Személyre szabott táplálkozás és bélmikrobiota az étrendre adott válasz előrejelzésére elhízott és IBS-es betegeknél

Az egyén bél mikrobiotájának összetétele felhasználható az étrendi beavatkozásokra adott válaszok előrejelzésében. Azonban még mindig nincsenek következetes bizonyítékok az olyan bél mikrobiotakompozíciók létezésének alátámasztására, amelyek megjósolják az elhízott és IBS betegek diétájára adott klinikai választ.

A speciális étrendi módosítások számtalan betegség kezelésére összpontosítottak, mint például az elhízás és az IBS. Az étrendi beavatkozásokra adott egyéni válasz azonban nagyon eltérő lehet, részben egyedülálló bélmikrobiota összetételeinknek köszönhetően.

Személyre szabott a táplálkozás egy ígéretes kutatási terület, amelynek célja az étrendi beavatkozásokra vonatkozó fiziológiai válasz előrejelzése egy személy bél mikrobiális összetétele, mégis kevés vizsgálatot végeztek emberen. Emellett az étrend, a genetika, a higiénia, a földrajzi elhelyezkedés, a testmozgás és az antibiotikumok használata befolyásolja a mikrobiota összetételét, és ez komplex kutatási terület. Az elhízás és az irritábilis bél szindróma (IBS) a legjobb példa a legutóbbi, a személyre szabott táplálkozás területén végzett kutatásokra.

Az „egészséges mikrobiota” egyértelmű meghatározásának hiánya ellenére az általános jellemzők közé tartozik a stabilitás és a változásokkal szembeni ellenálló képesség, amely lehetővé teszi a kórokozókkal szembeni védelmet és a szükséges anyagcsere- és immunfunkciókat. A kutatók úgy vélik, hogy a bél mikrobiota mind az elhízáshoz, mind az IBS-hez hozzájárul, bár a pontos mechanizmusok nem ismertek. Például kimutatták, hogy a bél mikrobiota befolyásolja az elhízott betegek gyulladásos reakcióit, a triglicerid szintézist és a vércukorszintet. Másrészt a vizsgálatok szerint az IBS-ben szenvedő betegek instabilitást és alacsonyabb Bifidobacterium-mennyiséget mutatnak az étrend változására reagálva az egészséges kontrollokhoz képest.

Egy áttekintés elemezte a legújabb klinikai vizsgálatokat és a prediktív modellezés elemzéseit, amelyek a bél mikrobiotáját használták az elhízott és túlsúlyos betegek súlycsökkenésének, egészséges egyének glikémiás válaszának és az alacsony FODMAP diéta hatásának IBS-ben történő előrejelzésére.

A legjelentősebb vizsgálatot 800 egészséges résztvevővel végezték, akiknek a vércukorszintjét egy napig monitorozták a napi első étkezés elfogyasztása után, amely egy standardizált étkezési tervből állt, amely 50 g szénhidrátot tartalmazott. A megemelkedett étkezés utáni glikémiás válasz pozitívan korrelált azokkal az egyénekkel, akiknek magasabb volt a specifikus baktériumcsoportok, mint például a Proteobacteria, Enterobacteriaceae és Actinobacteria szintje, míg a Clostridia és a Prevotellaceae alacsonyabb étkezés utáni glikémiás reakcióval járt a résztvevőkben. Érdekes módon, a bél mikrobiota összetétele inkább előre jelezte az ember étkezés utáni vércukor-válaszát, mint önmagában a kalória- vagy szénhidráttartalom.

Két nem randomizált, kontrollált vizsgálat célja az alapszintű mikrobiota felhasználása az elhízott betegek fogyásának előrejelzésére alacsony kalóriatartalmú étrendi beavatkozás előtt. Az egyik beszámolt a nagyobb kiindulási géndússág, a csökkent zsírszövet és a szisztémás gyulladás közötti összefüggés. A másik tanulmány azt mutatta az alapszintű Akkermansia muciniphila bőség, amelyről bebizonyosodott, hogy javítja a gazdaszervezet anyagcseréjét, javult inzulinérzékenységgel járt. Másrészt egy modellező tanulmány azt jósolta, hogy a súlycsökkenés valószínűsége 78 elhízott, magas rosttartalmú étrendet fogyasztó felnőttnél összefügg a Firmicutes baktériumcsoport mennyiségével a magas rosttartalmú diétás beavatkozás előtt.

Fordítva, a bizonyítékok nem következetesek a bél mikrobiota összetételének alátámasztására az alacsony FODMAP étrendre adott válaszok pontos előrejelzésére IBS-ben szenvedő betegeknél arra utalva, hogy ebben az állapotban más anyagcsere-tényezők játszhatnak szerepet. Ezenkívül a szerzők számos korlátozást találtak az elemzett vizsgálatokban, például a tanulmányterv, a hossz, a mikrobiális mintavétel és a mennyiségi meghatározás különbségét, valamint a szigorúan alacsony FODMAP diétához való adhézió különbözőségét, amelyek mind befolyásolják az adatok értelmezését. Valójában sok kutató úgy véli, hogy az alacsony FODMAP étrendet csak rövid távon szabad végrehajtani, mert csökkentheti a hasznos baktériumokat.

Bár vannak bizonyítékok, a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy még mindig nincsenek következetes bizonyítékok az olyan bél mikrobiotakompozíciók létezésének alátámasztására, amelyek pontosan megjósolják az elhízott és IBS betegek étrendi beavatkozásaira adott klinikai választ. A személyre szabott táplálkozási vizsgálatok továbbra is kihívást jelentenek a bél mikrobiota összetételét befolyásoló számos tényező, valamint az elemzési technológia korlátai miatt. Bár a személyre szabott táplálkozási kutatások még mindig gyerekcipőben járnak, ezek a tanulmányok előkészítik az utat a jövőbeni kutatások számára, amelyek javíthatják a betegek reakcióját a terápiás étrendre.