoportok a Lactobacillus és a Bifidobacterium. Ezen előnyökön kívül néhány kutatás kimutatta, hogy a probiotikumok fokozhatják az immunműködést és csökkenthetik a gyulladást, azonban nem voltak meggyőzőek.

Valódi-e a székletátültetés és mit csinálnak?

A széklet mikrobiota transzplantációja (FMT) egy olyan terápia, amelynek során az egészséges bélbaktériumok széklet átadásával egyik emberről a másikra kerülnek. A transzplantátumot kolonoszkópiával, az orrba helyezett és a bélben végződő csővel, retenciós beöntéssel vagy kapszulával látják el.

Az FMT a C. difficile által okozott vastagbélfertőzések kezelésében a legsikeresebb. Ez a fertőzés általában hasmenést okoz az antibiotikumokat szedőknél, és általában különböző antibiotikumokkal kezelik. Az emberek 25 százalékának azonban ismételt fertőzése lesz az antibiotikumok után. Az ismételt fertőzéseket nehéz lehet kezelni, és egy 2013-as tanulmány szerint a székletátültetés hatékonyabb, mint az antibiotikum-terápia, ha valakit már kezeltek visszatérő fertőzésekkel.

További kutatásokat végeznek a krónikus betegségek, például a gyulladásos bélbetegségek FMT-jével kapcsolatban, de eltérő eredmények születtek. Különösen a tanulmányok azt sugallják, hogy egyes donorok FMT-k különösen sikeresek. Ezeknek az úgynevezett "szuper donoroknak" többféle mikrobiómája van.

Dr. Tiffany Truong belgyógyász rezidens orvos Houstonban és az ABC News Medical Unit tagja.