Derékfájás és elhízás

Dafina Ibrahimi-Kaçuri

Foglalkozási Orvostudományi Intézet, Obiliq, Koszovó

Ardiana Murtezani

Foglalkozási Orvostudományi Intézet, Obiliq, Koszovó

Shkurta Rrecaj

Foglalkozás-egészségügyi Intézet, Obiliq, Koszovó

Merita Martinaj

Foglalkozás-egészségügyi Intézet, Obiliq, Koszovó

Bekim Haxhiu

Foglalkozási Orvostudományi Intézet, Obiliq, Koszovó

Absztrakt

Bevezetés:

A derékfájás jelentős problémát jelent a klinikákon és a közegészségügyben. A felnőttek egyik fő problémáját mutatja be, mivel a felnőttek 70-80% -a élete során legalább egyszer megtapasztalja. A derékfájás oka számos és gyakran ismeretlen.

Célok:

A vizsgálat célja a legelterjedtebb korcsoport, a fájdalom lokalizációja és a fizikoterápiás foglalkozások gyakorisága az elhízott és nem elhízott, LBP-s betegeknél.

Anyagok és metódusok:

A vizsgálatot a Foglalkozás-egészségügyi Intézet Fizikai Rehabilitációs Szolgálata végezte egy év alatt. A vizsgált betegek teljes száma 101 volt, és mindegyikük a Kosovo Energy Corporation (KEC) alkalmazottja volt. A vizsgálat retrospektív volt.

Eredmények:

A testtömeg-indexet tekintve 101 betegből 69,3% -át nem elhízottnak, 30,7% -át elhízottnak sorolják. A T-teszt segítségével magas statisztikai szignifikancia különbséget találtunk a vizsgált csoportok vonatkozásában alkalmazott fizikoterápiás foglalkozások átlagos száma között (T-teszt = 2,78, P = 0,0065, tehát, P Kulcsszavak: Derékfájás, elhízás, fizikoterápia

1. BEMUTATKOZÁS

A derékfájás (LBP) tünet, nem betegség (1). Ennek oka lehet a gerinc tengelyének degeneratív folyamatai, különféle traumák, foglalkozási helyzet (2) és veleszületett rendellenességek. Az irodalmi áttekintésben nagyon gyakran tapasztalhatjuk, hogy az elhízás is elterjedt oka (1,3). Az ágyéki hátfájás széles körben elterjedt probléma a világ népességében, az emberek körülbelül 70-80% -a szenved életében legalább egyszer. A derékfájás olyan fájdalom, amely az ágyéki régióban nyilvánul meg, és magában foglalhatja az ülőideget is (1, 3). A hátfájás akut és krónikus kategóriába tartozik. Kezelését a beteg állapotától függően többféle módon végezzük. A kezelés olyan szakaszokon megy keresztül, mint: a gyógyszeres kezelés és a fizikoterápia. A rehabilitáció céljai a következők: betegoktatás; fájdalomcsillapítás és gyulladáscsökkentés; korai mozgósítás; fizioterápiás gyakorlatok alkalmazása; a mozgás teljes amplitúdójának elérése fájdalom nélkül a sérült régióban; erősítés, állóképesség és koordináció; a normális élet tevékenységeinek helyreállítása; a betegség visszaesése és egyéb sérülések megelőzése (4).

2. CÉLOK

A vizsgálat célja a legelterjedtebb korcsoport megtalálása az elhízott és nem elhízott, LBP-s alanyok között; a legelterjedtebb fájdalom lokalizáció az elhízott és nem elhízott, LBP-s betegek körében, valamint a fizikoterápiás foglalkozások gyakorisága elhízott és nem elhízott személyeknél.

3. ANYAG ÉS MÓDSZEREK

A testtömeg-indexet (BMI) a súly (kilogrammban) és a magasság (méterben) négyzetre osztva számítottuk ki. A BMI-értékeket az alábbiak szerint osztályozzuk: 30 – elhízott.

3.1. Etikai megengedettség

A tanulmányt a koszovói Foglalkozás-egészségügyi Intézet regionális etikai tanácsa jóváhagyta. Minden résztvevő írásos tájékoztatáson alapuló beleegyezését a Koszovói Energetikai Társaság adminisztrációjának jóváhagyásával szerezték meg.

3.2. Statisztikai analízis

Asztal 1

A derékfájással küzdő alanyok korcsoportja az I. és II

elhízás

2. táblázat

A fájdalom lokalizációja az I. és II. Csoport alanyai között

3. táblázat

A fizikoterápiás foglalkozások száma az I. és II. Csoportban

4. táblázat

A fizikoterápiák átlagos száma az I. és II. Csoportban

5. MEGBESZÉLÉS

A deréktáji fájdalom jelentős problémát jelent a klinikai és a közegészségügyben, mivel ez a felnőttek egyik fő problémája. A hátfájás oka számos, és gyakran ismeretlen. Az elhízás a rossz életmód eredménye, amely befolyásolja a hátfájás romlását. Miranda és munkatársai (6) arra a következtetésre jutottak, hogy a különböző korú betegek körében az LBP kockázati tényező korcsoportonként változik. Kutatásunkba csak azokat a férfi betegeket vonják be, akiknek átlagéletkora 50 év volt. Kapcsolódó adatokat találtak Bener és munkatársai is. (7), míg Chemeris és mtsai. (8) megerősítette, hogy a hátfájásban szenvedő betegek átlagos életkora 40 év volt.

Fizikoterápia: A testmozgás hasznos lehet a krónikus hátfájásban szenvedő betegek számára, hogy visszatérjenek a szokásos napi tevékenységekhez és munkához (17, 18). A rendszeres heti 3-4 testmozgás alkalmazása a legjobb megoldás a hátfájás szintjének csökkentésére (19). Azok a tényezők, amelyek hozzájárulnak a hátfájás gyógyulásának meghosszabbításához, az életkor, a fájdalom lokalizációja, valamint a társadalmi-gazdasági és pszichológiai tényezők (20). Mangvani és mtsai. (21) kutatásaikban kimutatták, hogy az elhízás nem mutatott szignifikáns különbséget a fájdalom megszüntetésére szolgáló fizikoterápiás kezelésben. Másrészt tanulmányunkban nagy statisztikai szignifikanciát nyertünk a fizikoterápia alkalmazása során csoportok alapján (t-teszt = 2,78, P Wong D, Transfeldt E, Macnab I, McCulloch J. Philadephia: Williams & Wilkins; 2007. A Macnab hátfájása. [Google Tudós]