Szalmonella (nem tífuszos)

Legfontosabb tényeket

  • A szalmonella a hasmenéses megbetegedések 4 fő globális oka közül az egyik.
  • A szalmonellózis legtöbb esete enyhe; néha azonban életveszélyes is lehet. A betegség súlyossága a gazda tényezőitől és a Salmonella szerotípusától függ.
  • Az antimikrobiális rezisztencia globális közegészségügyi aggodalomra ad okot, és a szalmonella egyike azoknak a mikroorganizmusoknak, amelyekben kialakultak bizonyos rezisztens szerotípusok, amelyek befolyásolják az élelmiszerláncot.
  • Az alapvető élelmiszer-higiéniai gyakorlatok, például az "alapos főzés", ajánlottak megelőző intézkedésként a szalmonellózis ellen.

A szalmonella egy gram-negatív pálca nemzetség, amely az Enterobacteriaceae családba tartozik. Két fajon belül, a Salmonella bongori és a Salmonella enterica, eddig több mint 2500 különböző szerotípust vagy szerovált azonosítottak. A szalmonella mindenütt jelenlévő és szívós baktériumok, amelyek száraz környezetben több hétig, vízben pedig több hónapig képesek életben maradni.

biztonságosabb akvakultúra-termékek

Míg az összes szerotípus emberben betegséget okozhat, néhány gazdaszervezetre jellemző, és csak egy vagy néhány állatfajban tartózkodhat: például a szarvasmarháknál a Salmonella enterica Dublin, a sertéseknél pedig a Salmonella enterica Choleraesuis szerotípus. Amikor ezek a szerotípusok betegséget okoznak az emberekben, az gyakran invazív és életveszélyes lehet. A legtöbb szerotípus azonban a gazdaszervezetek széles körében van jelen. Jellemzően az ilyen szerotípusok gasztroenteritist okoznak, amely gyakran bonyolult és nem igényel kezelést, de a betegség súlyos lehet fiatalokban, idősekben és gyengített immunitású betegeknél. Ez a csoport a Salmonella enterica Enterotidis és a Salmonella enterica Typhimurium szerotípust foglalja magában, a Salmonella két legfontosabb szerotípusát, amelyek állatoktól az emberekig terjednek a világ legtöbb részén.

A betegség

A szalmonellózis a Salmonella baktériumok által okozott betegség. Általában hevesen jelentkező láz, hasi fájdalom, hasmenés, hányinger és néha hányás jellemzi.

A betegség tünetei 6–72 órával (általában 12–36 órával) jelentkeznek a Salmonella bevétele után, és a betegség 2–7 napig tart.

A szalmonellózis tünetei viszonylag enyhék, és a betegek a legtöbb esetben speciális kezelés nélkül gyógyulnak meg. Bizonyos esetekben, különösen gyermekeknél és idős betegeknél, az ezzel járó kiszáradás súlyosakká és életveszélyessé válhat.

Noha a nagy szalmonella-járványok általában felhívják a média figyelmét, az összes szalmonellózis-eset 60–80% -át nem ismerik el ismert járvány részeként, és szórványos eseteknek minősítik, vagy egyáltalán nem diagnosztizálják őket.

Források és továbbítás

  • A szalmonella baktériumok széles körben elterjedtek a házi- és a vadon élő állatokban. Elterjedtek az élelmiszer-állatokban, mint például a baromfi, a sertés és a szarvasmarha; és háziállatoknál, beleértve macskákat, kutyákat, madarakat és hüllőket, például teknősöket.
  • A szalmonella a takarmánytól, az elsődleges termeléstől egészen a háztartásokig vagy az élelmiszer-szolgáltató létesítményekig és az intézményekig átjuthat az egész élelmiszerláncon.
  • Az embereknél a szalmonellózis általában szennyezett állati eredetű élelmiszerek (elsősorban tojás, hús, baromfi és tej) fogyasztásával fertőződik meg, bár más élelmiszerek, beleértve a trágyával szennyezett zöld zöldségeket is, szerepet játszanak annak továbbterjedésében.
  • A személyről emberre történő átvitel széklet-orális úton is megtörténhet.
  • Emberi esetek is előfordulnak, amikor az egyének kapcsolatba kerülnek fertőzött állatokkal, beleértve a háziállatokat is. Ezek a fertőzött állatok gyakran nem mutatják a betegség jeleit.

Kezelés

A kezelés súlyos esetekben elektrolit-pótlás (hányás és hasmenés miatt elvesztett elektrolitok, például nátrium-, kálium- és kloridionok biztosítására) és rehidráció.

A rutinszerű antimikrobiális terápia egészséges egyéneknél enyhe vagy közepes esetekben nem ajánlott. Ennek oka, hogy az antimikrobiális szerek nem szüntethetik meg teljesen a baktériumokat, és szelektálódhatnak a rezisztens törzsek számára, ami később a gyógyszer hatástalanná válásához vezethet. Előfordulhat azonban, hogy olyan egészségügyi kockázati csoportoknak, mint csecsemők, idősek és immunhiányos betegek, antimikrobiális terápiát kell kapniuk. Az antimikrobiális szereket akkor is beadják, ha a fertőzés a bélből más testrészekre terjed. Az antimikrobiális rezisztencia globális növekedése miatt a kezelési irányelveket rendszeresen felül kell vizsgálni, figyelembe véve a baktériumok helyi megfigyelési rendszeren alapuló rezisztencia-mintázatát.

Megelőzési módszerek

A megelőzéshez ellenőrzési intézkedésekre van szükség az élelmiszerlánc minden szakaszában, a mezőgazdasági termeléstől az élelmiszerek feldolgozásáig, előállításáig és elkészítéséig mind kereskedelmi létesítményekben, mind otthon.

Az otthoni szalmonella megelőző intézkedései hasonlóak más élelmiszer-eredetű bakteriális betegségek ellen alkalmazott intézkedésekhez (lásd alább az élelmiszerkezelőknek szóló ajánlásokat).

A csecsemők/kisgyermekek és az esetleg szalmonellát hordozó kedvtelésből tartott állatok (például macskák, kutyák és teknősök) közötti kapcsolat gondos felügyeletet igényel.

Az élelmiszer-eredetű betegségek nemzeti és regionális felügyeleti rendszerei fontos eszközök e betegségek helyzetének megismerésére és követésére, valamint a szalmonellózis és más enterális fertőzések korai stádiumban történő felderítésére és megválaszolására, és ezáltal a további terjedésük megakadályozására.

Ajánlások a nyilvánosság és az utazók számára

A következő ajánlások segítenek biztonságot nyújtani utazás közben:

  • Győződjön meg arról, hogy az étel megfelelően főtt és még forró, amikor tálalják.
  • Kerülje a nyerstejet és a nyerstejből készült termékeket. Csak pasztőrözött vagy forralt tejet igyon.
  • Kerülje a jeget, hacsak nem biztonságos vízből készül.
  • Ha az ivóvíz biztonsága megkérdőjelezhető, forralja fel, vagy ha ez nem lehetséges, akkor fertőtlenítse megbízható, lassan felszabaduló fertőtlenítőszerrel (általában gyógyszertárakban kapható).
  • Alaposan és gyakran mosson kezet szappannal, különösen háziállatokkal vagy haszonállatokkal való érintkezés után, vagy WC-n való tartózkodás után.
  • Gondosan mossa meg a gyümölcsöket és zöldségeket, különösen, ha nyersen fogyasztják. Ha lehetséges, a zöldségeket és gyümölcsöket meg kell hámozni.
  • Útmutató az utazók biztonságos táplálékához

Ajánlások az élelmiszer-kezelőknek

A WHO a következő útmutatást nyújtja az ételt kezelő emberek számára:

  • Mind a hivatásos, mind a házi élelmiszerkezelőknek ébereknek kell lenniük az ételek elkészítése során, és be kell tartaniuk az ételek elkészítésének higiéniai szabályait.
  • A profi élelmiszerkezelőknek, akik lázban, hasmenésben, hányásban vagy látható fertőzött bőrelváltozásokban szenvednek, azonnal jelenteniük kell munkáltatójuknak.
  • A WHO öt élelmiszerbiztonsági kulcsa szolgál az élelmiszerkezelők képzésére és a fogyasztók oktatására szolgáló oktatási programok alapjául. Különösen fontosak az ételmérgezések megelőzésében. A biztonságosabb ételek öt kulcsa:
    • tartsd tisztán
    • külön nyersen és főzve
    • alaposan megfőzzük
    • tartsa az ételt biztonságos hőmérsékleten
    • használjon biztonságos vizet és nyersanyagokat.
  • Öt kulcs a biztonságosabb ételhez

Ajánlások gyümölcs-, zöldség- és haltermelőknek

A WHO öt kulcsa a biztonságosabb gyümölcs- és zöldségfélék termesztésében: az egészség elősegítése a mikrobiális szennyeződés csökkentésével, valamint a biztonságosabb akvakultúra-termékek öt kulcsa a közegészség védelme érdekében a vidéki munkavállalóknak, köztük a kistermelőknek, akik friss gyümölcsöt, zöldséget és halat termesztenek maguknak, családjuknak és eladó a helyi piacon a mikrobiális szennyeződés megelőzésének legfontosabb gyakorlataival.

A biztonságosabb gyümölcsök és zöldségek termesztésének öt kulcsa:

  • Gyakorolja a jó személyes higiéniát.
  • Óvja a mezőket az állati széklet szennyeződésétől.
  • Használjon kezelt széklet hulladékot.
  • Értékelje és kezelje az öntözővíz okozta kockázatokat.
  • A betakarító és tároló berendezéseket tartsa tisztán és szárazon.
  • Öt kulcs a biztonságosabb gyümölcsök és zöldségek termesztéséhez

A biztonságosabb akvakultúra-termékek öt kulcsa a közegészség védelme érdekében:

  • Gyakorolja a jó személyes higiéniát.
  • Tisztítsa meg a tó helyét.
  • Kezelje a víz minőségét.
  • Tartsa a halakat egészségesen.
  • Használjon tiszta betakarító felszerelést és edényeket.
  • A biztonságosabb akvakultúra-termékek öt kulcsa a közegészség védelme érdekében

WHO válasza

A WHO más érdekelt felekkel együttműködve határozottan támogatja az élelmiszerbiztonság fontosságát, mint alapvető elemet a biztonságos és tápláló étrendhez való hozzáférés biztosításában. A WHO olyan politikákat és ajánlásokat nyújt, amelyek lefedik a teljes élelmiszerláncot a termeléstől a fogyasztásig, különféle típusú szakértelem felhasználásával a különböző ágazatokban.

A WHO az élelmiszer-biztonsági rendszerek megerősítésén dolgozik az egyre globalizálódó világban. A nemzetközi élelmiszerbiztonsági előírások meghatározása, a betegségek felügyeletének javítása, a fogyasztók oktatása és az élelmiszer-kezelők oktatása az élelmiszerek biztonságos kezelésére az egyik legfontosabb intézkedés az élelmiszer-eredetű betegségek megelőzésében.

A WHO erősíti a nemzeti és regionális laboratóriumok kapacitását az élelmiszer által terjedő kórokozók, például a Campylobacter és a Salmonella felügyeletében.

A WHO emellett elősegíti a kórokozók antimikrobiális rezisztenciájának integrált felügyeletét az élelmiszerláncban, mintákat gyűjt az emberekből, az élelmiszerekből és az állatokból, és elemzi az ágazatok közötti adatokat.

A WHO a FAO-val közösen segíti a tagállamokat az élelmiszer-eredetű megbetegedések korai felismerésének és az azokra való reagálás terén tett nemzetközi erőfeszítések összehangolásának a tagállamok nemzeti hatóságainak hálózatán keresztül.

A WHO tudományos értékeléseket is szolgáltat a FAO/WHO Codex Alimentarius Bizottsága által az élelmiszer által terjedő betegségek megelőzésére kidolgozott nemzetközi élelmiszer-előírások, iránymutatások és ajánlások alapjául.