Az étrendi minták és a gyulladásos bélbetegség kockázata Európában: Az EPIC tanulmány eredményei

Újranyomtatások: Antoine Racine, INSERM, Espace Maurice Tubiana, Institut Gustave Roussy, 114 rue Édouard Vaillant, 94805 Villejuif, Franciaország (e-mail: [email protected]).

Ehhez a cikkhez kiegészítő digitális tartalom áll rendelkezésre. A közvetlen URL-hivatkozások a nyomtatott szövegben jelennek meg, és a cikk HTML- és PDF-verzióiban találhatók a folyóirat webhelyén (www.ibdjournal.org).

Ezt a tanulmányt a The Sir Halley Stewart Trust, a Crohn's és a Colitis UK, valamint az NHS Executive Eastern Region finanszírozta. Az SSMC-t egy NIHR klinikai előadás támogatja. Az EPIC koordinációját pénzügyileg támogatja az Európai Bizottság (DG-SANCO) és a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség. A nemzeti kohorszokat a Dán Rákellenes Társaság (Dánia) támogatja; Ligue contre le Cancer, Institut Gustave Roussy, Mutuelle Générale de l'Education Nationale és Institut National de la Santé et de la Recherche Médicale (INSERM, Franciaország); A német ráksegély és a szövetségi oktatási és kutatási minisztérium (Németország); Holland Egészségügyi, Jóléti és Sportminisztérium, Holland Megelőzési Alapok, LK Kutatási Alapok, Holland ZON (Zorg Onderzoek Nederland), Világrákkutatási Alap (WCRF) és Hollandia Statisztikai Hivatal (Hollandia); Svéd Ráktársaság, Svéd Tudományos Tanács és Skane és Västerbotten regionális kormánya (Svédország); Cancer Research UK, Orvosi Kutatási Tanács (Egyesült Királyság).

A szerzőknek nincs összeférhetetlenségük.

Antoine Racine, MD, PhD, Franck Carbonnel, MD, PhD, Simon SM Chan, MD BChir, PhD, Andrew R. Hart, MB ChB, MD, H. Bas Bueno-de-Mesquita, MD, PhD, Bas Oldenburg, MD Fiona DM van Schaik, PhD, PhD, Anne Tjønneland, PhD, DMSc, Anja Olsen, PhD, MSc, Christina C. Dahm, PhD, Timothy Key, DPhil, Robert Luben, BSc, Kay-Tee Khaw, MB BChir, Elio Riboli, PhD, Olof Grip, PhD, Stefan Lindgren, PhD, Göran Hallmans, PhD, Pontus Karling, PhD, Françoise Clavel-Chapelon, PhD, Manuela M. Bergman, PhD, Heiner Boeing Dr. Ph.D., PhD, Rudolf Kaaks, PhD, Verena A. Katzke, PhD, Domenico Palli, MD, MPH, G. Masala, MD, PH, Prevost Jantchou, PhD, Marie-Christine Boutron-Ruault, PhD, Az étrendi minták és a gyulladásos bélbetegség kockázata Európában: Az EPIC-tanulmány eredményei, A gyulladásos bélbetegségek, 22. évfolyam, 2. kiadás, 2016. február 1., 345–354. Oldal, https://doi.org/10.1097/MIB.000000000000000638

A specifikus tápanyagok vagy ételek következetlenül társulnak a fekélyes vastagbélgyulladás (UC) vagy a Crohn-kór (CD) kockázataival. Megvizsgáltuk tehát az összefüggéseket az étrend egésze, az étrendi szokások, valamint az UC és a CD kockázata között.

A prospektív EPIC (European Prospective Investigation into Cancer) tanulmányon belül létrehoztunk egy beágyazott, egyeztetett eset-kontroll vizsgálatot 366 351 résztvevő között, akiknek gyulladásos bélbetegségre vonatkozó adatai voltak, köztük 256 UC incidens esete és 117 CD, valamint esetenként 4 egyeztetett kontroll. Az étrendi bevitelt a kiindulási pontban rögzítették az ellenőrzött élelmiszer-gyakorisági kérdőívek alapján. A fejlődő UC és CD előfordulási arányát kiszámítottuk a mediterrán étrend pontszám kvintileire és faktoranalízissel előállított utólagos étrendi mintákra.

Sem az UC, sem a CD kockázattal nem társult táplálkozási szokás. Az étrendi értékelést követő első 2 évben bekövetkezett esetek kizárásával azonban pozitív összefüggés mutatkozott a „magas cukortartalmú és üdítőitalok” mintája és az UC kockázata között (az ötödik és az első kvintilis előfordulási arányaránya 1,68 [1,00–2,82].; Ptrend = 0,02). A mintához leginkább kapcsolódó ételek figyelembevételével a magas cukor- és üdítőital-fogyasztók csak akkor voltak magasabb UC-kockázattal, ha alacsony zöldségfogyasztásuk volt.

A diéta kiegyensúlyozatlansága magas cukor- és üdítőital-fogyasztással és alacsony zöldségfogyasztással összefüggésben állt az UC kockázatával. További vizsgálatokra van szükség annak megvizsgálására, hogy a mikrobiota változásai vagy más mechanizmusok közvetítik-e ezt az összefüggést.

Anyagok és metódusok

Tanulmány a népességről

A rák és táplálkozás európai prospektív vizsgálatának (EPIC) vizsgálatának módszertanát korábban leírták. 23 Az EPIC-IBD vizsgálat egy alcsoportot foglal magában, amely 366 351 egészséges 20–80 éves férfit és nőt foglal magában, akiket 1992 és 2000 között toboroztak Dániában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Svédországban és az Egyesült Királyságban. A legtöbb EPIC tanulmányi központban a résztvevőket a teljes népességből toborozták, kivéve Franciaországot (a tanárok egészségbiztosítási rendszerében részt vevő nők), Utrechtben (Hollandia; nők az emlőrák szűrési programjában) és Oxfordban (Egyesült Királyság), ahol a a kohorsz vegánok, lakto-ovo vegetáriánusok vagy halevők voltak) (1. táblázat). 23

A kohort jellemzői

Eset és kontroll azonosítása

A felvétel után a kohort 2004 májusától 2010 decemberéig követték nyomon (a központoktól függően). Azokat a résztvevőket, akik az IBD-ben a nyomon követés során alakultak ki, több módszerrel azonosították: önjelentés utólagos kérdőívekben, népesség-alapú betegség-nyilvántartások, kórház-alapú nyilvántartások, patológiai nyilvántartások vagy egészségbiztosítási rendszerek. A helyi orvosok minden esetben megállapították az UC vagy a CD diagnózisát az orvosi, endoszkópos, radiológiai és szövettani jelentések áttekintésével. A kiinduláskor prevalens IBD-vel rendelkező résztvevőket, valamint azokat a résztvevőket, akiknél meghatározatlan vastagbélgyulladás és mikroszkopikus vastagbélgyulladás alakult ki, kizárták. Az incidencia sűrűségű mintavételi módszer alkalmazásával a kontrollokat véletlenszerűen választottuk ki 4: 1 arányban, a központ, a nem, az életkor (± 6 hónap) és a toborzás dátuma (± 3 hónap) szerint. A kontrollok életben voltak az egyeztetett esetek diagnosztizálásának időpontjában (incidencia sűrűség illesztése), ami biztosította, hogy a nyomon követés időtartama minden eset-kontroll készlet esetében hasonló legyen.

Étrendi értékelés

A szokásos étrendet a kiinduláskor értékelték, országspecifikus validált 23 élelmiszer-gyakorisági kérdőív segítségével, amelyek 200 élelmiszer átlagos bevitelét rögzítették az elmúlt 12 hónapban 24, 25, és lehetővé tették az ételek vagy élelmiszercsoportok egyéni átlagos fogyasztásának grammban számítását naponta. Valamennyi központban az étkezési gyakorisági kérdőíveket 24 órás visszahívási kérdőívekkel igazolták. 26 Amint azt a validációs tanulmány megmutatta, a kérdőíves mérések és az egyedi átlagos 24 órás visszahívások közötti korreláció 24, 25 elfogadható és hasonló nagyságrendű volt a különböző EPIC-központokban (a becsült érvényességi együtthatók 0,5 és 0,7 között változtak az élelmiszer-vegyületek és az EPIC-központok szerint) . A teljes energiafogyasztást (napi kcal-ban) minden résztvevő számára kiszámolták az élelmiszer-összetétel nemzeti adatbázisainak felhasználásával. 27, 28 Nem valószínű táplálkozási bevitelű résztvevőket, nevezetesen a bejelentett teljes energiafogyasztás és az energiaigény arányának kohorsz eloszlásának legalacsonyabb és legmagasabb 1% -án belül kizártuk ebből a vizsgálatból (n = 736).

Az MDS betartása

Egyéb kovariátumok értékelése

A kiindulási alapon standardizált önkérdőívek információkat rögzítettek a dohányzásról. A testtömeg-indexeket (BMI) kg/m 2 -ben számolták ki a résztvevők alapból mért súlyai és magassága alapján, kivéve Franciaországot és Oxfordot (Egyesült Királyság), ahol az antropometriai adatokat maguk jelentették be a kiinduláskor. 32

Statisztika

Etikai szempontok

Minden EPIC-központ egyedi írásbeli beleegyezést és helyi etikai jóváhagyást kapott.

Eredmények

Összesen 256 résztvevőnél alakult ki incidens UC (medián életkor a diagnózisban 51,5 év; 61% nő) és 117 incidens CD (medián életkor a diagnózis 50,3 év; 73% nő) (2. táblázat). A kohorszba lépés és a diagnózis közötti medián idő UC esetén 3,8 év, CD esetén pedig 4,6 év volt. A kontrollokhoz képest az UC esetek gyakrabban ex-dohányosok (P = 0,01) és CD-esek voltak, a jelenlegi dohányosok (P = 0,04). Az IBD előfordulási gyakorisága az egyes központokban megfigyelt nagy eltérések tükrözik az egyes központokban toborzott résztvevők eltérő háttérjellemzőit. Például az Egyesült Királyságban az IBD előfordulási aránya alacsonyabb volt Oxfordban, amely egészségtudatos alanyokat toborzott, főleg vegetáriánusokat, szemben az általános népességből toborzott Norfolkkal.

Az esetek és ellenőrzések demográfiája

Társulás az IBD és az aMED pontszám között

Nem voltak összefüggések az aMED-pontszám kvintilisei és sem az UC (Ptrend = 0,41), sem a CD (Ptrend = 0,67) között (lásd Függelékek, Supplemental Digital Content 1, http://links.lww.com/IBD/B159). Az alkohol vitatott helye miatt az MDS-ben 28 elemeztünk egy mediterrán pontszámot is, amely nyolc ételcsoportra korlátozódott, kivéve az alkoholos italokat, de az alkoholfogyasztáshoz igazítva, és az eredmények hasonlóak voltak (adatok nem táblázatosak, kérésre rendelkezésre állnak).

Az a Posteriori étrendi minták jellemzői

Faktorterhelések a 3 forgatott tényezőhöz a a UC és CD vezérlőkben

Az étrendi minták és az IBD kockázat közötti asszociáció

UC-ben (4. táblázat) a „cukor és üdítőitalok” minta ötödik kontra első kvintilisére korrigált IRR 1,31 volt (95% CI: 0,85–2,02; Ptrend = 0,05). A többi minta nem volt összefüggésben az UC kockázatával. Amikor az elemzéseket az étrendi értékelés után legalább 2 évvel diagnosztizált UC esetekre szűkítettük (4. táblázat), a „cukor és üdítőital” minta ötödik versus első kvintilisére korrigált IRR 1,68 volt (95% CI: 1,00–2,82; Ptrend = 0,02). Az UC-kockázat és a „cukor- és üdítőitalok” mintázat közötti kapcsolatot nem vagy ország nem módosította (interakciós teszt, P = 0,90, illetve 0,28). Figyelembe véve az étrendi szokásokat és az UC-kockázatot alkotó élelmiszercsoportok közötti viszonyt legalább 2 évvel az étrendi értékelés után, a magas cukor- és üdítőital-fogyasztás és az UC-megjelenés közötti pozitív kapcsolat csak a zöldségfogyasztással rendelkező résztvevőkre korlátozódott, a medián populáció bevitel: IRR = 11,70; 95% CI: 3,65-37,51 azoknál, akiknél a medián bevitel meghaladja a 0,58-at; 95% CI: 0,29–1,16 a medián bevitel alatt; P heterogenitás 4. táblázat.

Az A Posteriori táplálkozási szokások betartása és az UC kockázata

Nem találtak semmiféle étkezési mintát, amely összefüggésben lenne a CD-vel (5. táblázat), vagy amikor az elemzéseket az étrendi értékelés után legalább 2 évvel diagnosztizált esetekre korlátozták.

Az A Posteriori étkezési szokások betartása és a CD kockázata

A medián BMI-re rétegzett érzékenységi elemzéseket végeztük. A BMI hatása az UC kockázatára (IRR = 1,78 [0,61–5,18] a BMI esetében 24,75; P homogenitás = 0,98) és a CD kockázatra (IRR = 0,98 [0,27–3,55] a BMI 24,11 esetében; P homogenitás = 0,82) nem találtak.

Vita

Ebben a nagy európai tanulmányban először bemutatjuk az étrend egészének és az IBD kockázatának kapcsolatát egy leendő terven belül. A „cukor és üdítőitalok” mintája az UC kockázatához társult, amikor azt legalább 2 évvel az étrend rögzítése után diagnosztizálták. Nem volt összefüggés az a priori vagy a posteriori étrend és a CD-kockázat között.

Az üdítőket nagy mennyiségű kukoricaszirup (azaz glükóz – fruktóz szirup) és mesterséges édesítőszerek jellemzik. Figyelemre méltó, hogy a fruktóz és a mesterséges édesítőszerek (elsősorban üdítőkből) fogyasztása világszerte jelentősen megnőtt, az elmúlt évtizedekben 40, Észak-Amerikában és Nyugat-Európában 41, újabban Ázsiában. 42, 43 A nyugati étrend fő jellemzői a magas cukor- és üdítőital-fogyasztás, valamint az alacsony zöldség-, hüvelyes- és gyümölcsfogyasztás. Érdekes módon a nyugati étrend világszerte való elterjedése perspektívába helyezhető az UC előfordulási arányainak földrajzi eloszlása 1 és az időbeli tendenciák 44., 45. között, vagyis az elmúlt 3 évtized folyamatos növekedése, a közelmúltbeli stabilizációval 46 az Egyesült Államokban. Államokkal és Európával összehasonlítva az utóbbi években Ázsiában bekövetkezett erőteljes növekedéssel. 47, 48

Összefoglalva: ez a nagy európai prospektív tanulmány azt sugallja, hogy az egyik oldalon a magas cukor- és üdítőital-fogyasztás, másrészt az alacsony zöldségfogyasztás közötti egyensúlyhiány az UC megjelenésével járó tényező lehet. Ezeket a megállapításokat más populációkban is meg kell erősíteni, és kísérleti adatokra van szükség ahhoz, hogy feltárjuk egy ilyen étrendi minta hatását a bél mikrobiota és az IBD patogenezisében szerepet játszó egyéb utak összetételére és aktivitására.

Köszönetnyilvánítás

A szerzők hálásak az EPIC tanulmány minden résztvevőjének. A szerzők köszönetet mondanak Patricia Lepage-nek a kézirattal kapcsolatos szakértői tanácsért.