Alultápláltság pulmonalis artériás hipertóniában: az étrendi beavatkozás lehetséges szerepe

Absztrakt

A felülvizsgálat célja

Az elmúlt évtized előrehaladása a pulmonalis artériás hipertónia (PAH) farmakológiai kezelésében történt. A táplálkozás életminőséggel kapcsolatos szerepét ebben a betegcsoportban még nem vizsgálták. A só- és a magas folyadékbevitel elkerülése mellett a bal szívelégtelenség diéta alapján nincs bizonyítékokon alapuló diétás ajánlás a PAH-ra.

Legfrissebb megállapítások

Nemrégiben bebizonyosodott, hogy a PAH-ban szenvedő betegek alultápláltságtól szenvednek, ami vas- és D-vitamin-hiányt, valamint glükóz-/inzulinrezisztenciát eredményez. A legújabb kísérleti vizsgálatok azt sugallják, hogy a fontos tápanyagok csökkent felszívódási képessége mellett a bél mikrobiómája is kevésbé változatos a PAH-ban. Ebben az áttekintésben összefoglaljuk a PAH-ban az alultápláltságról és az étrendi bevitelről szóló jelenlegi ismereteket. Megbeszéljük a lehetséges mögöttes mechanizmusokat, és megvitatjuk a bal szívelégtelenségben szenvedő betegeknél érvényesített újszerű terápiás beavatkozásokat.

Összegzés

Az étrendi beavatkozásokról nagyszabású vizsgálatokra van szükség a PAH-ban.

BEVEZETÉS

A pulmonalis artériás hipertónia (PAH) egy tüdőbetegség, amelyet a pulmonalis keringésben megnövekedett vérnyomás (BP) jellemez, ami végső soron a jobb kamrai (RV) elégtelenséget (RVF) okozza. Bár az elmúlt évtizedekben előrelépés történt a PAH farmakológiai kezelésében, a táplálkozási és életmód-stratégiákra kevés figyelmet fordítottak. Ehhez a legfrissebb konszenzusos cikk egyetlen ajánlása a só és a magas folyadékfogyasztás elkerülésének említése [1]. Lényeges, hogy a bal szívelégtelenségben (LHF) szenvedő betegeknél a táplálkozási nevelés és a beavatkozások fontos szerepét jól elismerték, és szerves részét képezik az LHF kezelésének [2,3].

A jelenlegi áttekintés ismerteti az alultápláltság ismert mechanizmusait a PAH-ban, összefoglalja azokat a tanulmányokat, amelyek feltárják a táplálkozással kapcsolatos beavatkozásokat a PAH-ban, és azonosítják a tudásbeli hiányosságokat.

nem áll rendelkezésre felirat

ALULTÁPLÁLTSÁG

Bevitel, étvágy és felszívódási zavar

Az LHF-ben szenvedő betegek alultápláltságát alaposan leírták, és számos különböző összetevő következménye, többek között étvágycsökkenés, máj- vagy gyomor-bélrendszeri rendellenességek miatti bélrendszeri torzítás, anyagcserezavarok, gyógyszeres hatások, fáradtság, magasabb nyugalmi anyagcsere és fokozott légzési munka [4]. PAH-ban szenvedő betegeknél az alultápláltságot kevésbé vizsgálták, bár a vénás torlódás és az alacsonyabb BMI jellemző jellemzői a súlyos jobb szívelégtelenségnek [5,6]. Jelenleg nincs információ az étvágyról és az anyagcsere sebességéről a PAH-ban [6,7]. A csökkent felszívódási funkció, a bél mikrobiómájának változásai és a PAH gyógyszerek bélre gyakorolt hatása miatt a gyomor-bélrendszeri ödéma következtében kialakuló malabszorpció azonban csökkent tápanyagfelvételt eredményez [6] (ábra (1. ábra).

Összehasonlítás az egészséges belek (1) és a pulmonalis artériás magas vérnyomásban szenvedők (2) között. A pulmonalis artériás hipertónia ezen bélbeli különbségeinek lehetséges magyarázata a gyógyszeres kezelés, a megváltozott mikrobiom, a bélrendszeri torlódások és az ischaemia, valamint a mikroelemek hiányai, például a D-vitamin és a vas.

ALÁBB MECHANIZMUS

Gyógyszeres kezelés és felszívódási zavar

Emésztőrendszeri ödéma és folyadékretenció

A PAH-betegek folyadékretencióban szenvednek az RVF miatt, ami vénás torlódáshoz és alacsony szívteljesítményhez (CO) vezet, és ennek következtében alacsony a szisztémás BP. A vese szintjén a folyadékretenció megelőzése érdekében a diuretikumok az RVF kezelésében szokásosak. Bár valószínű, hogy a folyadék és só korlátozásán alapuló szigorú étrend jótékony hatással van az RVF kezelésére, ezt mindeddig nem vizsgálták. Végül kimutatták, hogy a magas glükóz- és inzulinszint növeli a só- és vízvisszatartást, és szorosan összefügg a vese diszfunkciójával és a PAH-val [13–19].

Glükóz- és inzulinrezisztencia

Az utóbbi években egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség pulmonalis hipertóniában játszott szerepe iránt. Számos jelentés kimutatta a megnövekedett glükóz-intoleranciát és a pihenési kiadásokat csökkent inzulinszekrécióval PAH-betegeknél, rosszabb 6 perces sétatávolságot nagyobb inzulinrezisztenciával rendelkező betegeknél, és még rosszabb túlélést PAH-ban és egyidejűleg cukorbetegségben szenvedő betegeknél [20,21]. Nem világos, hogy az inzulinrezisztencia szerepet játszik-e a betegség kialakulásában, vagy csak a betegség súlyosságának jelzője.

Ezenkívül a lakóautó-adaptáció kulcsfontosságú a PAH-ban, és az étrend befolyásolhatja. Egérmodellben a western diéta indukálta a pulmonalis artéria magasabb nyomását, az RV diasztolés diszfunkcióját és az RV steatosisát. Azokban az egerekben, ahol a pulmonalis hipertóniát pulmonalis artéria sávosítása indukálta, a nyugati (magas zsírtartalmú) étrend kifejezettebb hatást tapasztalt az egészséges egerekhez képest [22▪]. A metformin képes volt megakadályozni ezeket a hatásokat.

A mikrobiom

Számos baktérium és más mikroorganizmus kolonizálja az emberi bélet. A mikrobiom számos metabolitot termel, amelyek biológiai hatásokat fejthetnek ki, és felelősek a bélgát funkció fenntartásáért. A mikrobiómában bekövetkezett változásokat korábban számos betegség, például LHF, cukorbetegség, krónikus veseelégtelenség és elhízás esetében kimutatták, ahol kevésbé változatos mikrobiómot találtak [23,24]. Probiotikumok vagy prebiotikumok hozzáadásával bizonyítottan helyreáll a mikrobiom és csökkenthető a BP a szisztémás magas vérnyomásban [24,25].

Pulmonalis hipertóniás patkányokban a bél mikrobiómája kevésbé volt változatos a kontrollokhoz képest. Több rövid szénláncú zsírsavat (FA) termelő baktérium volt, és az acetátot termelő baktériumok irányába mutatkozott nagyobb tendencia [26▪]. A mikrobiom ezen specifikus változásai baktériumok transzlokációjához vezethetnek, ami magasabb plazma baktérium lipopoliszacharidot (LPS) eredményez, amely a Toll-szerű négyes receptor (TLR4) fő liganduma. Feltűnő, hogy a TLR4 önmagában már a pH fejlődésével jár LPS nélkül is [27,28]. A baktériumok transzlokációját elősegítő további tényező a bélödéma, amely a belek gátfunkcióját is veszélyezteti [26▪, 27]. A jövőben meg kell vizsgálni, hogy megváltozik-e a mikrobiom a PAH-ban, és ha egy étrend képes helyreállítani ezeket a lehetséges változásokat.

Bár keveset tudunk a PAH-betegek táplálkozási állapotáról, két hiányosságot fedeztek fel több adósság esetén: vasat és D-vitamint.

Vashiány

A vashiány a PAH-ban szenvedő betegeknél gyakori, és csökkent testmozgáshoz, magasabb New York Heart Association Classification funkcionális osztályhoz és rosszabb túléléshez kapcsolódik, függetlenül az anaemia jelenlététől [29–32]. A vashiány PAH-ban szenvedő betegeknél valószínűleg az alacsonyabb vasfelvétel és -felszívódás, a megnövekedett vashullás és a megnövekedett eritropoézis következtében fellépő vashasználat kombinációja miatt alakul ki [32–34]. A magas hepcidinszint miatti zavart vaskezelés azonban valószínűleg a legfontosabb tényező a vashiány kialakulásában a PAH-ban, mivel a hepcidin csökkenti az intracelluláris vaskibocsátást a véráramba [31,35]. Noha a hepcidint növeli az IL-6 gyulladásos marker, amely általában megnő a PAH-ban szenvedő betegeknél, a vashiányos PAH-kohorszokban nem találtunk közvetlen kapcsolatot az IL-6 és a hepcidin között [31,35]. A PAH-ban a hepcidint befolyásoló egyéb tényezők a BMPR2 mutációk, amelyek BMP-6 stimulált hepcidin expressziót eredményeznek, fokozott eritroid prekurzor növekedési differenciálódási faktor-15 és mutációk a GATA-4-ben [31,36]. Az intravénás vas adagolása javította a 6 perces sétateszteket, a terhelési időt és az aerob képességet, valamint az életminőséget. A megnövekedett quadriceps izom oxigénkezelés lehet a javulás oka, mivel az RVF változatlan maradt [35,37].

D-vitamin

MIT TANULHATNAK TÁPLÁLKOZÁSI TANULMÁNYBÓL BAL SZÍVBEHAGYÁSBAN

Noha a betegség mechanizmusa különbözik az LHF és a PAH betegeknél, a szívelégtelenség testre gyakorolt hatása csaknem hasonló jellemzőkkel rendelkezik, ami alultápláltsághoz és izomvesztéshez vezet. Mivel eddig nem végeztek tanulmányokat a dietetikus beavatkozások PAH-ban gyakorolt hatásáról, érdemes levonni az LHF-et. Számos étrendet teszteltek LHF-ben, amelyek információkat nyújthatnak a PAH lehetséges előnyeiről. A 6 hetes, magas kalóriatartalmú, magas fehérjetartalmú étrend LHF-ben szenvedő betegeknél fokozott ödéma nélküli testtömeg, testösszetétel és életminőség növekedését eredményezte. Megemelkedett a szérum lipoproteinek szintje és csökkent a szérum TNFα szintje [41]. A mediterrán étrend, amelyet olyan FA-k fogyasztása jellemez, mint az olívaolaj és a hal, zöldségek, szemek, diófélék és vörösbor, javult szívműködéssel, kevesebb szívműködési átalakítással és kardiovaszkuláris eseményekkel, valamint az LHF kockázat és az LHF-rel kapcsolatos mortalitás csökkenésével járt. [42–46]. Ezenkívül a magas vérnyomás leállításának diétás megközelítése (DASH), alacsony sótartalmú, vörös hús, telített zsír-, cukor- és alacsony zsírtartalmú tejtermékek jellemzése magas magnézium-, kálium-, kalcium-, aminosavak, rostok, gyümölcsök mellett, zöldségek és teljes kiőrlésű gabonafélék, javult szívműködéssel, testmozgóképességgel és életminőséggel járt [47–50].

KÖVETKEZTETÉS

Bár az alultápláltságot és a hulladékveszteséget gyakran tapasztalják a PAH-ban, keveset tudni a PAH-betegek táplálkozási és életmódbeli beavatkozásainak hatékonyságáról. Az alultápláltság és az élelmiszerhiány hátterében álló mechanizmusok közé tartozik az alacsony CO-állapot, a bélödéma, a gyulladás, a rendellenes vesefunkció, a mikrobiom változásai, valamint a PAH-specifikus gyógyszerek és diuretikumok mellékhatásai. A gyakori hiányosságok közé tartozik a vas és a D-vitamin. Bár kisebb tanulmányok kimutatták a vas és a D-vitamin jótékony hatását, a PAH-ban hiányoznak az étrendi beavatkozásokra vonatkozó nagyszabású vizsgálatok. Ezen a területen a PAH-ban folytatott további kutatásoknak a PAH tápláltsági állapotának szisztematikus elemzésére, az alultápláltság validált és betegségspecifikus pontszámának kidolgozására kell összpontosítaniuk a PAH-ban és a dietetikus intervenciós vizsgálatokban.