Gyorsétterem-fogyasztás és a túlsúly/elhízás prevalenciája a hallgatókban, valamint összefüggése az általános és a hasi elhízással

A. MOHAMMADBEIGI

1 Gasztroenterológiai és Hepatológiai Kutatóközpont, Qom Orvostudományi Egyetem, Qom, Irán

A. ASGÁR

2 Légszennyező anyagok kutatóközpontja, Qom Orvostudományi Egyetem, Qom/Irán

E. Moshir

3 Aneszteziológiai Tanszék, Orvosi Kar, Araki Orvostudományi Egyetem, Arak, Irán

H. HEIDARI

2 Légszennyező anyagok kutatóközpontja, Qom Orvostudományi Egyetem, Qom/Irán

S. AFRASHTEH

4 Közegészségügyi Minisztérium, Egészségügyi rektorhelyettes, Epidemiológiai MSc, Bushehr Orvostudományi Egyetem, Bushehr, Irán

S. KHAZAEI

5 Járványügyi Tanszék, Közegészségügyi Iskola, Hamadani Orvostudományi Egyetem, Hamadan, Irán

H. ANSARI

6 Egészségfejlesztési Kutatóközpont, Epidemiológiai és Biostatisztikai Tanszék, Zahedani Orvostudományi Egyetem, Zahedan, Irán

Összegzés

Fénypontok

Serdülő diákokban 72,4% és 34% legalább egyféle gyorséttermet használt az elmúlt hónapban és az elmúlt héten.

Az elhízás prevalenciája a BMI és a WHR alapján 21,3% (nőknél 18,2%, férfiaknál 26,3%), illetve 33,2% (nőknél 40,1%, férfiaknál 21,9%).

A gyorsétterem-fogyasztás a WHR-hez társult, míg a BMI-vel nem.

A szendvicsfogyasztás az elhízáshoz/a túlsúlyhoz társult a BMI alapján 35% -ra, a sült csirke 40% -ra és a pizza több mint 80% -ra.

Bevezetés

A gyorséttermek kalóriabevitelének százaléka az elmúlt három évtizedben ötszörösére nőtt a serdülők körében [1, 2]. Ezen túlmenően az elhízás prevalenciája drámai módon növekedett világszerte, mint az egyik legsúlyosabb közegészségügyi probléma, különösen a gyermekkorban és a serdülőknél a jelenlegi században [3]. A gyorsétterem-fogyasztás növekvő tendenciát mutat a kényelem, a költségek, az étlap-választás, az íz és az íz miatt [4]. A gyermekek mintegy 30% -a, az egyetemisták több mint 50% -a napi gyorséttermet használ [2, 5]. Sőt, az Egyesült Államokban a felnőttek több mint 33% -a, a gyermekek és tizenévesek 17% -a elhízott [6]. A megnövekedett élelmiszer-fogyasztás és az étkezési szokásokban bekövetkezett jelentős változások az elhízás-járvány legfontosabb tényezői [7], az utóbbi években a fiatalok rossz táplálkozása mellett [8].

Az elhízáshoz és a túlsúlyhoz számos ok társul, amelyek genetikai és környezeti tényezők között változtak [3, 7]. A környező környezetünk azonban az egyik kulcsfontosságú tényező, amely hatékony az elhízási járvány gyors fejlődésében a világon [7]. A gyorsétterem-fogyasztás szorosan összefügg a súlygyarapodással és az elhízással. A gyorsétterem-fogyasztás növelheti az elhízás és az elhízással összefüggő betegségek kockázatát, mint a közegészségügy egyik fő kérdését [9, 10]. Az elhízás és a túlsúly a nem fertőző betegségek legfontosabb tényezője a szív- és érrendszeri betegségekben elvesztett életévekkel kapcsolatban [11, 12].

A gyorséttermet az önkiszolgálóban vásárolt, vagy étkezési helyszíneken várakozás nélküli étkezési hely határozza meg [9]. Napjainkban a nők száma nő a munkaerőpiacon, a családi szerkezet és az urbanizáció változása miatt az elmúlt években. Ezenkívül az emberek hosszabb ideig tartó munkája kibővül, és az étkezés és az étkezés ideje komolyan megváltozott. Gyors növekedés figyelhető meg a gyorséttermi iparban és az éttermekben [13]. Következésképpen néhány rosszabb következmény, például a túlsúly és az elhízás növekvő tendenciát mutat [9]. Korábbi kutatások erős pozitív összefüggést állapítottak meg a gyorsétterem elérhetősége és fogyasztása, valamint a gyorsétterem fogyasztása és az elhízás kimenetele között [5, 8, 10, 14, 15]. Egyes tanulmányok azonban a testtömeg-index (BMI) alapján értékelték a gyorsétterem fogyasztását az általános elhízás alapján [5, 8, 10, 16]. Mindazonáltal a gyorsétterem-fogyasztás és az elhízás típusa (hasi/általános) összefüggése nem világos [3, 10]. Célul tűztük ki a gyorsétterem-fogyasztás és az elhízás/túlsúly elterjedtségének megbecsülését két különböző kormányzati és nem kormányzati egyetemen, valamint a gyorsétterem-fogyasztás összefüggését a hasi/általános elhízással.

Mód

Ezt a keresztmetszeti vizsgálatot két nagy egyetem 300 hallgatóján végezték Qomban (Irán központja), amelyek véletlenszerűen választottak ki és tanulmányozták az orvostudomány és az alaptudományok területét 2015 tavaszán. figyelembe véve a 90% -nak megfelelő teljesítményt és az első típusú hibát, amely 5%, valamint a gyorsétterem-fogyasztás tekintetében várható minimális szignifikáns különbség alapján a két egyetem és a gyorséttermet használó és nem használó hallgatók között. A vizsgálati alanyokat a többlépcsős mintavételi módszer alapján választották ki. Az első szakaszban a rétegzett véletlenszerű mintavételi módszer szerint 150 hallgatót választottak a Qom Orvosi Egyetemről, és 150 hallgatót választottak egy nem kormányzati egyetemről (az Iszlám Azad Egyetem Qom ága). Ezután az egyes rétegekben egyszerű véletlenszerű mintavételt alkalmaztak egyes osztályok kiválasztásához és a hallgatók toborzásához. A harmadik szakaszban minden kiválasztott osztályban az összes arra jogosult diákot meghívták a vizsgálatba. A célok és az adatgyűjtés módjának ismertetése után az önkéntes alanyoktól megkapják a tájékozott beleegyezést. Sőt, a Qomi Orvostudományi Egyetem etikai bizottsága jóváhagyja a vizsgálati protokollt.

Az adatgyűjtést a NELSON szokásos gyorsétterem kérdőívének módosított változata végezte [17]. Ennek a kérdőívnek a megbízhatóságát és érvényességét ők értékelik, és megbízható, méltányos mérőszámként jelentik. Ezenkívül a kérdőív módosított változatának tartalmi érvényességét az iráni emberek kulturális és táplálkozási különbségei alapján megváltoztatták, epidemiológiai, táplálkozási és egészségügyi oktatási szakterületek szakértői értékelték. Ezenkívül a kérdőív megbízhatóságát a Cronbakh Alpha értékelte, és 0,861-re becsülték.

Kérdőívünk fő eredményei a gyorsétterem-fogyasztás, a gyorsétterem típusa és a fogyasztás gyakorisága voltak. A gyorsétterem-fogyasztás szempontjából értékelt változókat az Iránban kulturális és vallási viszonyok alapján gyakoribb tételek alapján választották ki, mint például különböző típusú szendvics, sült csirke, sült burgonya, hotdog és pizza.

Az elhízási indexek olyan adatait gyűjtötték össze, mint a derék és a kerület a derék-csípő arány (WHR) kiszámításához, a magasság és a súly a BMI kiszámításához. Az alanyok derekát, csípő kerületét és magasságát antropometrikus mérőszalaggal mértük. Ezenkívül a hallgatók súlyát érvényes skálával mértük (SECA 830). A BMI-t és a WHR-t standard képletekkel számolták [18, 19].

A WHR indexet használták a hasi elhízás és a BMI mérésére az általános elhízáshoz. Az adatok leírására a gyakoriságot, az átlagot és a szórást használtuk. Khi-négyzet tesztet használtunk a gyorsétterem-fogyasztás és az elhízással járó kvantitatív demográfiai változók közötti kapcsolat értékelésére a vizsgált alanyokban. Független t-próbát alkalmaztak az életkor, a BMI és a WHR átlagának és azok összetevőinek összehasonlítására a vizsgált alanyokban a használt és fel nem használt gyorsétterem-fogyasztás között. Végül többváltozós logisztikai regresszióval kezelték a lehetséges zavarókat, beleértve a munkát, az iskolai végzettséget, a tanulmányi területet és az egyetem típusát. A statisztikai elemzést az SPSS szoftver (Chicago, IL, USA) segítségével végeztük, és az első típusú hibát 0,05 szinten vettük figyelembe.

Eredmények

Összességében 72,4% (nőknél 67,4%, férfiaknál 80,7%) fogyaszt gyorséttermet. Ezek a hallgatók az elmúlt hónapban legalább egy gyorséttermet használtak. A gyorsétterem-fogyasztás leggyakoribb típusa azonban a szendvics 44,4%, a pizza 39,7%, a sült csirke 13,8% volt. Az 1. ábra a különböző típusú gyorséttermek megoszlását mutatja a felmérést követő elmúlt hónapban.

A gyorsétterem-fogyasztás különböző típusainak elterjedtsége a vizsgált hallgatóknál.

Az I. táblázat a diákok gyorséttermi fogyasztásának összehasonlítását mutatja be chi négyzet próbával azok között, akiket fogyasztottak az elmúlt hónapban gyorséttermekben, és akik nem. Ez a táblázat azt mutatta, hogy az elmúlt hónapban jelentős különbség volt a gyorséttermet használó és nem használó személyek között a nem, a családi állapot, az iskolai végzettség, az egyetem és a tanulmányi szakterület tekintetében. A házas és férfi hallgatók, valamint az alaptudományokban és a nem kormányzati egyetemen tanultak több gyorséttermet használtak. Ennek ellenére nem volt szignifikáns kapcsolat a munkahely és az éjszakai tartózkodási hely között a gyorsétterem fogyasztásával.

Tab. III.

A gyorsétterem-fogyasztás és az elhízás kapcsolata a vizsgált alanyokban.

Gyorsételek fogyasztása Túlsúlyos Normál OR (95% CI)

Minden típusú gyorsétterem-fogyasztás Nem Igen	22. 90	57 132	1.00 1,35 (1,41–2,41)
Szendvicsfogyasztás Nem Igen	79 100	86 32	1.00 1,4 (1,22–1,73)
Sült csirke fogyasztása Nem Igen	87 24.	169 17.	1.00 2,74 (1,39–5,37)
Sült burgonya fogyasztás Nem Igen	107. 4	177 9.	1.00 0,735 (0,22-2,44)
Hotdog fogyasztás Nem Igen	108. 3	184 2	1.00 1,6 (0,78-3,37)
Pizza fogyasztás Nem Igen	57 54.	122 64.	1.00 1,8 (1,13–2,90)
Elhízás a BMI alapján Nem Igen	18. 46	65 172	1.00 0,97 (0,63–1,52)
Elhízás WHR alapján Nem Igen	21 79	55 139	1.00 1,46 (1,11-2,26)

Tab. IV.

A gyorsétterem-fogyasztás prediktív tényezőinek többváltozós elemzése vizsgált alanyokban.

Változók A betaP értékOR BetaSE (95% CI)

Egyetlen családi állapot	1.12	0,453	0,013	3,08 (1,26–5,01)
Nem kormányzati egyetem	1.15	0,228	0,001	3,16 (1,81–5,62)
Női nem	1.08	0,312	0,001	2,96 (1,61–4,53)

A kiigazított változók ebben a modellben a munkahely, az iskolai végzettség, a tanulmányi terület és az egyetem típusa voltak.

Vita

Eredményeink szerint az elmúlt hónapban 72,4% és 34% használta a gyorsételek legalább egy típusát. Úgy tűnik, hogy a Qom diákjainak magas a gyorséttermi fogyasztása, mivel nincsenek szabadidős létesítmények és szórakozási lehetőségek ebben a vallásos városban. Vizsgálatunkban azonban a gyorsétterem-fogyasztás alacsonyabb volt, mint más vizsgálatoké [4, 20]. A Faisal King Egyetem hallgatóinak tanulmányainak eredményei arról számoltak be, hogy az emberek több mint 90% -a havonta használt gyorséttermet, ami magasabb volt becslésünkben. Ezenkívül egy 18–25 éves diáklányokkal folytatott tanulmány kimutatta, hogy 47,1% -uk gyors ételt fogyasztott heti két vagy több alkalommal [5].

Vizsgálatunkban az elhízás prevalenciáját 21,3% -nak, illetve 33,2% -nak becsülték, a BMI, illetve a WHR alapján. Egy korábbi vizsgálatban az elhízás/túlsúly prevalencia 29,7% 5 volt, és közel felük gyorséttermet használt. Sőt, Shah et al. tanulmány szerint a kínai orvostanhallgatók több mint 34% -a volt elhízott és elhízott [4].

Eredményeink szerint a WHR szignifikánsan különbözött azoktól az alanyoktól, akik gyorséttermet használtak és nem használtak, míg a BMI különbsége nem volt szignifikáns. Ezért a gyorsétterem-fogyasztás összefüggött a WHR-rel, de nem a BMI-vel. Ezenkívül a szendvics, a sült csirke és a pizza fogyasztása elhízáshoz/túlsúlyos BMI-hez kapcsolódott. Ugyanezt a közvetlen összefüggést mutatták ki a gyorsétterem-fogyasztás és a túlsúly/elhízás közötti összefüggés különböző tanulmányokban [10, 14, 15, 21, 22]. A gyorséttermek mikrotápanyagokban szegények, alacsony rosttartalmúak, nagy az energiasűrűség, magas a glikémiás terhelés9, és nagy adagok vannak a cukorral [4], és energikusabbak lehetnek, mint a napi energiaigények [6, 9]. Ezen túlmenően a gyorséttermek teljes étlapjának átlagos energiasűrűsége megközelítőleg több mint kétszerese az egészséges menü energiasűrűségének [22]. Egyes tanulmányok [3, 22, 23] szerint az elhízás néhány fontos, nem fertőző betegség, mint például a magas vérnyomás, a hiperlipidémia, a hiperkoleszterinémia, a szív- és érrendszeri betegségek, a metabolikus szindróma és a 2-es típusú cukorbetegség lényege [12, 22, 23]. Az étrend energiasűrűségének növelése zsír vagy cukor által, egyidejű étkezési magatartással, például nassolással, falatozással és étkezéssel együtt; az egészségtelen súlygyarapodás elősegítése passzív energiafogyasztással [4, 6].

A gyorsétterem-fogyasztás pozitívan kapcsolódik a túlsúlyhoz és az elhízáshoz ezen élelmiszerek rendkívül nagy energiasűrűsége miatt [6, 22]. Sőt, egy tanulmány szignifikáns összefüggést figyelt meg a BMI és a gyorsétterem fogyasztása között [4]. Két gyakran fogyasztott gyorsétterem, beleértve a sült ételeket és a hotdogokat, összefüggésben van az elhízás és a súlygyarapodás kockázatával [22]. Sőt, a gyorsétterem-fogyasztás összefüggésben volt a női serdülők általános elhízásával. Ezenkívül az elhízás/túlsúly jelentősen összefüggött a gyorsétterem-fogyasztás gyakoriságával [5].

Nem tudtuk mérni a hallgatók morfometriai karaktereit és adipocitás mértékét, mivel a többi testösszetétel index volt. Ezenkívül a hallgatók együttműködésének hiánya az antropometriai mérésekhez a jelenlegi vizsgálat másik korlátját jelentette.

Következtetések

Az iráni diákok körében magas a gyorsétterem-fogyasztás és az elhízás/túlsúly. A nem kormányzati egyetemen tanult egyedülállóság és nőstény háromszoros összefüggésben állt a gyorsétterem-fogyasztással. A gyorsétterem-fogyasztás a hasi elhízás alapján a WHR-értéket 46% -ra tehette, de nem volt összefüggésben a BMI-n alapuló általános elhízással. Ez a tanulmány azonban hipotézisként megmutatta a gyorséttermek eltérő hatását a hasi és általános elhízásra. A jövőbeli vizsgálatoknak meg kell határozniuk a gyorsétterem-fogyasztás tiszta hatását az elhízás különböző dimenzióira.

Tab. én.

A demográfiai változók és a gyorsétterem-fogyasztás kapcsolata.