A tápanyagigény, az ellátás és a bevitel összehasonlítása a kórházban terápiás étrendet felíró betegek körében: Megfigyelő tanulmány

Hovatartozások

  • 1 Szövetséges Egészségtudományi Iskola, Griffith Egyetem, Gold Coast Campus, QLD, Ausztrália; Menzies Egészségügyi Intézet Queensland, Griffith Egyetem, Gold Coast Campus, QLD, Ausztrália. Elektronikus cím: [email protected].
  • 2 Szövetséges Egészségtudományi Iskola, Griffith Egyetem, Gold Coast Campus, QLD, Ausztrália; Menzies Egészségügyi Intézet Queensland, Griffith Egyetem, Gold Coast Campus, QLD, Ausztrália.
  • 3 Menzies Health Institute Queensland, Griffith Egyetem, Gold Coast Campus, QLD, Ausztrália; NHMRC Ápolói Kutatási Kiválósági Központ, Griffith Egyetem, Gold Coast Campus, Ausztrália.

Szerzői

Hovatartozások

  • 1 Szövetséges Egészségtudományi Iskola, Griffith Egyetem, Gold Coast Campus, QLD, Ausztrália; Menzies Egészségügyi Intézet Queensland, Griffith Egyetem, Gold Coast Campus, QLD, Ausztrália. Elektronikus cím: [email protected].
  • 2 Szövetséges Egészségtudományi Iskola, Griffith Egyetem, Gold Coast Campus, QLD, Ausztrália; Menzies Egészségügyi Intézet Queensland, Griffith Egyetem, Gold Coast Campus, QLD, Ausztrália.
  • 3 Menzies Health Institute Queensland, Griffith Egyetem, Gold Coast Campus, QLD, Ausztrália; NHMRC Ápolói Kutatási Kiválósági Központ, Griffith Egyetem, Gold Coast Campus, Ausztrália.

Absztrakt

Célkitűzés: A kórházi betegek számára a táplálkozás fontos része a gyógyulásnak. A vizsgálat célja a terápiás étrendet felírt betegek számára biztosított és elfogyasztott ételek táplálkozási megfelelőségének felmérése volt.

tápanyagigény

Mód: Azokat a betegeket (N = 110), akik orvosi vagy táplálkozási okokból terápiás étrendet (textúrával módosított, alacsony rosttartalmú, szájüregi folyadék- vagy ételallergia- vagy intolerancia-diéták) írtak fel, a tercier kórház hat osztályáról toborozták. A teljes (24 órás) étrendi ellátást és a bevitelt közvetlenül megfigyelték, és elemezték az energia (kJ) és a fehérje (g) tartalmát. A diagram audit összegyűjtötte a demográfiai, klinikai és táplálkozással kapcsolatos információkat, hogy kiszámítsa az egyes betegek betegségspecifikus becsült energia- és fehérjeszükségletét. Az ellátást és a bevitelt akkor tekintették megfelelőnek, ha megfelelnek a páciens becsült szükségleteinek ≥75% -ának.

Eredmények: A betegek számára biztosított átlagos energia és fehérje (5844 ± 2319 kJ, 53 ± 30 g) szignifikánsan alacsonyabb volt, mint átlagos becsült szükségletük (8786 ± 1641 kJ, 86 ± 18 g). Következésképpen az átlagos táplálékbevitel (4088 ± 2423 kJ, 37 ± 28 g) szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a becsült igény. A betegek csupán 37% -ának (41) biztosított, 18% -uk (20) pedig elegendő táplálékot fogyasztott ahhoz, hogy megfeleljen becsült követelményeinek. Egyetlen terápiás étrend sem biztosított elegendő ételt az összes befogadó energia- és fehérjeigényének kielégítésére. A szájon át alkalmazott folyadékot fogyasztó betegeknél a legmagasabb a becsült szükséglet (9497 ± 1455 kJ, 93 ± 16 g) és a legkevesebb tápanyagellátás (3497 ± 1388 kJ, 25 ± 19 g) és a bevitel (2156 ± 1394 kJ, 14 ± 14 g).

Következtetés: A terápiás étrendet (különösen a csak folyadékot tartalmazó étrendet) előíró kórházi betegeknél fennáll az alultápláltság veszélye. További kutatások szükségesek a leghatékonyabb stratégiák meghatározásához a táplálkozási ellátás és a fogyasztás javítására azoknál a betegeknél, akik terápiás étrendet írnak elő.

Kulcsszavak: Megfelelőség; Alultápláltság; Orális folyadékok; Speciális étrendek.