A manióka alapvető táplálékként történő fogyasztása a 2-5 éves gyermekeket veszélyezteti a nem megfelelő fehérjebevitel miatt. Ez egy megfigyelési tanulmány Kenyában és Nigériában

Absztrakt

Háttér

A nem megfelelő fehérjebevitel káros az állatokban. A WHO konszenzusos dokumentumait felhasználva az emberi tápanyagigényhez, a megfelelő étrend fehérje: energia aránya (P: E)> 5%. A manióka fehérjetartalma nagyon alacsony. Ez a tanulmány azt a hipotézist tesztelte, hogy a nápolyi és kenyai gyerekeknek a manióka alapvető táplálékaként nagyobb a kockázata a nem megfelelő fehérjebevitelnek, mint azoknak a gyermekeknek, akik kevesebbet fogyasztanak manióka.

Mód

24 órás étrendi visszahívást alkalmaztak 656 nigériai és 449 kenyai 2-5 éves gyermek táplálék- és tápanyag-bevitelének meghatározására, akik olyan területeken laknak, ahol a manióka alapvető élelmiszer. Antropometriai méréseket végeztek. A diétákat a sokféleségért 12 pontos pontszám alapján értékeltük. A Pearson-féle korrelációs együtthatókat a kaszavából nyert étkezési energia fehérjebevitel, P: E és az étrendi sokféleség összefüggésére számítottuk.

Eredmények

A manióvából nyert étkezési energia töredéke a nigériai gyermekek 35% -ában és a kenyai gyermekek 89% -ában> 25% volt. Az átlagos étrendi sokféleségi pontszám nigériai gyermekeknél 4,0, a kenyai gyermekeknél 4,5 volt, bár a felmérés napján Nigériában elfogyasztott különféle ételek átlagos száma nagyobb volt, mint Kenyában, 7,0 a 4,6-hoz képest. A megkérdezett nigériai gyermekek 13% -ánál és a kenyai gyerekek 53% -ánál nem megfelelő a fehérjebevitel. A manióka eredetű étkezési energia része negatívan korrelált a fehérjebevitel, a P: E és az étrendi sokféleséggel. A magasság-életkori z pontszám közvetlenül összefüggésben volt a fehérje bevitelével, és negatívan társult a manióka fogyasztásával, az energia és a cink bevitelét szabályozó regressziós modellezéssel.

Következtetések

Nem megfelelő fehérjebevitelt találtak a nigériai és kenyai gyermekek étrendjében, amelyek alapvető ételként fogyasztották a maniókat. A nem megfelelő étkezési fehérjebevitel ebben a populációban a kábítószer-kezeléshez kapcsolódik. A fehérjék bevitelének növelésére irányuló beavatkozásoknak ebben a veszélyeztetett népességben kell a jövőbeli munka középpontjában állniuk.

Bevezetés

A megfelelő fehérjebevitel az elmúlt 50 évben aggodalomra ad okot és vitát a nemzetközi táplálkozási közösségben [1, 2]. Nemrégiben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a bizonyítékok konszenzusos felülvizsgálata alapján meghatározta a megfelelő fehérjebevitelt [3]. Míg állatkísérletek kimutatták, hogy az izolált étkezési fehérjehiány pusztulást, kaszkadást, fogyást, a férgek kiutasításának késleltetését, immunkompromisszumot és a növekedési hormon depressziós szintjét eredményezi [4–7], az izolált fehérjehiány klinikai megnyilvánulása emberi populációkban nem könnyen megfigyelhető. A fehérjét gyakran cinkkel és energiával együtt fogyasztják [8]. Ezek a tápanyagok elengedhetetlenek szinte az összes sejtes és anyagcsere folyamat normális működéséhez, és így az ilyen tápanyagok hiányának számtalan általános klinikai hatása van. Afrika szubszaharai afrikai országaiban a gyermekek 38% -a elakadt, 9% pedig kárba veszett [9]. Míg ezen antropometriai rendellenességek etiológiája többtényezõs, ezek közül néhány gyermek nem megfelelõ fehérjebevitelû étrendben él. A fehérjéből származó étrendi energia frakciója, a fehérje: energia arány (P: E), fordítottan korrelál a sok ember populációval szembeni elakadással [10].

A manióka világszerte több mint 200 millió ember alapvető eleme, akik többsége Afrikában él [11]. A manióva szárazságtűrő, és szerény tápanyag-összetételű talajokban jól növekszik. Világszerte a manióka termelése hozzávetőlegesen 225 millió tonna, ami 30% -os növekedést jelent az elmúlt 15 évben [11]. A manióka esetében azonban a legkevesebb P: E van az összes vágott növény közül; a közönséges manióka fajták fehérjetartalma jellemzően csak 1% [12]. Azok a populációk, amelyek nagy mennyiségű maniókat fogyasztanak, veszélyeztethetik az étkezési fehérje nem megfelelő bevitelét.

Ez a tanulmány azt a hipotézist tesztelte, hogy a nápolyi és kenyai gyerekeknek a manióka alapvető táplálékaként nagyobb a kockázata a nem megfelelő fehérjebevitelnek, mint azoknak a gyermekeknek, akik kevesebbet fogyasztanak manióka.

Mód

Tárgyak

Az alanyok egészséges, 2-5 éves gyermekek voltak, akik Nigéria délkeleti részén és a kenyai Victoria-tó környékén éltek olyan ételekben, ahol a manióka alapvető élelmiszerként fogyasztható. Kenyában 450 egészséges gyermeket vettek fel erre a vizsgálatra 2009 áprilisában. A gyermekeket kizárták a részvételből, ha krónikus betegségben vagy fogyatékosságban szenvedtek, szoptattak vagy nem voltak állandó lakói a vizsgált területnek. Ha egy családban egynél több gyermek volt jogosult, akkor a fiatalabbat választották a részvételre. Ezt a tanulmányt a Washingtoni Egyetem Humán Kutatásvédelmi Hivatala és a Kenyai Orvosi Kutatóintézet hagyta jóvá.

Nigériában a 2001–2003-ban gyűjtött adatokat használták fel a nemzeti táplálkozási állapot értékelése céljából. Nigéria minden államát agroökológiai zónához rendelték; minden megkérdezett gyermek, aki a párás erdő övezetében élt, azon a területen, ahol a manióka fogyasztása a legnagyobb, bekerült ebbe a tanulmányba. Minden véletlenszerűen kiválasztott házból gyermek-anya párt választottak. Ha egy háztartásban egynél több gyermek volt jogosult, akkor a legfiatalabb gyermeket választották ki. Etikai engedélyt kapott a felmérésre a Szövetségi Egészségügyi Minisztérium a Minisztérium Táplálkozási Osztályán keresztül.

Dizájnt tanulni

Kenyai és nigériai egyének célzott mintavételi technikája. 2-5 éves gyermekeket választottak a vizsgálati populációnak, mivel ők egy olyan csoport, amelyben jelentős staturális növekedés következik be, már nem szoptatnak, a makrotápanyagok bevitelének felmérési módszerekkel történő mennyiségi meghatározása pontosnak bizonyult, és sebezhetőek csoport, akik számára az étrendi sokféleség korlátozott. Kenyában a Kúria, Teso és Szamia körzet 15 faluból toboroztak gyermekeket. Minden faluból véletlenszerű mintát választottak 30 gyermekből. A 450% -os mintaméretet a vasbeviteli adatok becslése alapján határoztuk meg, 10% -os pontosság elérése érdekében. Tekintve, hogy a 3 körzet mindegyike független és független, körzetenként 144 mintaméretet számoltak ki.

Nigériában az államokat a manióvára való magas támaszkodás alapján választották ki. A felmérési módszert korábban leírták [13, 14]. Röviden: az egyes államokon belül összeállították az összes helyi önkormányzati terület felsorolását, majd ezeket a területeket elkülönítették az urbanizáció mértékével (vidéki, közepes és városi) [15, 16]. A felmérési területeket azzal a céllal választották ki, hogy biztosítsák a vidéki/városi körülmények széles skáláját. A helyi önkormányzati területeket ezután kisebb demográfiai egységekre osztották fel. Ebből a kisebb demográfiai egységből hármat véletlenszerűen választottak ki a felméréshez egy listából. E kis egységek mindegyikéhez véletlenszerűen 30 háztartást választottak.

Az elsődleges eredmények a Pearson-korrelációs együtthatók voltak, amelyek a manióka és a fehérjebevitel során kapott étkezési energia (g/kg/d), valamint az étrendi P: E arányára vonatkoztak. A másodlagos eredmények a korrelációs együtthatók voltak a manióka nyers étrendi energiája és az étrendi sokféleség mértékei között.

Diétás visszahívás + tantárgyi részvétel

Kenyában 24 órás visszahívási módszert alkalmaztak az étrendi bevitel becslésére [17, 18]. Két nappal az étel visszahívása előtt arra kérték a gondozókat, hogy figyeljék meg a gyermekük által egy meghatározott napon elfogyasztott élelmiszerek mennyiségét és típusát. Minden gondozó kapott egy osztott poharat, hogy segítsen a mennyiségek egységesítésében aznapi főzés és etetés során. A gondozókat arra is kérték, hogy vegyék figyelembe a gyermekeknek adott bármilyen külső táplálékforrást vagy bármilyen különleges körülményt (pl. Családlátogatás, különleges ünnepség vagy esemény). A gyermekek körülbelül 10% -át kétszer is megkérdezték ugyanazon módszer alkalmazásával a populáció fehérjebevitelének variációinak meghatározására. A gondozók megválaszolták az alap demográfiai és háztartási információkat tartalmazó kérdőívet is. Minden gyermek súlyát 10 g pontossággal mértük, és a magasságot három példányban, mm pontossággal mértük.

Nigériában hasonló, 24 órás visszahívási módszert alkalmaztak az étrendi bevitel becslésére [18]. A kérdezőbiztosok kaptak egy élelmiszer-használati füzetet, amely összegyűjtötte a válaszadók által elfogyasztott ételek leírását és azok mennyiségét. Minden egyes jelentett élelmiszer-leírást összehasonlítottunk az élelmiszer-használati füzetben található releváns élelmiszer-szondákkal. A megkérdezettek mérési útmutatók segítségével közelítették az elfogyasztott ételek mennyiségét. A mérések a következőkből álltak: élelmiszermodellek (pl. 1,2,3 modell), árak (pl. N5, N10, N30), mennyiségek és méretek (pl. 10 ml, 1 csésze, tejes ón) és méretek (kicsi, közepes, nagy) . A kérdőív tartalmazta a háztartások összetételére vonatkozó információkat is; a háztartás társadalmi-gazdasági állapota; az élelmiszerek elérhetőségének/az élelmiszer-fogyasztás gyakoriságának és a háztartási élelmiszer-kiadásoknak a tendenciái. Minden interjút személyesen készítettek a gyermek gondozójával, általában az édesanyjával. A háztartás tagjai által készített és elfogyasztott nigériai ételmintákat lehetőség szerint összetételes elemzésnek vetették alá [14].

A 24 órás étrend-visszahívást végző terepmunkások egy hetes tanfolyamot végeztek az adatgyűjtés megkezdése előtt, beleértve a felmérési technikák validálását/szabványosítását [14, 18].

Adatelemzés

Minden tantárgyhoz rendeltek egy tanulmányszámot, amely nem volt összekapcsolva az azonosítókkal. Az adatokat egy Microsoft Excel táblázatba vittük be. Az egyes kenyai alanyok fehérje- és energiafogyasztását két kelet-afrikai élelmiszer-összetételi táblázat segítségével számoltuk ki [19, 20]. A keleti-afrikai adatbázisban nem szereplő néhány élelmiszerre vonatkozóan az USDA adatbázisaiból táplálékfehérje- és energia-információkat is nyertek [21]. A nigériai alanyok esetében nem voltak elérhetőek eredeti adatgyűjtő ívek, ehelyett csak egy összesített táblázat azonosítók nélküli formája volt, mivel ez a tanulmány másodlagos módon használta fel az eredeti felmérési adatokat.

Az étrendi sokféleséget 3 módszerrel értékeltük. Először az összes ételt a 12 általános típus egyikébe sorolták, mint például a gabonafélék, a hal, a cukor és a zsírok, és a gyerekek 12 pontot kaptak [22]. A második módszer meghatározta, hogy fogyasztottak-e állati eredetű ételeket a felmérés napján, az utolsó módszer pedig a felmérés napján elfogyasztott különféle élelmiszerek számának számszerű számát használta [23].

A 2-5 éves gyermekek megfelelő fehérjebevitelének WHO-referenciaértékét, 1,1 g/kg/napot használták a megfelelő bevitel standardaként [3]. Ezt a referenciaértéket a nitrogénegyensúly többféle vizsgálatával határozták meg a gyermekek különböző bevitelénél, a faktoriális megközelítés mellett [3]. A megfelelő P: E értéket a WHO 2-5 éves gyermekek populációjára vonatkozó energiaigényre vonatkozó referenciaérték és a WHO fehérjebevitel referenciaértékének felhasználásával is kiszámították. A férfiak esetében 5,0% -os, a nőknél 5,3% -os P: E értéket megfelelőnek ítélték meg [24]. Az antropometriai indexeket az Egészségügyi Világszervezet 2005. évi növekedési normáinak felhasználásával számították ki [25]. Meghatároztuk a Pearson-korrelációs együtthatókat a manióka energiája és a fehérjebevitel (g fehérje/kg), valamint a P: E (SPSS 17.0, Chicago) között.

Többváltozós, lépésenkénti lineáris regressziós elemzést végeztünk annak megállapítására, hogy az életkorhoz viszonyított z pontszám összefügg-e az étrendi fehérjebevitel és/vagy a manióka bevitelével. A modellben szereplő kovariánsok nem, életkor, lakóhely szerinti ország, tiszta víz használata, valamint energia-, cink-, vas- és A-vitamin-bevitel voltak.

A fehérjebevitelt a vizsgált populációban szintén becsülték a manióka fehérjetartalmának felhasználásával, amely 4 és 8-szorosa volt a tipikusan megállapított mennyiségnek, minden egyéb étrendi beviteli paramétert megtartva, annak megállapítása érdekében, hogy a fehérjével dúsított manióka milyen hatással lehet a fehérje bevitelére.

Eredmények

A vizsgálatba 449 kenyai és 656 nigériai gyermek adatait vonták be (1. táblázat). A kenyai étrendben a manióka az alany napi energiabevitelének 59% -át tette ki, míg Nigériában a kukorica a teljes energiafogyasztás 22% -át, a manióka pedig 15% -át tette ki (2. táblázat).