Anyai étrend és akut limfoblasztos leukémia kisgyermekekben

Absztrakt

  • Gyermekkor
  • diéta
  • étel
  • leukémia
  • kockázat

Bevezetés

Eredmények

Az ALL 131 esetéből 75 fiú és 56 lány volt. A vizsgált korcsoporton belül több 2-3 éves korú eset volt, mint fiatalabb és idősebb. Bizonyíték van arra, hogy az anyák terhesség alatti dohányzása növeli az ALL kockázatát az 1 és 4 év közötti gyermekek körében, és szuggesztív bizonyíték van arra, hogy pozitív összefüggés van a születési anya életkor és a betegség kockázata között. Ezzel szemben ebben az adatkészletben a születési súly nem függ össze az ALL kockázattal (1. táblázat). Ezeket az adatokat azonban nem módosítják kölcsönösen, és a jelzett asszociációkat tovább vizsgáljuk.

étrend

131 eset eloszlása ​​minden 1-4 éves korban, valamint 131 életkor és nem alapján egyeztetett kontroll nem, életkor, születési anyai életkor, születési súly, terhesség alatti anyai dohányzás, anyai iskolai évek és foglalkozás szerint

A 2. táblázatban az eseteket és a kontrollokat összehasonlítjuk a mind a kilenc élelmiszercsoport fogyasztásával, valamint a teljes energiafogyasztással. Az ebben a táblázatban szereplő élelmiszercsoport-asszociációk nincsenek igazítva az energiafogyasztáshoz, az anya születési korához vagy születési súlyához, és nem felelnek meg a vizsgálat megfelelő kialakításának. Mindazonáltal az adatok bizonyítják, hogy az anyák megnövekedett cukor- és szirupfogyasztása, valamint a hús és húskészítmények növelik az utódok ALL-kockázatát, míg a megnövekedett anyai gyümölcs- és esetleg zöldségfogyasztás csökkenti a kockázatot.

131 eset eloszlása ​​minden 1 és 4 éves kor között, valamint 131 életkor és nem szerinti kontroll az anyai energiafogyasztás és a meghatározott élelmiszercsoportok szerint

A 3. táblázat adatai azt mutatják, hogy a kölcsönös kiigazítás után az ALL-nek jelentős pozitív összefüggései vannak 1–4 éves korban az anya születési korával, valamint a dohányzással és a terhesség alatti energiafogyasztással. Ebben az adatsorban az anyai iskolai évek, mint a társadalmi-gazdasági helyzet, az anyai foglalkozás és a születési súly mutatója, nem jár együtt MINDEN kockázattal. A 3. táblázatban bemutatott modellben egyenként bemutatjuk a vizsgált kilenc élelmiszercsoportot rendezett kvintilisekben (tertilek vajhoz és margarinhoz), a 3. táblázatban bemutatott modell számos jelentős összefüggést tár fel az ALL kockázattal: inverz a gyümölcsökre, zöldségekre, halakra és tenger gyümölcseire; pozitív a cukrok és szirupok, valamint a hús és húskészítmények esetében (4. táblázat). Az anyai foglalkozás ellenőrzése meghatározott munkakategóriákban (szakemberek, fehér színű, nem szakmában dolgozók, fizikai dolgozók, és a házi feladatokon kívül nincs foglalkozás), valamint a dohányzás dohányzása annak alapján, hogy az anyák valóban dohányoztak-e az index terhesség alatt, nem befolyásolta az esélyhányadot (OR) becslések a 4. táblázatban.

Feltételes logisztikus regresszióból levezetett, kölcsönösen kiigazított OR-k és 95% -os CI-k ALL-hez 1–4 éves korban, alapmodell változók szerint

Feltételes logisztikai regresszióból származó OR-k és 95% -os CI-k ALL-re 1–4 éves korban meghatározott táplálékcsoportok anyai bevitele alapján

Több modellt is futtattunk két vagy több, a 4. táblázatban feltüntetett élelmiszercsoport kölcsönös beállításával. Általában az asszociációk iránya nem változott, de erősségük csökkent (az OR-ok a null felé hajlottak), és a megfelelő 95 A konfidencia intervallumok% -a (95% CI) nőtt a mögöttes interkorrelációk és a modellek túlzott meghatározása miatt (az adatokat nem közöltük).

Vita

Egy országos, Görögországban végzett esetkontroll-tanulmányban 12–59 hónapos gyermekek körében ALL-ről találtunk bizonyítékot arra, hogy a terhesség alatt az anyák nagyobb mennyiségű zöldség, gyümölcs, hal és tenger gyümölcseinek fogyasztása a betegség kockázatának csökkenésével jár együtt. utódok, míg a hús és húskészítmények, valamint a cukrok és szirupok megnövekedett anyai fogyasztása az ALL fokozott kockázatával jár együtt kisgyermekeik körében. Marginális fordított összefüggést figyeltek meg az anya tej- és tejtermékfogyasztása tekintetében is. Lényegében eredményeink azt mutatják, hogy a felnőttek számára általában „egészségesnek” tekintett étrend (35), ha terhesség alatt fogyasztják, az utódok körében is csökkentheti az ALL kockázatát.

A görög diéta közelíti leginkább a hagyományos mediterrán étrendet. Ezt az étrendet a zöldségek, hüvelyesek, gyümölcsök és gabonafélék magas bevitele jellemzi; magas olívaolaj-bevitel; alacsony telített lipid-bevitel; közepesen magas halbevitel; alacsony vagy közepes mennyiségű tejtermék (főleg sajt vagy joghurt formájában); és alacsony, de az utóbbi évtizedekben gyorsan növekvő mennyiségű hús- és húskészítmény-bevitel (37). Ebben a vizsgálatban az élelmiszercsoportokra összpontosítottunk, nem pedig a tápanyagokra, összhangban a korai tanulmányokban elfogadott stratégiával, amely az étrend és a felnőttkori krónikus betegségek, köztük a rák viszonyát vizsgálja (38).

Vizsgálatunkban az anya születési kora pozitívan társult az utódok ALL kockázatával, összhangban több közelmúltbeli nagyobb vizsgálat (39-41) jelentésével. Nem tudtuk dokumentálni ebben az adatsorban a születési súly és a gyermekkori ALL összefüggését (14). Nem szokatlan azonban, hogy egy mérsékelt statisztikai erővel rendelkező vizsgálatban nem dokumentálnak egy viszonylag gyenge összefüggést, mivel más vizsgálatokban (18-20) a születési súly és az ALL összefüggés is előfordult. Az anyák dohányzása és az utódok ALL közötti pozitív összefüggését esetenként más vizsgálatokban is beszámolták (42), de számos másban nem dokumentálták (43). Az anyák terhesség alatti magasabb összes energiafogyasztása a kontroll gyermekeknél összehasonlítva a kontroll gyermekekét tükrözheti a relatív túljelentést, amelyet az elemzés szabályozott, vagy egy valódi jelenséget tükrözhet, amelyet a jövőbeni vizsgálatok során értékelni kell.

Kevés vizsgálat vizsgálta az anyák étrendjét a terhesség alatt vagy közvetlenül azelőtt az utódok ALL-jével kapcsolatban. Ezen és a vizsgálati eredmények eredményei a módszertani és a minta jellemzői közötti különbségek ellenére is rendkívül konzisztensek. Blot és mtsai. (44) 1999-ben, többek között, felülvizsgálták a pácolt hús terhesség alatti fogyasztására, a potenciálisan rákkeltő N-nitrozo vegyület forrására és a gyermekkori rosszindulatú daganatokra, beleértve az ALL-et is. Megjegyezték, hogy néhány tanulmány a korlátozott étrendi kérdőívek használata ellenére pozitív összefüggésre utal. Thompson és mtsai. (45) arról számolt be, hogy azoknak a nőknek az utódai, akik terhességük alatt folát-kiegészítőket kaptak (természetesen több levélzöldségben megtalálhatók), alacsonyabb kockázattal jártak az ALL szempontjából. Ezenkívül Jensen és mtsai. (46) azt találták, hogy a zöldségek és gyümölcsök közvetlenül az indexes terhesség előtt (és következésképpen a terhesség alatt) megnövekedett anyai bevitele az ALL kockázatának csökkenésével járt.

Összefoglalva, bizonyítékokat találtunk arra vonatkozóan, hogy azok a nők kisgyermekei, akik az index terhesség alatt hajlamosak fogyasztani azt az étrendet, amelyet jelenleg „egészséges” étrendnek tekintenek, amely diéta magas zöldség-, gyümölcs-, hal- és tenger gyümölcsei, valamint kevés hús és a húskészítmények, a cukrok és a szirupok esetében kisebb az ALL kockázata. Ezek az eredmények következetesek, de szembeötlőbbek, más kutatók által korábban beszámoltakkal. Megerősítésük esetén eredményeink azt mutatják, hogy az ALL előfordulása a kisgyermekeknél csökkenthető azáltal, hogy az anya a terhesség alatt betartja az egész életen át tartó egészséges táplálkozás általánosan elfogadott elveit.

Köszönetnyilvánítás

Köszönjük A. Trichopoulou-nak, hogy a tanulmány céljára rendelkezésre bocsátotta az európai rákkutatási kérdőívet.

Lábjegyzetek

Támogatás: A gyermekkori hematológiai-onkológiai csoport: Maria Moschovi, Hematológiai-Onkológiai osztály, Athén Egyetemi Orvostudományi Egyetem Gyermekgyógyászati ​​Osztálya, „Aghia Sophia” Általános Gyermekkórház, Athén, Görögország; Fani Athanassiadou-Piperopoulou, a Thesszaloniki Arisztotelész Egyetem második gyermekgyógyászati ​​tanszéke, Amerikai Görög Oktatási Progresszív Szövetség Általános Kórház, Thessaloniki, Görögország; Sophia Polychronopoulou, „Aghia Sophia” Általános Gyermekkórház gyermekgyógyászati ​​hematológiai-onkológiai osztálya, Athén, Görögország; Helen Kosmidis, az „Aglaia Kyriakou” Gyermekkórház gyermekgyógyászati ​​hematológiai-onkológiai osztálya, Athén, Görögország; és Maria Kalmanti, a Heraklioni Egyetemi Kórház Gyermekkori Hematológiai-Onkológiai Osztálya, Iráklio, Kréta, Görögország.

A cikk megjelenésének költségeit részben az oldaldíjak megfizetése fedezte. Ezért ezt a cikket a 18 U.S.C. Az 1734. § kizárólag ennek a ténynek a feltüntetésére.

    • Elfogadva 2005. május 12-én.
    • 2005. február 4-én kapott.
    • A felülvizsgálat beérkezett 2005. május 4-én.