Zabpehely zabkása: hatás a mikroflóra társult jellemzőire egészséges egyéneknél

Hovatartozások

1 1Unger-Vetlesen Intézet, Lovisenberg Diakonális Kórház, Oslo NO-0440, Norvégia.
2 2Klinikai Tudományok Tanszéke, Bergeni Egyetem, Bergen NO-5021, Norvégia.
3 3D Mikrobiológia, Daganat és Sejtbiológia Tanszék, Karolinska Institutet, Stockholm SE-171 77, Svédország.

Szerzői

Hovatartozások

1 1Unger-Vetlesen Intézet, Lovisenberg Diakonális Kórház, Oslo NO-0440, Norvégia.
2 2Klinikai Tudományok Tanszéke, Bergeni Egyetem, Bergen NO-5021, Norvégia.
3 3D Mikrobiológia, Daganat és Sejtbiológia Tanszék, Karolinska Institutet, Stockholm SE-171 77, Svédország.

Absztrakt

A zabkása zabkását évszázadok óta fogyasztják, és számos egészségügyi előnye van. Célul tűztük ki a zabpehely zabkása hatását a bél mikroflóra funkcióira. Összesen tíz egészséges alany egy héten keresztül naponta 60 g zabkását fogyasztott. A beavatkozás előtt és után a következő mikroflóra-társult jellemzőket értékeltük: laktulóz lenyelését követő bélgáztermelés, az SCFA székletürítése, valamint az ureáz és a β-galaktozidáz székletszintje. Ezenkívül a PGE2 rektális szintjét mértük. A bélgáztermelés és az SCFA kiválasztása alapján értékelt mikrobiális fermentáció az étrendi beavatkozást követően nem változott jelentősen. A β-galaktozidáz és az ureáz székletszintje azonban csökkent a zabkása zabkása elfogyasztása után (P = 0, 049, illetve 0, 031). A gazda gyulladásos állapota a PGE2 rektális szintjeivel mérve is csökkent, de a változás nem volt szignifikáns (P = 0,168). Az eredmények arra utalnak, hogy a zabpehely zabkása hatással van a bél mikrobiális funkcióira, és potenciális prebiotikus tulajdonságokkal rendelkezhet, amelyeket érdemes tovább vizsgálni.

Kulcsszavak: Hidrogén; Metán; Mikrobiota; PGE2; SCFA; Ureaz; β-galaktozidáz.