Nyílt klinikai vizsgálat a nifuroxazid és a probiotikumok összehasonlításáról az akut hasmenés felnőtteknél történő kezelésében

Begler Begovic

1 Klinikai farmakológia, Szarajevói Klinikai Központ

Sead Ahmedtagic

2 Fertőző betegségek klinikája, Tuzla Egyetemi Klinikai Központ

Lejla Calkic

4 Fertőző betegségek és nem egyértelmű lázas állapotok szolgáltatása, Zenicai kantoni kórház

Midhat Vehabović

3 Bosnalijek JSC, Szarajevó, Jukiceva 53, 71 000 Szarajevó, Bosznia és Hercegovina

Sanela Bakić Kovacevic

3 Bosnalijek JSC, Szarajevó, Jukiceva 53, 71 000 Szarajevó, Bosznia és Hercegovina

Tarik Catic

3 Bosnalijek JSC, Szarajevó, Jukiceva 53, 71 000 Szarajevó, Bosznia és Hercegovina

Meliha Mehic

3 Bosnalijek JSC, Szarajevó, Jukiceva 53, 71 000 Szarajevó, Bosznia és Hercegovina

Absztrakt

Háttér:

A nifuroxazid jól ismert, és gyakran alkalmazott hasmenés elleni gyógyszer, amelyet az utóbbi években visszaszorítottak a rutin gyakorlatból, és gyakran probiotikumokkal helyettesítették. Még a probiotikumokat is elfogadják és a hasmenés kezelésének egyes terápiás irányelveibe helyezik, nincs elegendő bizonyíték a hatékonyságára, és nincs összehasonlító hatásossági adat a nifuroxaziddal az akut hasmenés kezelésében.

Betegek és módszerek:

Nyílt, prospektív megfigyelési vizsgálatban a nifuroxazid hatékonyságát és biztonságosságát összehasonlították egy tejsavbaktériumot tartalmazó probiotikummal az akut hasmenés kezelésében. Összesen 169 felnőtt beteget vontak be ebbe a vizsgálatba, akik napi 200 mg/4-szeres adagban adták a nifuroxazidot, miközben tejsavbaktériumokat (1,2 x 107 élő liofilizált tejsavbaktérium) tartalmazó készítményt vettek be. naponta háromszor, három napig.

Eredmények:

A nifuroxaziddal kezelt csoportban az utolsó nem formált széklet (TLUS) átlagos időtartama két nap volt, míg probiotikum alkalmazásával a széklet normalizálása öt napig tartott (p = 0,0001).

Következtetések:

A szájon át alkalmazott nifuroxazid a probiotikumhoz képest jobb hatékonyságot mutatott az akut hasmenés kezelésében, és ebben a vizsgálatban mindkét gyógyszer ugyanazt a biztonságot és toleranciát mutatta.

1. BEMUTATKOZÁS

A gyomor-bélrendszeri fertőzések nagy egészségügyi és klinikai problémát jelentenek az egész világon. Akut hasmenésben szenvedő felnőtt betegeknél (a hasmenés időtartama 7 élő liofilizált tejsavbaktérium (Lactobacillus acidophilus, Bifidobacterium infantis v. Liberorum, Enterococcus faecium). Támogató kezelésként javallt az akut hasmenés kezelésére, mint támogató kezelés.

Nagyon gyakran a probiotikumok az egyetlen akut hasmenés vagy terápia, amelyet az Enterofuryl helyett szubsztitúciós kezelésként alkalmaznak, és objektív, bizonyítékokon alapuló gyógyszer nélkül.

Az első összehasonlító vizsgálatot két leggyakrabban empirikusan alkalmazott hasmenés-ellenes terápiával, a nifuroxaziddal és a probiotikumokkal végeztük, a szerző ismeretei szerint.

2. CÉLOK

Vizsgálatunk célja az volt, hogy értékeljük a nifuroxazid alkalmazásának hatékonyságát és biztonságosságát a tejsavbaktériumokat tartalmazó készítményekkel összehasonlítva felnőtt betegek akut hasmenéseinek kezelésében.

3. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK

Ezt a kísérletet több központú, párhuzamos csoportos, nyílt és leendőnek tervezték. A felvételi kritériumok a következők voltak: Akut hasmenésben vagy „utazói hasmenésben” szenvedő betegek (≥ 3 nem formált széklet az elmúlt 24 órában és a betegség időtartama ≤ 72 óra), a bélfertőzés egyik jele vagy tünete jelen kell lennie (hányinger, hányási impulzus, hányás, hasi görcsök, tenesma, vérhas és sürgető impulzus a székletürítéshez), 18 és 65 év közötti életkor (az életkorot egy naptári év alapján becsülik meg), képes önállóan döntéseket hozni. A vizsgálat legelején, ha a betegek megfelelnek a felvételi kritériumoknak, és a tájékozott beleegyezés aláírása után, véletlenszerű elosztási módszerrel, az alanyokat két csoportra osztják, mindkettő kísérleti, nifuroxazid csoport (N csoport) vagy probiotikus csoport (csoport M) három nap alatt (72 óra), attól függően, hogy:

A hasmenés időtartama (órák száma az első hasmenéstől a kezelés kezdetéig)

A hasmenés súlyossága (a széklet száma)

Az Informált beleegyezés aláírása után az alanyok betartották az étrendjükre vonatkozó ajánlásokat megfelelő mennyiségű folyadék bevitelével. A betegek egészségi állapotát megvizsgálták, mielőtt bekerültek a vizsgálatba, és a terápiás hatásokat hét napos időszakban három fertőző beteg által végzett kontrollvizsgálaton követték nyomon. Az alanyok naponta rögzítették a naplójukban a széklet számát és konzisztenciáját, és figyelték és rögzítették az akut hasmenéssel járó tüneteket (gyomorfájdalom, gyomorgörcsök, magas hőmérséklet, hányás, kiszáradás). A terápia időtartama mindkét csoportban 3 nap, és két kontrollvizsgálatot végeztek (3 és 7 napos kezelés után).

Statisztikai analízis

Asztal 1

A vizsgálatba bevont alanyok jellemzői

2. táblázat

Klinikai tünetek a randomizálás előtt. * - a chi-négyzet teszt segítségével értékelték a klinikai tünetek gyakoriságában mutatkozó különbségek jelentőségét.

3. táblázat

Klinikai tünetek az első kontrollvizsgálaton. * - khi-négyzet tesztet használt a klinikai tünetek gyakoriságában mutatkozó különbségek jelentőségének értékelésére.

4. táblázat

Klinikai tünetek. * - használt Mann-Whitney teszt (független minták)

A vizsgálatba vétel előtt az N csoportban 8,69 (SD 5,33) vizes széklet volt, szemben az M csoport 8,19 (SD 3,91) vizes székletével (4. táblázat).

A klinikai tüneteket (gyomorfájdalmak és görcsök, magas testhőmérséklet, hányás és kiszáradás) a randomizálás előtt elemezték, és a csoportok között statisztikailag szignifikáns különbséget nem jelentettek (2. táblázat).

Az első kontrollvizsgálaton (72 órával a kezelés kezdetétől számítva) statisztikailag szignifikáns különbséget jelentettek a széklet számában, 'N' csoport Md = 3 (tartomány: 0,00-20,00) és 'M' csoport Md = 4 (tartomány: 0,00-20,00), p = 0,0232 (4. táblázat).

Az első ellenőrzés során végzett klinikai tünetek elemzése szignifikáns különbséget mutatott a gyomorfájdalmakra panaszkodó betegek számában [N csoport = 2 (2%) vs „M” csoport = 19 (24%), p = 0,0001] és dehidráció ['N' csoport = 2 (2%) vs 'M' csoport = 19 (24%), p = 0,0001] ['N' csoport = 5 (6%) vs 'M' csoport = 17 (22%), p = 0,0087] (3. táblázat).

A terápia biztonsága

A kutatás során követtük a terápia biztonságosságát minden olyan betegnél, aki a kutatott gyógyszerek legalább egy adagját használta. Különös figyelmet fordítottunk a következő káros hatásokra: fejfájás, székrekedés, puffadás, öklendezés és émelygés. Nem észlelték a terápia feltételezett káros hatásait, amelyek összefüggésbe hozhatók lennének az alkalmazott gyógyszerekkel.

5. MEGBESZÉLÉS

A korábbi klinikai kutatásból származó információk többnyire felölelik azokat a kutatásokat, amelyeket annak érdekében végeztek, hogy felmérjék a gyógyszerek hatékonyságát és biztonságosságát az utasok hasmenése miatt szenvedő betegeknél. A rendelkezésre álló szakirodalomban az utóbbi időben egyre kevesebb olyan vizsgálattal találkozunk, amelyek gyakori akut hasmenésben szenvedő betegeket követtek.

Nincs olyan orvosi bizonyíték, amely közvetlenül összehasonlítaná a nifuroxazid és a probiotikumok hatékonyságát az akut hasmenés kezelésében.

E fertőzések kórokozói általában azonosak, és sok esetben a hasmenés kórokozóját nem fedezik fel. A korábbi kutatások gyakran alkalmazták a terápia hatékonyságának értékelésére szolgáló módszert a széklet normalizálásáig (a formálatlan széklet utolsó ideje - TLUS), és kutatásunk során ezt az elemzést használtuk azzal a céllal, hogy összehasonlítsuk az eredményeket más kutatásokkal.

Bouree és mtsai. (1989) egy olyan kutatás eredményeit publikálta, amelyben kettős vak, placebo-kontrollos kutatásban a nifuroxazid hatékonyságát kutatták felnőttek akut hasmenésének kezelésében. A szerzők a kutatásba 88 akut hasmenést (napi három folyékony székletet képező állapotként definiált állapotot) vontak be, akik napi 800 mg nifuroxazidot (két adagra osztva) vagy placebót használtak 5 nap alatt. A kutatást Franciaországban, öt kórházi központban végezték. A hasmenés átlagos időtartama a nifuroxaziddal kezelt csoportban 2,09 nap volt, míg a placebo csoportban a hasmenés időtartama 3,26 nap volt (p 3RCT> 100 alanynál) a hasmenés megelőzésében és kezelésében gyermekgyógyászatban, míg az L.acidophilus nem mutatott szignifikáns hatást. az RCT hatékonysága, vagy ugyanarra az indikációra nem tettek közzé RCT eredményt. Hasonló eredményeket értek el az utazók hasmenéseinek kezelésében is RCT-ben. Kutatásunk során olyan kombinált probiotikumot használtunk, amelynek összetételében liofilizált tejsavbaktériumok (Lactobacillus acidophilus, Bifidobacterium infantis v. Liberorum, Enterococcus faecium) kombinációja volt, és ennek a készítménynek az alkalmazása nem mutatta meg a várt hatékonyságot.10

A Lactobacillus rhamnosus GG (LGG) és a Saccharomyces boulardii bizonyult a leghatékonyabbnak, egy napra csökkentve a betegség időtartamát. Négy metaanalízis volt, figyelembe véve az antibiotikumok által kiváltott hasmenést, amelyek azt mutatták, hogy a probiotikumok hatékonyságát számos tényező befolyásolja: életkor, antibiotikum típus, a beteg általános állapota. A leghatékonyabb LGG és S. boulardii13. Az a tanulmány, amely a Lactobacillus rhamnosus GG (LGG) hatékonyságát vizsgálta az antibiotikumok által kiváltott hasmenés megelőzésében gyermekeknél és felnőtteknél, kimutatta a hasmenés kialakulásának kockázatának csökkenését 22,4-ről 12,3% -ra a placebo csoporthoz képest. A gyermekek és felnőttek korcsoportjain végzett rétegzés elvégzése után azonban statisztikailag szignifikáns különbség van a gyermekpopulációban azokhoz a felnőttekhez képest, ahol a probiotikumok hatékonyságot mutattak az antibiotikumokkal kezelt betegek alcsoportjában a Helicobacter pylori felszámolási terápiájában. Ez a tanulmány ismét megerősíti a kutatási eredmények elégtelenségét a felnőtt lakosság körében.14,15

Egy rifaximinnal (nem abszorbeáló antibiotikum) 380 önkéntesnél végzett kutatás során a széklet normalizálásáig (TLUS) 32,5 (95% Cl 28,4-43-6.) Átlagos idő (Md) 32,9 óráig (95% Cl 28,4- 44,0) azon betegek csoportjaiban regisztráltak, akik különböző napi rifaximint (600 mg/nap és 1200 mg/nap) használtak, és ugyanebben a kutatásban a széklet normalizálásáig eltelt idő 60 óra (95% CI 48,4-92,0) 5 a placebo alkalmazása.

187 betegen végzett randomizált kettős vak kutatásban a szerzők a rifaximin (800 mg/nap) hatékonyságát kutatták a ciprofloxacinnal (1000 mg/nap) összehasonlítva, és a széklet normalizálásáig (TLUS) rögzített átlagidő a rifaximint kapó csoportban 25,7 óra (95% CI 20,9-38,0), míg a ciproflaxacint kapó csoportban a rögzített idő 25,0 óra volt (95% CI 18,5-35,2) .6

DuPont és munkatársai által végzett kutatásban. (1998) szerint a rifaximin (600 mg/nap) hatékonyságát összehasonlították a thrimetoprim-szulfometoxazollal (320/1600 mg/nap). 35 beteg vett részt ebben a kutatásban, a széklet normalizálásáig (TLUS) rögzített átlagos idő a rifaximint kapó csoportban 26,3 óra volt, míg a második csoportban 47,0 óra volt.

Hasonló eredményeket kaptak a szerzők egy 399 páciens-utazóval végzett kutatás során, akik Mexikóba, Guatemalába és Indiába utaztak. A rifaximin (600 mg/nap három nap alatt) hatékonyságát összehasonlították a ciprofloxacinnal (1000 mg/nap két napig + egy nap placebo) és a placebóval (három nap). A rifaxamin átlagos ideje a széklet normalizálásáig 32,0 óra volt, míg a ciprofloxacint használó csoportban 28,8 óra és 65,5 óra volt a placebo csoportban.

Ha összehasonlítjuk kutatási eredményeinket a széklet normalizálásáig eltelt órák számának elemzésével a randomizálás után (TLUS), szignifikáns különbség volt az 'N' csoport között (Md = 48.000, 95% CI 48.0-72.0 óra) az az 'M' csoport (Md = 120 000, 95% CI 96,0-120,0 óra; p = 0,0001). A kapott eredmények alig különböznek az akut hasmenés, valamint az utas hasmenés és a nifuroxazid kezelésének korábbi kutatásaitól, hasonló hatékonyságot mutattak, mint a rifaximin és a ciprofloxacin.

Más kutatások során rögzített káros hatásokat, mint például fejfájás, székrekedés, puffadás, végbél tenesmus, vertigo, hányinger egyetlen kutatónál sem regisztráltak, ami tovább erősíti a terápia biztonságosságára vonatkozó jelenlegi információkat.

Jelentős különbségeket regisztráltak a teljes hasmenés időtartamában (a széklet teljes normalizálásáig). Ez az elemzés megerősíti a nifuroxazid kezelés sikerét és azt mutatja, hogy a nifuroxazid gyorsabban vezet a végső gyógyuláshoz.

Mindkét csoportban követtük a klinikai tüneteket, amelyek általában heveny hasmenést és gyomor-bélgyulladást (gyomorfájdalmak, gyomorgörcsök, megnövekedett hőmérséklet, hányás és kiszáradás) kísérnek a kutatás során. A napi gyakorlatban nagyon fontos a nifuroxazid használatának jobb és gyorsabb hatékonysága a tejsavbaktériumokkal való kombinációhoz képest.

Az alkalmazott kezelések sikereinek csoportonkénti különbségeinek elemzése szignifikánsan nagyobb különbséget mutatott a terápia sikerében a nifuroxazidot kapó alanyok csoportjában (már 48 órás drogfogyasztás után), mint a gyógyszert kapó betegek csoportjában. tejsavbaktériumokat tartalmaz [N csoport = 46 (57%) vs M csoport = 18 (23%)].

A terápia hatékonyságának kiválasztott értékelése a széklet száma és a konzisztencia volt, nem pedig a mikrobiológiai elemzés, amely megerősítette, hogy a nifuorxazid empirikus alkalmazása indokolt akut hasmenés esetén.

A probiotikumok gyermekpopulációban való alkalmazását vizsgáló lényegesen több tanulmány és annak a ténynek köszönhetően, hogy a probiotikumok felnőtt korban történő vizsgálatának ellentmondó eredményei vannak, a probiotikumok akut hasmenési szindrómában mutatott hatékonyságának kutatási területe továbbra is nyitva áll. vizsgálat. Ezért tanulmányunk jelentős lépés ezen a speciális területen.

A kutatás korlátozása

A kutatást nem végezhettük el kettős vak randomizált vizsgálatként a gyógyszertervezés technológiai korlátai miatt. A nifuroxazid kapszulák standard kapszulák, amelyek sárga szemcséket tartalmaznak, míg a tejsav bacillus kapszulák kemények és fehérek, és nehéz teljesen azonos összetevőket készíteni teljesen különböző összetevőkből.

6. KÖVETKEZTETÉSEK

Az elvégzett kutatások és az eredmények statisztikai feldolgozása, valamint különösen fontos paraméterek, például a széklet kialakulásáig eltelt idő (TLUS) és a vizes széklet száma a megfigyelési időszak alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a nifuroxazid szignifikánsan jobb hatékonyságot mutatott a a tejsavbaktériumok kombinációja az akut hasmenés és a probiotikumok kezelésében nem lehet a nifuroxazid helyettesítő terápiája, hanem csak kiegészítő terápia nifuroxaziddal.

Lábjegyzetek

• Etikai kérdés: A vizsgálatot a Kutatóközpontok Etikai Bizottságai (Zenica kantoni kórház etikai tanácsa és a Tuzla Egyetemi Klinikai Központ Etikai Bizottsága), valamint a Szarajevói kantoni közintézmény egészségügyi központjának vezérigazgatója hagyta jóvá.