Ritka betegségek adatbázisa

Veleszületett tejsavas acidózis

A NORD köszönettel köszönti Peter W. Stacpoole, PhD, MD, orvostudományi, biokémiai és molekuláris biológiai professzort, a Floridai Egyetem Orvostudományi Főiskolája segítségét a jelentés elkészítésében.

A veleszületett tejsavas acidózis szinonimái

A veleszületett tejsavas acidózis alegységei

Általános vita

Jelek és tünetek

A veleszületett tejsavas acidózist előidéző enzimhiányok potenciálisan a test számos különböző szervrendszerét érinthetik, ezért a tünetek és jelek sokféleségéhez vezethetnek. Míg egyeseknél tartósan magas lehet a tejsavszint a vérben, a cerebrospinális folyadékban és a vizeletben, más személyeknél csak alkalmanként emelkedhet a tejsav, amit más betegség, például fertőzés, roham vagy asztmás roham okoz.

Néhány gyermeknél (különösen azoknál, akiknél súlyos enzimhiba van) a veleszületett tejsavas acidózis tünetei az élet első óráiban vagy napjaiban jelentkeznek, és magukban foglalhatják az izomtónus elvesztését (hipotónia), letargiát, hányást és rendellenesen gyors légzést (tachypnea). Végül az állapot előrehaladva fejlődési késést, mentális retardációt, motoros rendellenességeket, viselkedési problémákat, az arc és a fej rendellenességeit és végső soron többszervi elégtelenséget okozhat. Egyes egyéneknél, akiknél a betegség a mitokondriális DNS mutációjának köszönhető, a veleszületett tejsavas acidózis szövődményei csak serdülőkorban vagy felnőttkorban jelentkezhetnek.

Okoz

A veleszületett tejsavas acidózis eseteinek többségét a gén egy vagy több öröklődő mutációja okozza a sejtmagban (nDNS) vagy a sejtek mitokondriumában (mtDNS) található DNS-ben. A gének hordozzák a sejtek genetikai utasításait. A mutáció a nukleáris vagy mitokondriális DNS-ben található gén olyan változása, amely betegséget okozhat. A sejtes kromoszómákban előforduló nDNS-mutációk öröklődhetnek a mutáció átadásának különböző formáival, ideértve az autoszomális recesszív, az autoszomális domináns vagy az X-hez kapcsolódó recesszív öröklődést.

A mitokondriumok (mtDNS) génjeire ható mutációkat az anyától öröklik. A spermiumokban található MtDNS tipikusan elvész a megtermékenyítés során. Ennek eredményeként az összes emberi mtDNS az anyától származik. Az érintett anya átadja a mutációt minden gyermekének, de csak a lányai adják át a mutációt gyermekeiknek. A mitokondriumokban, amelyek százai vagy ezrei találhatók meg a test sejtjeiben, különösen az izom- és az idegszövetben, vannak az energiatermelés szabályozásának tervrajzai.

Amint a sejtek osztódnak, a normális mtDNS és a mutált mtDNS száma kiszámíthatatlan módon oszlik meg a különböző szövetek között. Következésképpen a mutált mtDNS különböző ütemben halmozódik fel ugyanazon egyén különböző szövetei között. Így azok a családtagok, akiknek az mtDNS-ben azonos a mutációja, különböző időpontokban és különböző súlyosságú, különböző tüneteket és jeleket mutathatnak.

A piruvát-dehidrogenáz-komplex (PDC) hiánya a szénhidrát-anyagcsere genetikai mitokondriális betegsége, amely az nDNS mutációjának köszönhető. Általában a veleszületett tejsavas acidózis biokémiailag igazolt eseteinek leggyakoribb okának tekintik. A PDC hiány öröklődhet autoszomális recesszív vagy X-hez kapcsolt recesszív tulajdonságként.

A genetikai információkat a DNS két típusa tartalmazza: a sejtmag (DNS) a sejtmagban található, és mindkét biológiai szülőtől öröklődik. A mitokondriális DNS (mtDNS) a sejtek mitokondriumában található, és kizárólag a gyermek édesanyjától öröklődik.

A genetikai betegségeket, a mutációk (a genetikai információk változásai) következtében a sejt nDNS-ben, két gén határozza meg, egyet az apától, egyet az anyától. Recesszív genetikai rendellenességek akkor fordulnak elő, amikor az egyén ugyanazon tulajdonságra kóros gén két példányát örökli, mindegyik szülőtől egyet. Ha az egyén egy normális gént és egy gént örököl a betegséghez, akkor az ember a betegség hordozója lesz, de általában nem mutat tüneteket. Két hordozó szülő kockázata, hogy mind a megváltozott gén átjut, mind pedig az érintett gyermek születik, minden terhesség esetén 25%. Minden gyermeknél 50% a kockázata annak, hogy gyermeke hordozó, mint a szülők. 25% annak esélye, hogy a gyermek normális géneket kapjon mindkét szülőtől. A kockázat ugyanaz a hímek és a nők esetében.

Domináns genetikai rendellenességek akkor fordulnak elő, amikor egy kóros gén egyetlen példányára van szükség egy adott betegség előidézéséhez. A kóros gén bármelyik szülőtől örökölhető, vagy új mutáció (génváltozás) eredménye lehet az érintett egyénben. A kóros gén átvitelének kockázata az érintett szülőtől az utódokig 50% minden terhesség esetén. A kockázat ugyanaz a hímek és a nők esetében.

Az X-hez kapcsolt genetikai rendellenességek olyan állapotok, amelyeket egy kóros gén okoz az X-kromoszómán, és főleg férfiaknál jelentkeznek. Azok a nők, akiknek megváltozott génje van az egyik X-kromoszómájukban, a betegség hordozói. A hordozó nőstények általában nem mutatnak tüneteket, mert a nők két X kromoszómával rendelkeznek, és csak egy hordozza a megváltozott gént. A hímek egy X-kromoszómával rendelkeznek, amelyet anyjuktól örököltek, és ha egy hím X-kromoszómát örököl, amely egy megváltozott gént tartalmaz, akkor kialakul a betegség.

Az X-hez kapcsolódó rendellenesség női hordozóinak minden terhesség esetén 25% az esélyük arra, hogy olyan lányuk legyen, mint ők maguk, 25% esélyük van nem hordozó lányukra, 25% esélyük van a betegségben szenvedő fiúra és egy 25% esély van rá, hogy érintetlen fia legyen.

Ha egy X-hez kapcsolódó rendellenességben szenvedő férfi képes szaporodni, akkor a megváltozott gént átadja az összes lányának, akik hordozók lesznek. A hím nem adhatja át az X-hez kapcsolódó gént a fiainak, mert a hímek mindig az Y-kromoszómájukat adják át az X-kromoszómájuk helyett a hím utódoknak.

Noha a genetikai mitokondriális betegségek a veleszületett tejsavas acidózis leggyakoribb okai, a születéskor fennálló további állapotok a rendellenességet eredményezhetik. Ezek közé tartozik a biotinhiány, a véráramban vagy a test szöveteiben bekövetkező bakteriális fertőzés (szepszis), bizonyos típusú glikogén tárolási betegség, Reye szindróma, rövid bél szindróma, májelégtelenség, a szív vagy az erek hibája, amely a a szervezet szöveteibe jutó oxigénmennyiség (hipoxia) és bakteriális agyhártyagyulladás (amely megemeli a tejsavat a cerebrospinalis folyadékban).

Az érintett lakosság

A veleszületett tejsavas acidózis egyenlő számban érinti a hímeket és a nőstényeket. A veleszületett tejsavas acidózis pontos előfordulása nem ismert. Egy becslés szerint az Egyesült Államokban évente 1000-300 élveszületés gyakorisága 250-300. Valószínű azonban, hogy sok esetben nem diagnosztizálják vagy hibásan diagnosztizálják, ami megnehezíti a veleszületett tejsavas acidózis valódi gyakoriságának meghatározását az általános populációban.

Kapcsolódó rendellenességek

Diagnózis

A veleszületett tejsavas acidózis diagnózisát a jellegzetes tünetek azonosításán, a részletes betegtörténeten, az alapos klinikai értékelésen és a különféle speciális vizsgálatokon alapulják. A vér- és cerebrospinális folyadékvizsgálatok feltárhatják a veleszületett tejsavas acidózissal járó bizonyos megállapításokat, például az emelkedett laktátszintet. Az enzimhiányt fehérvérsejtekben vagy biopsziával nyert bőr- vagy izomsejtekben végzett vizsgálatokkal lehet diagnosztizálni.

Standard terápiák

Kezelés
Nincs bizonyított kezelés olyan veleszületett tejsavas acidózisra, amely genetikai mitokondriális betegségnek köszönhető. Ezért a kezelés az egyes egyéneknél jelentkező specifikus tünetekre és jelekre irányul. Vitaminokat és bizonyos társfaktorokat (például karnitin és Q koenzim) gyakran adnak be veleszületett tejsavas acidózisban szenvedő betegeknek, de nincs bizonyíték arra, hogy ezek a szerek hatékonyak, kivéve a PDC-hiány rendkívül ritka eseteit, amelyek nagy dózisú tiamin.

Hosszú évek óta nagyon magas zsírtartalmú és nagyon alacsony szénhidráttartalmú úgynevezett „ketogén” diétákat alkalmaznak PDC-hiányos betegeknél, amelyeknek a tudományos irodalomban jótékony hatásai vannak. A ketogén étrend hosszú távú biztonságosságát és hatékonyságát azonban nem vizsgálták szigorú módon.

A diklór-acetátot (DCA) potenciális terápiaként vizsgálták veleszületett tejsavas acidózisban szenvedő egyének számára. Különböző vizsgálatok kimutatták, hogy a gyógyszer gyermekeknél jól tolerálható, és sok esetben a veleszületett tejsavas acidózis különböző okaival járó tejsavszint csökkenéséhez vezet. A krónikus DCA-kezelés klinikai előnyét azonban bármilyen típusú veleszületett tejsavas acidózisban még nem igazolták kontrollált klinikai vizsgálatok. Ezenkívül kimutatták, hogy a gyógyszer súlyosbodik vagy reverzibilis perifériás idegkárosodást okoz néhány veleszületett tejsavas acidózisban szenvedő egyénnél, különösen idősebb serdülőknél és felnőtteknél. A legújabb tanulmányok azonban azt mutatják, hogy ezt a lehetséges mellékhatást óvatos adagolással lehet enyhíteni vagy megakadályozni, egy személy sajátos genotípusa alapján.

A veleszületett tejsavas acidózisban szenvedő egyének további terápiái specifikus szövődményekre irányulnak, például görcsrohamok elleni rohamok (görcsoldók). A genetikai tanácsadás előnyös lehet az érintett egyéneknek és családtagjaiknak, a veleszületett tejsavas acidózis kiváltó okától függően.

Vizsgálati terápiák

A jelenlegi klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos információkat az interneten teszik közzé a www.clinicaltrials.gov címen. Minden amerikai kormányzati finanszírozásban részesülő tanulmány, és néhányat a magánipar is támogat, ezen a kormány weboldalán jelenik meg.

Az NIH Bethesda-i klinikai központban végzett klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos információkért vegye fel a kapcsolatot az NIH Betegfelvételi Irodájával:
Ingyenes: (800) 411-1222
TTY: (866) 411-1010
E-mail: [e-mail védett]

A magánforrások által szponzorált klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos információkért keresse fel:
www.centerwatch.com

Az Európában végzett klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos információk:
https://www.clinicaltrialsregister.eu/

További információ a veleszületett tejsavas acidózisról:
Peter W. Stacpoole, PhD, orvos
Orvostudományi, biokémiai és molekuláris biológiai professzor
Orvostudományi Főiskola
P.O. 100226. doboz
Floridai Egyetem
Gainesville, FL 32610
Telefon: 352-273-9599
Fax: 352-273-9013

Erőforrások

Veleszületett tejsavas acidózis források

Támogató szervezetek

A tejsavas acidózis támogató bizalma
- 1A Whitley Close
- Cheshire, CW10 0NQ Egyesült Királyság
- Telefon: 160683719
NIH/Országos Neurológiai Rendellenességek és Stroke Intézet
- P.O. 5801. rovat
- Bethesda, MD 20824
- Telefon: (301) 496-5751
- Ingyenes: (800) 352-9424
- Webhely: http://www.ninds.nih.gov/

Hivatkozások

SZÖVEGKÖNYVEK
Clarke JTR, szerk. Klinikai útmutató az örökletes anyagcsere-betegségről. Cambridge, MA: Cambridge University Press; 2006: 213-214.

Stacpoole PW. A veleszületett tejsavak. NORD útmutató a ritka betegségekről. Philadelphia, PA: Lippincott Williams & Wilkins; 2003: 462-464.

Menkes JH, Pine Jr JW és mtsai. Eds. A gyermekneurológia tankönyve. 5. kiadás Baltimore, MD: Williams & Wilkins; 1995: 853-856.

Folyóiratcikkek
Patel KP, O’Brien TW, Subramony SH, Shuster J, Stacpoole PW. A piruvát-dehidrogenáz komplex hiány spektruma: klinikai, biokémiai és genetikai jellemzők 371 betegnél. Mol Genet Metab. 2012; 105 (1): 34-43.

Stacpoole PW, Gilbert LR, Neiberger R és mtsai. A veleszületett tejsavas acidózisban szenvedő gyermekek diklór-acetáttal történő hosszú távú kezelésének értékelése. Gyermekgyógyászat. 2008; 121: e1223-e1228.

Stacpoole PW, Kerr DS, Barnes C és mtsai. Diklór-acetát ellenőrzött klinikai vizsgálata veleszületett tejsavas acidózis kezelésére gyermekeknél. Gyermekgyógyászat. 2006; 117: 1519-1531.

INTERNET
Gunnerson KJ. Tejsavas acidózis. http://emedicine.medscape.com/article/167027-overview Frissítve: 2017. március 06., hozzáférés: 2018. március 5.

Megjelenés éve

A NORD Ritka Betegségek Adatbázisában szereplő információk csak oktatási célokat szolgálnak, és nem hivatottak orvos vagy más szakképzett egészségügyi szakember tanácsát pótolni.

A Ritka Rendellenességek Országos Szervezete (NORD) weboldalának és adatbázisainak tartalma szerzői jogi védelem alatt áll, és semmilyen módon, bármilyen kereskedelmi vagy közcélú célból, a NORD előzetes írásbeli engedélye és jóváhagyása nélkül nem szabad lemásolni, lemásolni, letölteni vagy terjeszteni. . Az egyének nyomtathatnak egy betegség egyedi nyomtatott példányát személyes használatra, feltéve, hogy a tartalom nem módosított és tartalmazza a NORD szerzői jogait.

Ritka Rendellenességek Országos Szervezete (NORD)
Kenosia Ave., 55, Danbury CT 06810 • (203)744-0100