Elsődleges otomycosis az indiai szubkontinensen: hajlamosító tényezők, mikrobiológia és osztályozás

1 Fül-orr-gégészeti osztály - fej- és nyaksebészet, Kasturba Orvosi Főiskola, Mangalore, Manipal Egyetem, Karnataka, India

2 Mikrobiológiai Tanszék, K.V.G. Orvosi Főiskola, Rajiv Gandhi Egészségtudományi Egyetem, Sullia, Karnataka, India

3 Mikrobiológiai Tanszék, Kasturba Medical College, Mangalore, Manipal University, Karnataka, India

Absztrakt

1. Bemutatkozás

Ebben a dél-indiai esős és párás tengerparti városban végzett tanulmányban azonosítjuk az otomycosisban izolált organizmusokat, beleértve a gombákat és baktériumokat, és összehasonlítjuk őket normál fülekkel.

2. Anyagok és módszerek

A vizsgálatra összesen 150 immunkompetens személyt választottak ki az Otolaryngology - Head and Neck Surgery ambuláns osztályán, a fej- és nyaksebészeten, a Kasturba Orvosi Főiskolán Mangalore-ban, India nyugati partjának parti városában. Ezt két éven keresztül hajtották végre 2008. január és 2010. január között.

Felvételi kritériumok. 100 egymást követő, klinikailag diagnosztizált otomycosisos beteget egyéb fülbetegségek, például krónikus középfülgyulladás hiányában vontak be a vizsgálati csoportba. Az ilyen betegeket primer otosclerosisnak tekintették. További 50 egymást követő járóbeteg klinikai otomycosis vagy bármilyen hallási tünet nélkül, akik kisebb nonotológiai betegségek kezelésére törekszenek, és nincsenek hatással az otomycosisra, bekerültek a kontroll csoportba. Az otomycosis diagnózisának megállapításához használt kritériumok a következők voltak bármely kettő vagy több a következő megállapítások közül: (1) olyan tünetek jelenléte, mint viszketés, fájdalom, a fül elzáródásának érzése, fülzúgás, süketség és otoszkópia, amely felfedi a hifák/spórák tömegét vagy a túrószerű szürke/fehér váladékot, (2) a gombásodás bemutatása elemek 10% -os kálium-hidroxid-metilénkék készítményben, (3) klinikai anyag (törmelék, ürítés és penészgombák) tenyészete Sabouraud dextróz-agar ferde rétegein.

Kizárási kritériumok. A következő állapotokat másodlagos otomycosisnak minősítették, és kizárták a vizsgálatból: (1) minden otomycosisos beteg krónikus otitis media, aktív otitis, dobhártya perforáció, korábbi fülműtét vagy hangalkalmazások, valamint cukorbetegek mellett (2) bármilyen súlyos, legyengítő betegséggel, például rosszindulatú daganatokkal, tuberkulózissal és más krónikus granulomatózus betegségekkel, (3) immunhiányos állapotú és kórtörténetben szenvedő betegek, amelyek a test másutt található gombás betegségekre utalnak.

Feldolgozás. A selejtezett anyag egy részét vagy az egyik tampont véren és MacConkey agarján tenyésztettük 37 ° C-on 24 és 48 órán át, és megvizsgáltuk a baktériumok szaporodását. A bakteriális izolátum azonosítását standard eljárásokkal végeztük [11]. A második tampont/selejtezett anyagot mikroszkópos tárgylemezen emésztettük 10% -os kálium-hidroxid-metilénkék (2: 1) eleggyel [11]. Az emésztett anyagra 22 mm-es négyzetszámú fedőlapot helyeztünk, és mikroszkóposan megvizsgáltuk gombaelemekre vonatkozó 10 X és 40 X objektíveket. A harmadik tampont/leselejtezett anyagot két Sabouraud-féle dextróz-agarra oltottuk be kloramfenikollal. Az egyik agar ferdét szobahőmérsékleten (25 ° C), a másikat 37 ° C-on inkubáltuk 2-3 hétig. A tenyészetek növekedését más napokon vizsgáltuk. A gombákat szokásos eljárásokkal azonosították [12].

Minden otomycosisban diagnosztizált beteget alapos hangzásbeli WC-nek vetettek alá a gomba törmelékének leszívásával és eltávolításával. Ezt követően a betegeknek klotrimazol gombaellenes készítményeket írtak fel, 4-5 cseppet kell naponta 3-szor csepegtetni, legalább 7 napig, legfeljebb 14 napig. A társult együttes exitis externa esetén kombinált gombaellenes-antibiotikus készítményt írtak fel ugyanarra az időszakra. A kontroll csoportból gyűjtött fülpálcákat szintén hasonló módszerekkel dolgozták fel, mint otomycosisos betegeknél.

Az adatokat statisztikai szoftverprogrammal (SPSS Statistics for Windows version 20, Chicago, IL) elemeztük. A kategorikus adatokat frekvenciaként és százalékban adtuk meg. A hajlamosító tényezők (öntisztulás, fülcseppek és olajcsepegtetés) és az otomycosis prevalenciája közötti összefüggést a khi-négyzet próbával elemeztük. Összes

az értékeket egy farokkal számoltuk. 0,05 alatti értékeket tekintettünk szignifikánsnak.

3. Eredmények és megfigyelések

3.1. Kor, nem, foglalkozás és társadalmi-gazdasági helyzet

Az otomycosisban szenvedő betegek közül 63 (63%) férfi volt, és 37 (37%) nő (1. táblázat). A kontroll csoportban 30 (60%) férfi és 20 (40%) nő volt. A legnagyobb az otomycosis előfordulása a 21–30 éves korcsoportban volt, a legalacsonyabb a 10 évesnél fiatalabb és 60 év feletti korcsoportban (1. ábra). A kontrollcsoportban a gombák izolálásának legnagyobb előfordulási gyakorisága a 21–40 éves korcsoportokban volt. A mezőgazdaság volt a fő foglalkozás 105 betegnél (70%). A férfiak 60 (40%) és a nők 45 (30%) foglalkoztak a mezőgazdasággal kapcsolatos munkákkal. A betegek 94 (63%) átlagos családi jövedelme INR (indiai nemzeti rúpia) volt 1050 és 5000 között havonta, és 56 (37%) átlagos családi jövedelme havi 20 000 INR volt.

A vizsgálati alanyok kor szerinti megoszlása (otomycosis).

3.2. Oldal és lateralitás

Az otomycosis túlnyomórészt egyoldalú volt mind a férfiaknál, mind a nőknél. Csak 5% mutatott kétoldalú fertőzést. A nőknél a jobb fül volt a leggyakrabban érintett (23/37 eset, 62%), míg a férfiaknál az eloszlás mindkét fülben majdnem egyenlő volt (jobb fül 49% és bal fül 46%). A jobb csoport egésze a vizsgálati csoport 54% -ában volt érintett. Az otomycosisos betegek 95% -a jobbkezes volt. A kontroll csoportban ilyen összefüggést nem figyeltek meg.

3.3. Hajlamosító tényezők

Az otomycosis előfordulása magas volt azoknál a betegeknél, akiknek kórtörténetében kókuszolajat csepegtettek (42%). Az otomycosis csoportban az esetek 32% -ában rögzítették a páciens által a fül szokásos tisztítását steril botokkal, fémviasz-csákányokkal vagy gurított buszjegyekkel; a helyi antibiotikumok fülcseppjeinek 20% -ában, az olaj fülbe csepegtetésének szokását pedig a betegek 42% -ában regisztrálták. A kontrollcsoportban a fül szokásos tisztításának, a fülcseppek használatának vagy az olajcsepegtetésnek az előzményeit az alanyok 20% -ánál, 9% -ánál és 29% -ánál is megfigyelték (2. ábra). Az öntisztítás, a fülcseppek használata vagy az olajcsepegtetés története (32%, 20% és 42%, ill.) Elterjedtsége szignifikánsan magasabb volt az otomycosis csoportban, mint a kontroll csoportban (20%, 9%, és 29%). Ez a három tényező statisztikailag az otomycosis nagyobb gyakoriságához kapcsolódott (

A hajlamosító tényezők összehasonlítása a vizsgálat (otomycosis) és a kontroll csoportok között.

3.4. Klinikai szolgáltatások

A viszketés volt a domináns tünet, amelyet az otomycotikus betegek 73% -ánál tapasztaltak, majd blokkolt érzés volt a fülben (38%). Egyéb tünetek a fülváladékozás (38%), a fülfájdalom (35%) és a fülzúgás (8%) voltak.

3.5. Mikrobiológia

3.6. Kezelés

Az otomycotikus betegek 23% -át egyedül klotrimazollal kezelték, és teljesen meggyógyultak. 77% -át kombinált gombaellenes és antibiotikus készítményekkel kezelték, és teljesen meggyógyultak a betegségből.

4. Megbeszélés

Andrall és Gaverret elsőként írták le a fül gombás fertőzéseit [7, 13]. Az otomycosis a külső hallójárat felszínes mikotikus fertőzése. A fertőzés lehet szubakut vagy akut, és gyulladás, viszketés, hámlás és súlyos kellemetlenség jellemzi. A mycosis gyulladást, felszíni hámhámlást, hifákat tartalmazó törmeléktömegeket, elfutást és fájdalmat eredményez.

4.1. Földrajz

Az otomycosis előfordulása a trópusi országokban magasnak mondható [2, 3, 5, 6, 14]. Mangalore, az a város, ahol a jelen vizsgálatot elvégezték, egy tengerparti város Dél-Indiában, ahol a környezeti hőmérséklet minimum 17 ° C és maximum 38 ° C között változik. Évente körülbelül 4000 mm erős csapadék esik, amelynek körülbelül 90% -a június és szeptember közötti monszun hónapokban érkezett. A relatív páratartalom általában nagyon magas, eléri a telítettségi szintet a monszun hónapokban. A melegség és a nedvesség rendkívül elősegíti a gombák szaporodását. Az otomycosis előfordulása magas volt (78%) a július, augusztus és szeptember esős hónapokban a január és március közötti hónapokhoz képest (22%).

4.2. Kor, nem és foglalkozás

Míg egyes tanulmányok szerint az otomycosis gyakoribb a fiatal férfiak körében [1, 5, 7, 8, 15], mint sorozatunkban, sokan mások a fiatal nők körében [2, 3, 14, 16, 17] ]. Sorozatunkban a férfi: nő arány 1,7: 1. Sorozatunkban az otomycosisos betegek főleg mezőgazdasági háttérből érkeztek. Wadhwani és Srivastava tanulmányában [13] 24 gombát izoláltak a mezőmunkások fülzsírjából vagy középfülgyulladásából, amelyek közül 18-at jelentettek be először Indiából. A fiatal férfiak általában több időt töltenek a szabadban, és az aspergillusok a levegőben levő szaprofiták. Korábbi beszámolók szerint az alacsonyabb társadalmi-gazdasági helyzetű embereknél nagyobb az incidencia [7, 14, 16], és ez sorozatunkban is megfigyelhető volt.

4.3. Hajlamosító tényezők

India sok részén az emberek formális oktatásának hiánya arra késztette őket, hogy elhiggyék azokat a mítoszokat, amelyek szerint a kókuszdióolaj használata a fülek számára számos fülbetegség szempontjából hasznos. Vizsgálatunk kimutatta az otomycosis magas összefüggését (42%) a kókuszolaj külső fülbe történő csepegtetésével. A kókuszdióolajról beszámoltak, hogy sporosztatikus [21], ezért hozzájárulhat a külső fülben lerakódott gombás konídiumok életképességének megőrzéséhez, és közvetett módon hozzájárulhat az otomycosis előfordulásához. Hasonlóképpen a mustárolaj használata összefügg az otomycosis magas előfordulási gyakoriságával [5].

Oliveri és munkatársai [22] sorozatában a cerumen hiánya, a krónikus otitis, a korábbi antibiotikum-terápia és az ekcéma voltak gyakori hajlamosító tényezők. Megemlítik azt is, hogy a kertekben végzett munka vagy a mechanikus eltávolító eszközök használata jelentős hajlamosító tényező volt. A cerumen, amelynek védő szerepe van a külső hallójáratban, sorozatunkban a betegek többségében (93%) hiányzott. A bakteriális fertőzés előzetes, hosszú távú lokális antibiotikum-terápiával történő kezelését hajlamosító tényezőként jelzik, feltehetően a védő cerumenréteg miatt [6, 23, 24]. Sorozatunkban a betegek 20% -a orvosi rendelvény nélkül használt vény nélkül kapható antibiotikus fülcseppeket a fül viszketésére és fájdalmára.

4.4. Jelek és tünetek

4.5. Vizsgálatok és érintett szervezetek

Az otomycosis igazolásához elegendő az egyszerű tenyésztés és a steril körülmények között végzett mikroszkópos vizsgálatok. Aspergillus a leggyakrabban jelentett izolátum otomycosisban az egész világon, ezt követi Candida [2, 5–7, 10, 13–15, 22, 26]. Ez nem különbözik az indiai szubkontinens jelentéseitől, beleértve a tanulmányunkat is [5, 7, 8, 16, 27–30]. Néhány sorozatban a Candida - jelentették, hogy magasabb, mint Aspergillus [2, 4, 31]. Tanulmányunkban azonban, Penicillium (8%) volt a második leggyakoribb izolátum után Aspergillus val vel Candida albicans csak 4% -ot tesz ki. A részvétel Penicillium spp. sorozatunkban szintén magasabbnak találták az Indiából és a világ más részeiről származó korábbi jelentésekhez képest [7, 8, 16, 32–34]. Az elszigeteltség Chrysosporium spp. sorozatunkban az első a maga nemében és kórokozó szerepe az otomycosisban még nem tisztázott. Chrysosporium spp. alkalmanként izolálták a szisztémás fertőzésektől csontvelő-transzplantált betegeknél és krónikus granulomatózisos betegekben. Betegünknek azonban nem voltak ilyen összefüggő tényezői. A gomba izolátumokat otomycosisban a világ minden tájáról származó jelentésekből a 3. táblázat hasonlítja össze.

A test más részein található bőrhöz hasonlóan a külső halló húsának is normális kommenzális flórája van, mint pl Staphylococcus epidermidis (albus) és Corynebacterium spp. Továbbá, Staphylococcus aureus és Streptococcus viridans gyakran jelen lehet anélkül, hogy káros hatásokat okozna. Amikor a bőr természetes védekező mechanizmusai megbomlanak, mint a külső fülgyulladásban, a rezidens baktériumok szaporodnak a kedvezőbb környezet és más organizmusok, pl. Proteus és Pseudomonas spp., amelyek a test más részeinek normális kompenzációi, akkor virágozhatnak [40]. Sorozatunkban, Staphylococcus aureus, P. aeruginosa, és Proteus spp. domináns bakteriális kórokozók voltak, ami összhangban áll a korábbi jelentésekkel [1, 32, 33]. A. fumigatus volt az egyetlen az aspergillusok közül, amelyet nem kísért rutinszerűen S. aureus ami összhangban van a korábbi jelentésekkel is [1]. Ezt az ellen kifejtett antibiotikus aktivitásnak tulajdonították S. aureus által alkotott A. fumigatus [1].

4.6. Kezelés

5. Következtetés

Az otomycosis világszerte magas gyakorisággal fordul elő, különösen a trópusi országokban. Ebben a tanulmányban elemeztük a gombák és baktériumok szaporodását 100 otomycoticus fülben, és összehasonlítottuk azt 50 egészséges füllel. Egy indiai tengerparti városban végzett tanulmányban, Aspergillus spp. voltak a legelterjedtebb gombák. Ezt követte Penicillium ami más jelentésekben ritka. Az elszigeteltség Chrysosporium korábban otomycosis esetén nem jelentettek. Az otomycotikus fülek gyakran társulnak bakteriális izolátumokkal, összehasonlítva a normál fülekkel. A gombák az egészséges külső hallójáratok jelentős részében is jelen vannak, és profiljuk megegyezik az otomycosis eseteiben. Az „elsődleges” és a „másodlagos” otomycosis kifejezések használata fontos a jelentések egységesítése érdekében.

Érdekkonfliktus

A szerzők kijelentik, hogy a jelen cikk megjelenésével kapcsolatban nincs összeférhetetlenség.