Citrusfélék

A citrusfélék a C-vitamin kulcsfontosságú forrását jelentik. Brazília, a mediterrán országok, Kína és az Egyesült Államok adják a teljes citrustermelés körülbelül kétharmadát.

Kapcsolódó kifejezések:

Antioxidáns
Citrát
Flavonoid
C-vitamin
Pektin
Paradicsom
Grapefruit
Citrom

Letöltés PDF formátumban

Erről az oldalról

Citrusfélék

A. C. Matheyambath, G. Paliyath, az Élelmiszer és Egészség enciklopédiájában, 2016

Citrusfélék

Citrusfélék | Összetétel és jellemzés

Bevezetés

A citrusfélék a világ egyik legnagyobb gyümölcsnövénye. A citrusfélék mintegy 30% -át különféle termékek, főleg gyümölcslé előállítására dolgozzák fel. Hasonlóképpen, a citrusipar a második legnagyobb gyümölcsfeldolgozó ipar is, amelyet a szőlőipar ismét felülmúl, amely főleg bort termel. Sem a narancslé, sem a bor nem tekinthető alapvető élelmiszernek, de mégis fontos szerepet játszik az életünkben.

Bár a citrusféléket az ókortól kezdve fogyasztották, a citrusfélék feldolgozása, amint az napjainkban ismert, csak a hőkezelés (az enzimek és mikroorganizmusok inaktiválása) és a koncentrációs folyamatok kereskedelmében volt elérhető. Azóta a citrusipar gyorsan fejlődött, és előtérbe került az élelmiszeripar körében.

Bár a friss citrusfélék fogyasztása minden termelő országban népszerű, a feldolgozott termékeket mégis szinte luxusterméknek kell tekinteni. A narancslével ellátott reggelit csak a fejlett országokban szokták alkalmazni. Így a citrusipar olyan hozzáadott értéket képviselő termékeket dolgoz fel, amelyek minőségét, táplálkozási jellemzőit és tisztaságát értékelik. Mivel ez a három szempont szorosan kapcsolódik az összetételhez, a citrusfélék összetevőinek elemzése a kutatások gyakori témája, amelyet kormányok és iparágak támogatnak.

Ez a cikk kitér a citrusfélék összetételének legfontosabb szempontjaira, annak tápértékhez való viszonyára és a termék hitelesítésének fontosságára. Számos könyv jelent meg ezekről a témákról, és a További olvasmány szakasz felsorol néhányat, valamint közzétett kompozíciós táblázatokat.

A citrusfélék antidiabetikus hatékonysága, különös utalással a flavon-glikozidokra

5 Következtetés

A citrusféléket Indiában több mint 1500 éve használják hagyományos gyógyszerként. Ez a fejezet kimutatta, hogy a citrusfélék hatékonyságát olyan állatmodellekből nyert meggyőző bizonyítékok támasztják alá, amelyek a mögöttes hatásmechanizmusok fogalmát szolgáltatták, amelyek arra utalnak, hogy a citrusfélék és flavon-glikozidjai, nevezetesen a naringin, a hesperidin és a diosmin kiváló jelöltet jelentenek a táplálékgyógyászati készítményekben funkcionális ételek, amelyek a cukorbetegség kezelésére irányulnak. Az ebben a fejezetben említett bioaktivitások többségét csak állatmodelleken végzik; jól megtervezett prospektív humán vizsgálatokra van szükség ezen potenciális flavon-glikozidok biztonságosságának és hatékonyságának meghatározásához. Ezért kulcsfontosságú a tudomány és az ipar számára, hogy felismerjék a citrus-flavon-glikozidok terápiás potenciálját, és teljes mértékben feltárják az ilyen típusú flavonoidok „gyógyszeres képességét”. A következő évtizedekben további kutatások és fejlesztések várhatók a flavon-glikozidokon alapuló terápiás molekulák és étrendi beavatkozások terén.

Polifenolok krónikus betegségekben és azok hatásmechanizmusai

Tomás-Navarro María,. Francisco A. Tomás-Barberán, in Polyphenols in Human Health and Disease, 2014

1. Bemutatkozás

A citrusfélék és gyümölcslevek kiemelkednek a fenolokban gazdag étrendi források közül. 1–3 A legjelentősebb kivágott citrusfélék közé tartozik a narancs, a mandarin, a grapefruit, a citrom, a bergamott és a lime. 4 A citrusfélék az egyik legfontosabb kertészeti növény, világszerte a mezőgazdasági termelés meghaladja az évi 100 millió tonnát. A friss gyümölcsök és a kézzel préselt vagy iparilag feldolgozott gyümölcslevek többnyire flavanonokat és flavonokat tartalmaznak. 4 A citrusfélék ehető részére összpontosító átfogó tanulmányok kimutatták, hogy a gyümölcslevek és kivonatok fontos antioxidáns potenciállal bírnak, és hogy a fenolos vegyületek, elsősorban a fenolsavak és a flavanonok jelentős táplálékforrást jelentenek. 4–11

A citrusfélék flavanonjai elsősorban a naringenin (5,7,4′-trihidroxi-flavanon), az eriodictyol (5,7,3 ′, 4′-tetrahidroxi-flavanon), a hesperetin (5,7,3′-trihidroxi-4) O-glikozilált származékaként fordulnak elő. ′ -Metoxi-flavanon) és izoszakuranetin (5,7-dihidroxi-4′-metoxi-flavanon). Ami a természetben lévő legtöbb monomer flavonoidot illeti, ezek általában glikozidként fordulnak elő, különböző cukrokhoz kötődve. A narancs fő flavonoid-glikozidjai a hesperidin (hesperetin-7-rutinosid) és a narirutin (naringenin-7-rutinosid). A naringin (naringenin-7-neoheszperidozid) és kisebb mértékben a narirutin a grapefruit túlsúlyos flavonoidja. A citrom emellett tartalmaz különocitrint (eriodictyol 7-rutinosid). A citrusfélékben mind a rutinosidok (6-O-α-l-ramnozil-β-d-glükozidok), mind a neoheszperidozidok (2-O-α-l-ramnozil-β-d-glükozidok) megtalálhatók. Mindig a flavanone-mag 7-es helyzetében lévő hidroxilcsoporthoz kapcsolódnak. A citrusfélék és a hozzájuk kapcsolódó termékek legjellemzőbb fenolos vegyületeinek tekinthetők. A grapefruitban és a savanyú narancsban a neoheszperidozidok dominálnak, főleg a naringin az előbbiben, de hasonló mennyiségben a naringin, a neoeriocitrin és a neohesperidin az utóbbiban. A flavanon neoheszperidozidok keserű ízűek, míg a rutinosidok ízetlenek.

A flavanonok szerkezete 2,3-dihidro-2-fenil-kromén-4-on. A flavanonok pirángyűrűje nem sík, mivel a C2 – C3 kötés telített. Ezek a flavonoidok az izoflavonoknál bekövetkező ösztrogénreceptorokhoz kötődhetnek. Ezzel szemben a 2-3 helyzetben nincs kettős kötésük. 12 Ezenkívül a flavanonok bemutatják a kiralitás szerkezeti jellemzőjét, amely megkülönbözteti őket a flavonoidok legtöbb osztályától. A flavanonok kémiai szerkezete C6 – C3 – C6 konfiguráción alapul, amely két aromás gyűrűből áll, amelyeket három szénatomot összekötő lánc köt össze. 13 A citrus flavanonok egy királis szénatomot tartalmaznak a C2 helyzetben. A racém flavanonok sztereospecifikus elrendezésének fontosságát lassan felismerik és beszámolnak az orvosbiológiai irodalomban. Ezen előzetes vizsgálatok többsége a flavanonok számának meghatározásáról számol be citrusfélék gyümölcslevében és gyógynövényeiben, 14–18, vagy a flavanonok különálló stacionárius fázisokban történő szétválasztásáról számol be. 19.

A flavonokról ismert, hogy főleg a gyümölcs legkülső héjában, a flavedóban oszlanak el, míg a flavanonok az albedóban helyezkednek el, amely közvetlenül a flavedo alatt van. 20 Ez az eloszlás azt jelezheti, hogy a flavon védekező anyagok jelentik az első akadályt a kórokozók támadása ellen, míg a flavanonok a második gátként működnek. 21

A citrusipar nagy mennyiségben termel héjat és magmaradványokat, amelyek a teljes gyümölcs tömegének akár 50% -át is kiteszik. 22 A citrusipar melléktermékei - optimális felhasználásuk esetén - a fenolos vegyületek fő forrásai lehetnek, mivel különösen a héjról derült ki, hogy az ehető részhez képest nagyobb mennyiségű fenol van jelen. 23

Szürkehályog

C vitamin

A citrusfélék és sok más gyümölcs és zöldség magas szintű aszkorbinsavat tartalmaz, amely fő antioxidáns a szemlencsében. A lencse és a vizes humor koncentrálja az aszkorbinsavat az emberi plazmában található mennyiségnek több mint 10-szeresében. Az aszkorbát a kortikális rostokban gazdagabb, mint az idősebb, magrostokban. Ahogy az várható volt, a szenilis szürkehályogban szenvedő betegek szérum aszkorbátszintje alacsonyabb, mint a kontrolloké. 18 Úgy tűnik, hogy a vitamin magasabb vérszintje némi védelmet nyújt a szürkehályog ellen. Az átlagosnál magasabb C-vitamin-bevitelű személyeknél kisebb a nukleáris szürkehályog kockázata, a 60 évesnél fiatalabbaknál pedig kisebb a kérgi homályosság kockázata, napi 150–300 mg beviteli tartományban. 19.

Illékony olajok és gyanták

William Charles Evans BPharm BSc PhD DSc FIBiol FLS FRPharmS,. Daphne Evans BA MA, Trease és Evans farmakognosziája (tizenhatodik kiadás), 2009

Citrusglikozidok és limonoidok

A citrusfélék nagy számban tartalmaznak flavanon-glikozidokat. Ezek közül a legismertebbet, a hesperidint (lásd 21.18. Ábra), először 1828-ban izolálták. Narancsban van jelen, mind keserű, mind édes, valamint citromban. Lásd még: „Flavone és kapcsolódó flavonoid-glikozidok” és „Hesperidin és Rutin”. A sevillai narancs bizonyos mintáiban a hesperidin izomerje, a neoheszperidin található. A naringin, amely néhány sevillai narancsban található, a grapefruit fő flavonoid alkotóeleme. Coniferinről (21.1. Táblázat) számoltak be a C. sinensis-ben, amely hozzáadhatja a limonin és a naringin hatásait.

Kimutatták a neohesperidin és a naringin biotermelését a C. aurantium kallusz-tenyészeteiben (J. A. del Río et al., Plant Cell Rep., 1992, 11., 592).

Polifenolok krónikus betegségekben és azok hatásmechanizmusai

6 citrus flavonoid

A citrusfélék fontos mikroelemek, például magnézium, kálium, C-vitamin és folsav, valamint fitokémiai anyagok, például limonoidok és polifenolos vegyületek fontos forrásai. 85–89 Két közönséges citrusfélék (narancs és grapefruit) - különféle formákban, köztük hámozott, gyümölcslé, pép, nyers kivonat és kivont flavonoidok - hatását vizsgálták a csontok egészségére.

A citrus flavonoidokkal és a csont mikrostruktúrájával kapcsolatos vizsgálatok arról számoltak be, hogy: (1) az α-glükozil-hesperidin-kiegészítés növelte a trabecularis csontmennyiséget és a trabecularis vastagságot az OVX egerek femoralis distalis metafizikájában, és (2) a hesperidin-kiegészítés csökkentette a OVX egerek. A citrus-flavonoidok ilyen osteo-protektív hatása valószínűleg a preklinikai modellekben bemutatott antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságaiknak köszönhető. 89,95–97

Másrészt Wong és Rabie 98 arról számolt be, hogy a naringin (narancsból kivont flavonoid) fokozott lúgos foszfatáz (ALP) aktivitás révén stimulálta az oszteoblasztikus sejtvonal osteogenezisét, ezt a hatást javasolták a 3-hidroxi-3-metil-glutaril gátlásával. -koenzim A (HMG-CoA) reduktáz és a mevalonát út. 98 Legutóbbi áttekintésünkben számos HMG-CoA reduktáz szuppresszor csontvédő aktivitását emeltük ki. 99

OVX modellben Pang és mtsai. 100 számolt be arról, hogy a naringin (narancsból kivont) kiegészítése jelentősen növelte a combcsont BMD-t és a sípcsont csontjainak erejét az OVX-kontroll csoporthoz képest. Pang és munkatársai továbbá bebizonyították, hogy a naringin osteogenezisre gyakorolt hatása az ösztrogén receptor (ER) -α foszforiláció indukciójához kötődött patkány osteoblast sejtvonalban. Ezen tanulmányok alapján a narancssárga gyümölcsök és polifenolos vegyületeik alternatív megelőzési stratégiának vagy csontvesztési kezelési lehetőségnek ígérkezhetnek.