Szerkesztőség: A Japán Dietának a választási rendszer reformját kell szorgalmaznia a szavazati különbségek miatt

2019. december 7. (Mainichi Japan)

rendszer

Döntést hoztak mind a 16, a legfelsőbb bíróságokhoz benyújtott kereset, amelyben vitatták a szavazati értékek közötti különbségek alkotmányosságát a 2019 júliusi tanácsosok házának választásán. A választásokon az egy szavazat értéke a kevésbé lakott választókerületekben akár háromszorosa volt a sűrűbben lakott választási körzetekének.

A 16 esetből 14-ben a legfelsőbb bíróságok úgy ítélték meg, hogy a választás alkotmányos, míg a közvélemény-kutatás a két másik perben alkotmányellenességi állapotnak tekinthető. Az alaptörvény-ellenesség állapota azt jelenti, hogy a választást nem lehet azonnal alkotmányellenesnek tekinteni, hanem annak fel lehet ismerni, hacsak a szavazati érték eltérését ésszerű időn belül nem orvosolják.

A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy az előző 2016-os felsőházi választás alkotmányos volt, annak ellenére, hogy a legritkábban lakott választókerületben az egyik szavazat értéke 3,08-szorosa volt a legsűrűbben lakott körzetének. Ebben az esetben a legfelsőbb bíróság értékelte azt a tényt, hogy a Tottori és a Shimane prefektusi választókerületeket, valamint a Tokushima és a Kochi prefektúra választási körzeteit - mind Nyugat-Japánban - összevonták, és 4,77-szeresére csökkentették a maximális különbséget.

A 14 ügyben a legfelsőbb bíróság ítéletén alapultak a legfelsőbb bírósági ítéletek, amelyek szerint a 2019-es közvélemény-kutatás alkotmányos volt.

A felső kamarai választási rendszer legutóbbi reformja során a Tokiótól északra fekvő Saitama prefektúra választókerületének kiosztott helyek számát csak kettővel növelték. Azok a bíróságok azonban, amelyek ezt a 14 pert elbírálták, kifejezték megértésüket az Országgyűlés erőfeszítéseivel a szavazatok és az értékek közötti különbségek csökkentése érdekében. A hirosimai legfelsőbb bíróság okajamai részlege rámutatott, hogy a törvényhozás "reális lehetőséget választott az egyenlőtlenség orvoslására".

A 2016-os választások kereteit meghatározó közhivatalok választási törvényének kiegészítő záradéka azonban kimondja, hogy az Országgyűlésnek alapvetően felül kell vizsgálnia a következő választások választási rendszerét, és addigra le kell vonnia a következtetést. A Legfelsőbb Bíróság ezt a kiegészítő rendelkezést említette azon tényezők egyikeként, amelyek alapján a 2016. évi közvélemény-kutatás alkotmányos volt.

A legutóbbi felsőházi versenyt uralkodó bíróságok alkotmányellenességben voltak a két esetben rámutattak, hogy a Saitama prefektusi választókerületben a helyek számának egyszerű növelése kettővel korántsem volt alapvető felülvizsgálat.

A Takamatsu Legfelsőbb Bíróság azt állította, hogy a reform "csak átmenetileg leplezte a problémát", míg a szapporói legfelsőbb bíróság felszólította a törvényhozást, hogy vizsgálja felül azt a jelenlegi rendszert, amelynek értelmében minden prefektúrának elvileg egy választókerülete van.

A felsőházi választási rendszer 2016-os közvélemény-kutatást követő kisebb reformját akkor hajtották végre, amikor a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) saját érdekei érdekében manőverezett. Az arányos képviseleti rendszerben külön kvótát hoztak létre annak érdekében, hogy a törvényhozók, akik az egyesülések miatt elvesztették esélyeiket az otthoni választókerületben való részvételre, biztosítsák a helyeket a kamarában. További két helyet osztottak ki a Saitama választási körzetnek, részben azért, hogy figyelmen kívül hagyják Komeitót, az LDP junior koalíciós partnerét, valamint az ellenzéki pártokat.

Mivel a városi területeken nem lehet fékezni a lakosság koncentrációját, a szavazat-érték közötti különbség csak akkor nő, ha a választási rendszer a jelenlegi állapotában marad. Önmagában a helyek számának megváltoztatása a sűrűn és ritkán lakott választókerületekben nem elegendő a szavazati értékek közötti egyenlőtlenség csökkentéséhez, ami valószínűleg a választási körzetek további összevonására hív fel.

A prefektusi választókerületek közötti korábbi egyesülések azonban problémákat okoztak. A fúzióval érintett négy prefektúra közül háromban a legalacsonyabb szintre csökkent a választói részvétel. Tokushima prefektúrában 38,59% -ra esett vissza, ami Japánban az összes felsőházi választókerület közül a legalacsonyabb.

Szükség van arra, hogy alapvetően megkérdőjelezzük azt a szerepet, amelyet a felsőháznak el kell töltenie. Növelni kell a kamara létjogosultságát, mint mélyreható tanácskozás házát, és tisztázni kell a két kamara közötti szerepmegosztást.

A Legfelsőbb Bíróság azon az állásponton van, hogy a szavazatok értékének egyenlőségét el kell érni, figyelembe véve a kétkamarás rendszerű felsőház jellemzőit és funkcióit. Éppen ezért a legfelsőbb bíróság a felsőházi választásokon tűrte a szavazatok és értékek nagyobb mértékű eltérését, mint az alsóházi szavazásoknál.

A Legfelsőbb Bíróság várhatóan már jövőre dönt arról, hogy alkotmányos volt-e a legújabb felsőházi verseny. Az Országgyűlésnek gyorsan meg kell kezdenie a felsőházi választási rendszer alapvető megreformálására irányuló megbeszéléseket, mielőtt a legfelsőbb bíróság döntést hozna.