A tüdeje és a testmozgás

Absztrakt

Ez a tájékoztató elmagyarázza, hogy a testmozgás hogyan befolyásolja a tüdőt, hogyan befolyásolja a légzést az aktivitás, valamint a testmozgás előnyei a tüdőbetegségben és anélkül.

A rendszeres testmozgás és testmozgás javítja az életminőséget, függetlenül attól, hogy egészséges vagy tüdőbetegsége van-e. Sokan társítják a fitnesz megőrzését az egészséges szív megőrzéséhez, a fogyáshoz és a betegségek, például a cukorbetegség kockázatának csökkentéséhez, de a testmozgás a tüdők egészségét is segíti.

Mi a testmozgás és mennyit kell tennem?

Bármilyen típusú fizikai tevékenység testmozgásnak számít. Lehet olyan tervezett sport, mint futás, úszás, tenisz vagy teke, edzésprogram, vagy hobbi, például kerékpározás vagy séta.

Ez magában foglalhat olyan fizikai tevékenységeket is, amelyek a mindennapi élet részét képezik, például kertészkedés, takarítás vagy üzletekbe járás.

Az egészség megőrzése érdekében heti öt napon 30 perc mérsékelt testmozgást kell végeznie. Egészséges ember számára a mérsékelt testmozgás 4-6 km/óra sebességgel járhat. Ha tüdőproblémája van, akkor elég gyorsan kell járnia ahhoz, hogy mérsékelten lélegezzen.

Mi történik a tüdőmmel, amikor edzek?

A testmozgás során a test két fontos szerve lép működésbe: a szív és a tüdő. A tüdő oxigént juttat a szervezetbe, hogy energiát szolgáltasson, és eltávolítsa a szén-dioxidot, amely az energiatermelés során keletkező salakanyag. A szív az oxigént szivattyúzza a gyakorlatot végző izmokhoz.

Amikor edz, és az izmai keményebben dolgoznak, a tested több oxigént használ fel, és több szén-dioxidot termel. Ahhoz, hogy megbirkózzon ezzel a többletigénnyel, pihenéskor a légzésének percenként kb. 15-ször kell növekednie (12 liter levegő), edzés közben pedig percenként kb. 40–60-szor (100 liter levegő). A keringésed is felgyorsul, hogy oxigént juttasson az izmokba, hogy tovább mozoghassanak.

Ha a tüdeje egészséges, akkor nagy légzési tartalékot tart. Lehet, hogy edzés után „kifullad”, de nem lesz „légszomja”. Ha csökkent a tüdőfunkciója, a légzési tartalékának nagy részét felhasználhatja. Ettől „kifulladhat”, ami kellemetlen érzés lehet, de általában nem veszélyes.

Milyen előnyei vannak a testmozgásnak?

Normális, hogy testmozgás közben légszomjat kap. A rendszeres testmozgás azonban növelheti az izmok erejét és működését, hatékonyabbá téve őket. Izmainak kevesebb oxigénre lesz szükségük a mozgáshoz, és kevesebb széndioxidot termelnek. Ez azonnal csökkenti annak a levegőnek a mennyiségét, amelyre az adott gyakorlathoz be- és kilégzésre van szükség. Az edzés javítja a keringést és erősíti a szívedet is.

A testmozgás javítja általános testi és pszichológiai jólétét. Csökkentheti más állapotok, például stroke, szívbetegségek és depresszió kialakulásának kockázatát. A rendszeres testmozgás szintén az egyik legfontosabb beavatkozás a II-es típusú cukorbetegség kialakulásának megelőzésére.

Mit tehetek, hogy a tüdőm megbirkózzon a testmozgással?

A tüdő egészségének megőrzése érdekében a legfontosabb dolog az, hogy vigyázzon rájuk. A dohányzás befolyásolja a fizikai aktivitás és valódi potenciál elérésének képességét. Ha leszokott a dohányzásról, akkor valószínűleg már az utolsó cigaretta után két hétig tovább gyakorolhat. Az ELF „dohányzásról és tüdőről” szóló adatlapja további információkat tartalmazhat erről a témáról.

A testmozgás bármilyen problémát okozhat a tüdőben?

Azokat az embereket, akik nagy intenzitású edzésmódot követnek, vagy rendszeresen edzenek bizonyos környezetekben, fennállhat a testmozgás által kiváltott asztma kialakulásának kockázata, vagy a bronchiális hiperreaktivitásnak nevezett állapot, amelyben a légutak elzáródnak edzés után. Ha hörgőtágítót szed, akkor a testmozgás előtt ezt a 10 percet általában a testmozgás okozta hörgőszűkület megelőzése érdekében kell megtennie. Orvosa tanácsot adhat erről.

A tudósok úgy vélik, hogy ezt az oktatási környezetben található káros anyagok okozzák, például az úszómedence klórja vagy a sípálya hideg, száraz levegője. Az állóképességű sportolók több káros anyagot képesek belélegezni a tüdőbe, mivel hosszabb ideig ki vannak téve ezeknek a feltételeknek. Az „Asztma az élsportolókban” című tájékoztatónk erről további információt nyújt.

Ha problémát észlelek, mit tegyek?

Fontos, hogy tisztában legyen a tüdőproblémákkal járó tünetekkel, például köhögéssel, légszomjjal vagy fáradtsággal, és mielőbb keresse fel orvosát ezek miatt.

Amikor felkeresi az orvost, felkérhetik spirometriás vizsgálat elvégzésére. Ez teszteli a légzését, és segíthet a tüdőproblémák diagnosztizálásában. Meg kell kérni, hogy lélegezzen be egy olyan készüléket, amely méri a tüdejében lévő levegő mennyiségét és azt, hogy milyen gyorsan tud lélegezni. Spirometriai adatlapunk további információkat nyújt a tesztről. Megkérhetik testgyakorlati teszt elvégzésére is a korlátok mérésére.

Gyakorlás hosszú távú tüdőbetegséggel

A hosszú távú tüdőbetegségben szenvedők rendszeres testmozgással segíthetnek tüneteik javításában.

Ha hosszú távú tüdőbetegsége van, akkor a gondolat, hogy gyorsan eláll a lélegzete, ijesztő lehet, és nem biztos, hogy motiválta magát a testmozgásra. Csábító lehet elkerülni a testmozgást, mert úgy gondolja, hogy ez lélegzetvisszafojtást okoz, de ha kevesebb tevékenységet végez, kevésbé fitt lesz, és a napi tevékenységek még nehezebbé válnak.

A legjobb, ha az edzés megkezdése előtt orvos vagy gyógytornász útmutatását kéri, hogy megbizonyosodjon arról, hogy edzéstervei összhangban vannak-e képességeivel és biztonságosak-e. Minden testedzési programot idővel fel kell építeni, hogy a test alkalmazkodhasson. Fontos, hogy a saját tempójában mozogjon. Ha olyan szakaszba érkezik, hogy túl lélegzetelállító a beszélgetéshez, akkor lassítsa a tempót, vagy ha szükséges, tartson egy rövid szünetet. Minél többet teszel, annál többet fogsz tudni!

Az időszakos gyakorlatok szintén segíthetnek a légszomj kezelésében. Ebben az esetben rövid, 1-2 percig tartó gyakorlatot váltogat a pihenő pillanataival (vagy lassabb gyakorlással). Ezt nevezzük „intervall edzésnek”.

Ha COPD-je van, károsodik a légutak. Ez azt jelenti, hogy amikor kilégzik a légutakat, akkor leszűkültek, mielőtt megszabadultak volna a tüdő összes levegőjétől. Sok COPD-s ember úgy találja, hogy az ajkak megtisztítása lehetővé teszi számukra, hogy lassabban és hatékonyabban lélegezzenek ki. Könnyebb lehet merevített karokkal járni (például támaszkodni egy bevásárló babakocsira, vagy akár megragadni a nadrág övét). A súlyos tüdőbetegségben szenvedő betegek számára előnyös lehet a kerekes járássegítő használata.

Ha súlyos COPD-ben szenved, problémái lehetnek azzal, hogy elegendő oxigént juttasson a szervezetbe. Ebben az esetben előfordulhat, hogy tevékenysége során kiegészítő oxigént kell bevennie. Orvosa képes lesz felmérni ezt, mielőtt elkezdené egy képzési programot.

Olvassa el az „Aktív életmód COPD-vel való életmódról” című tájékoztatót, ha további információt szeretne arról, hogyan lehet aktív maradni a COPD-vel.

Tüdőfibrózis

Ha tüdőfibrózisban szenved, interstitialis tüdőbetegségekben vagy a mellkas falának problémáiban szenved, akkor nehézségei vannak a tüdeje kiterjesztésével. Lehet, hogy mélyebben és lassabban kell lélegezni, hogy a tüdő a lehető legnagyobb mértékben táguljon.

Asztma

Az asztma nem korlátozhatja a testmozgás vagy a fizikai aktivitás képességét. Ha kényelmetlenül érzi magát edzés közben vagy után, kérje meg orvosát, hogy vizsgálja meg, javulhat-e állapotának kezelése. Valójában sok sportoló asztmában szenved, és akkor képesek a legmagasabb szinten versenyezni, ha állapotuk jól kontrollálható.

Orvosa felírhat gyógyszert a tüneteinek kezelésére. Az inhalációs szteroidok, az asztmában szenvedők által használt gyógyszerek egyike a legfontosabb kontroll gyógyszer, amelyet bevehet. A β2 agonisták a legjobb gyógyszerek a tünetek gyors, rövid távú enyhítésére.

Ha olyan sportoló vagy, aki reménykedik abban, hogy részt vesz versenyeken, akkor ellenőriznie kell, hogy gyógyszeres kezelése teljesítménynövelő gyógyszerként szerepel-e. A legtöbb asztmás gyógyszer (beleértve az inhalációs szteroidokat) nincs korlátozva, de fontos ellenőrizni az egyes tervezett gyógyszereket. Ha a lehető leghamarabb megkapja a legjobb kezelést, akkor a legnagyobb esélye van arra, hogy egyenlő feltételekkel versenyezzen a nem asztmás versenyzőkkel.

Esettanulmány: A dán Kjeld Hansen asztmás, és teljesítette a New York-i maratont.

„Nehéz motiválni magad edzésre, amikor a 100% -od nem felel meg egy nem asztmás embernek. Az asztmám néha úgy érezte, mintha sípot lélegeznék. Ha egyszerre próbál futni és fütyülni, akkor érezni fogja, amit éreztem.

„A maratoni edzés során éreztem, hogy növekszik a bizalmam. Gondosan követtem a kezelési rendemet, és legalább heti 3 alkalommal tornáztam. A kezelési tervemet követve meg tudtam szabadulni az asztma tüneteitől. A maratoni edzés is csodálatosnak érezte magát - új szintre emelhettem magam, és napról napra láthattam a fejlesztéseket. ”