Jobb a műtét, mint a fogyókúra a fogyás kimenetele érdekében?

műtét

A testsúly kezelésének sokféle módja van, de melyik a kedvezőbb a hosszú távú egészségünk szempontjából? Egy új tanulmány összefüggést talált a súlycsökkentő műtétek több típusa és az összes okból bekövetkező alacsonyabb halálozási arány között.

Új kutatás összefüggést tárt fel a bariatrikus műtét és az alacsonyabb halálozási arány között.

A Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint az Egyesült Államokban a felnőttek több mint egyharmada elhízással él.

Ez különösen aggasztó, mivel az állapot más negatív egészségügyi következményekkel is összefügg, beleértve a cukorbetegséget, a szívbetegségeket és a rák bizonyos típusait.

A túlsúly kezelésének leggyakoribb módja a fogyókúra, a testmozgás, a fogyókúrás gyógyszerek és a bariatriás vagy fogyás, műtét.

Azok a személyek, akik vissza akarnak térni az alakjukra, e kezelések egyikét vagy kombinációját választhatják, attól függően, hogy melyik választás a legmegfelelőbb számukra.

A bariatrikus műtétet általában olyan személyek számára ajánlják, akiknél „súlyos elhízás” diagnosztizálódik, és amelynek meghatározása szerint a testtömeg-index (BMI) meghaladja a 35.

Ennek a műtétnek a célja a gyomor kisebbé tétele, hogy csökkenjen az ember étvágya - valamint az elfogyasztható ételek mennyisége -.

A bariatrikus műtétek típusai a következők:

  • laparoszkópos sávosodás, amelynek során egy gyűrűt helyeznek el a gyomor egy szegmense körül, hogy „leválasszák” annak egy részét, ezáltal csökkentve a gyomor mekkora részét tudja bevenni az ember
  • gyomor bypass, vagy Roux-en-Y gyomor bypass, amely megköveteli mind a gyomor „leválasztását, hogy kevesebb ételt lehessen bevenni, mind az alacsony bél elvágását, hogy közvetlenül a gyomor most már kisebb részéhez kapcsolódhasson.
  • laparoszkópos hüvelyes gastrectomia, amelynek során a gyomor nagy részét eltávolítják, csak egy kisebb „ék” van hátra, amely alacsonyabb mennyiségű ételt képes befogadni

A közelmúltban Ph.D. Orna Reges és mások a Clalit Health Services munkatársaitól, Tel-Avivból, Izraelből, tanulmányt végeztek, amely feltárta, hogy a súlycsökkentési stratégiák és eljárások mely típusokhoz kapcsolódnak a minden ok okozta halálozás alacsonyabb kockázatához.

Vizsgálatuk eredményeit a Journal of the American Medical Association című folyóiratban tették közzé.

Reges és csapata retrospektív kohorszvizsgálatot végzett, amelyben 8385 elhízással diagnosztizált ember vett részt, akiknek valamilyen súlycsökkentő műtétet végeztek (laparoszkópos sávozás, gyomor bypass vagy gasztrektómia) 2005 és 2014 között, és 25 155 embert, akik alternatívát követtek elhízáskezelő programok, orvosuk tanácsával.

Az elhízáskezelési beavatkozások magukban foglalták az étrendet célzó tanácsadásokat és az étkezési magatartás javítását. A két csoport résztvevőit a lehető legszorosabban hasonlítottuk össze az életkorral (a medián 46 éves kor) és a biológiai nemmel.

Az összes résztvevő végső követési időpontja 2015. december 31.

Az ezekből a kohorszokból származó, mintegy 4,5 éves időtartam alatt nyert adatok elemzése után Reges és munkatársai megállapították, hogy az elhízással diagnosztizált, bariatriás műtéten átesett személyeknél alacsonyabb volt az összes okok okozta halálozás aránya, mint azoknál, akik a nem sebészeti kezelés mellett döntöttek.

A kutatók azzal érvelnek, hogy tanulmányuk releváns abban a kontextusban, amelyben sok kutatást végeztek a súlycsökkentő műtét rövid távú eredményeiről, de a hosszú távú eredményeire vonatkozó információk korlátozottak.

Konkrétan arra voltak kíváncsiak, hogy több adatot gyűjtsenek az ilyen típusú beavatkozások és a minden okot okozó halálozási arány közötti összefüggésekről.

Ez a fajta információ szerintük korábban nem volt megbízhatóan hozzáférhető, mert a korábbi vizsgálatok nem voltak képesek összehasonlítani a bariatrikus műtétek adatait a nem sebészeti beavatkozást választó egyének adataival.

"Ez a tanulmány egyedülálló abban az értelemben, hogy alacsonyabb az összes okú halálozás aránya akár 11 évig tartó követés során a nem műtéti betegeknél" - mondta Reges az Medical News Today-nek.

"A jelen tanulmányban a legmagasabb azoknak a betegeknek az összesítése, akik a háromféle bariatrikus eljáráson esnek át" - tette hozzá, megjegyezve, hogy a kutatócsoport "kissé meglepődött, amikor látta, hogy a halálozásra milyen hatással van mindhárom műtéttípus".

Reges és csapata ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy tanulmányuk megfigyelő jellegű, ezért nehéz következetes ok-okozati összefüggésre következtetni a bariatrikus műtét és az alacsonyabb halálozási arány között. A megállapításokat szerintük különféle tényezők befolyásolhatják, amelyeket a kutatók nem tudtak ellenőrizni.

További korlátok közé tartozik a „csoporttalanság”, amelyet a résztvevők életkoruk, nemük, BMI-jük és a cukorbetegség meglévő diagnózisa alapján hoznak létre.

Mindazonáltal a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy tanulmányuk gazdagítja a különféle elhízási kezelések egészségügyi eredményeivel foglalkozó meglévő erőforrásokat. Ők írnak:

"A [bariatrikus műtét és az alacsonyabb, minden okot okozó halálozási arány] közötti összefüggés bizonyítéka kiegészíti a korlátozott irodalmat, amely leírja e három bariatrikus műtét előnyös eredményeit a szokásos gondozási elhízáskezeléshez képest."

E „megnyugtató eredmények” nyomán Reges az MNT-nek elmondta, hogy a csapat azt tervezi, hogy „mélyrehatóan tanulmányozza az egyes eredményeket és a népesség alcsoportjait, hogy további betekintést nyerhessen és tájékoztassa a helyi és globális politikát”.