Változtassa meg étrendjét, változtassa meg sorsunkat?

A világ ma már gazdagabb ételeket fogyaszt, mint korábban. A második világháború óta, amikor az emberek több pénzt keresnek az Egyesült Államoktól Kínáig, Brazíliától Indiáig, az étkezéssel kapcsolatos várakozásaink nőttek. Több hús van a tányérjainkon. Több tejtermék az étrendünkben. És nagyobb adagokat eszünk.

Személyes döntéseink arról, hogy mit eszünk, nemcsak a személyes egészségünket, hanem közvetett módon a környezet egészségét is befolyásolják.

Ennyi lehetőség mellett ijesztőnek tűnhet az a kérdés, hogy mindenkinek mit kell ennie a világ étkezőasztalánál. De ha egyéni döntéseinket együtt vesszük figyelembe, az egyes élelmiszerek iránti igényünk befolyásolja mindannyiunk számára elérhető lehetőségeket.

Bár évszázad közepére még legalább 2 milliárd ember él a Földön, a népesség növekedése nem lesz a fő hajtóereje a megnövekedett élelmiszer-keresletnek. A legnagyobb mozgatórugó a világ növekvő középosztályának változó étrendje lesz.

Az elmúlt fél évszázadban, ahogy az országok gazdagabbak lettek, az emberek elsősorban a növényi étrend helyett az állati eredetű termékekre támaszkodtak.

Ez a „táplálkozási átmenet” megnövelte az állati termékek iránti keresletet, és átalakította az étkezési növények felhasználásának módját. Becslések szerint mostantól 2050-ig a világ népességének 40 százaléka - több mint 3 milliárd ember - átáll a hús-, tojás- és tejtermékekben nehezebb étrendre.

Az egyik kézenfekvő módja annak, hogy több embert tápláljunk, az, hogy több élelmet termesztünk jelenlegi termőföldjeinken. Mégis, bár a meglévő termőterületeken történő nagyobb termesztés része lesz a megoldásnak, a termőterületek intenzitása nem lesz elegendő a jövőbeni igényeink kielégítésére. Ehelyett meg kell találnunk a módját annak, hogyan változtassuk meg étrendünket, hogy minél több embert tápláljunk, miközben egészségesek vagyunk.

A gazdagabb országokban sok növény terem, de kevés az élelmiszer

Világszerte az előállított kalóriák körülbelül 59 százaléka az emberek elfogyasztására alkalmas élelmiszer. De a történet országonként nagyon változó.

Megszoktuk, hogy a termőföldeket megítéljük az általuk termelt mennyiségek alapján, olyan egységekkel, mint a tonna hektáronként vagy a bokrok hektáronként. Egyes országok azonban, amelyek a legeredményesebben termesztik a növényeket, a legkevésbé használják ezeket a növényeket az emberek etetésére.

Ez a térkép feltünteti az adott területnek az élelmiszerekhez viszonyított arányát az egyéb felhasználásokkal szemben (állati takarmány vagy üzemanyag).

A térkép 41 fő növényről tartalmaz adatokat, amelyek a termőterületeken termelt kalóriák 90 százalékát teszik ki.

Sok kalória soha nem éri el a tányérunkat

Jelenleg, még az elpazarolt hatalmas mennyiségű élelmiszer figyelmen kívül hagyása mellett is, az emberek a világ kalóriáinak csak körülbelül 59% -át használják fel élelemként - akár közvetlenül növényekből, akár az ezeket a növényeket fogyasztó állatokat fogyasztva.

A világ többi kalóriája egyáltalán nem jut be az emberi táplálékkészletbe. Bármelyik állati takarmány felé tartanak - fenntartanak egy állatot az életében, de nem jutnak ehető kalóriákba az emberek számára -, vagy ipari felhasználásra, mint például a bioenergia.

Noha ezt a jellemzőt nem vesszük figyelembe, a globális állattakarmányok (szén-tömegben mérve) körülbelül 14 százaléka legelőről származik, és teljesen alkalmatlan a növények termesztésére. Ez a fajta földhasználat nagyon hatékony a világ élelmiszerellátása szempontjából, bár még mindig jelentős hatással lehet a biológiai sokféleségre és a szén-dioxid-tárolásra.

A világ termőföldjein termelt kalóriák több részének az élelmiszerhez való elosztása kritikus fontosságú, de nem elegendő az élelmezésbiztonság és az egészség biztosításához. Fontos az étrend tápanyagtartalmának, valamint a szegénységnek, az éhség és az alultápláltság kiváltó okának a kezelése.

Sok más akadályt kell leküzdeni a termelés és a fogyasztás között. Bár világszerte elegendő élelmiszert tudunk előállítani, az élelmiszer gyakran nem olyan területeken készül, ahol erre van szükség, és az elosztásához szükséges infrastruktúrával rendelkezik.

Mindazonáltal az összefüggés az általunk termesztett növények kiosztásának módja között (kalóriában mérve), és hogy az élelmiszer rendelkezésre áll-e (az éhség és az alultápláltság aránya alapján mérve), segít megérteni a terményeink használatának környezeti következményeit.

Az állati takarmány mellett a bioüzemanyagok és más ipari termékek az ehető növények kisebb, de egyre nagyobb részét igénylik. Különösen az Egyesült Államok sok kukoricát irányít etanoltermelésre, míg Brazíliában a cukornád a választott bioüzemanyag-termés. És a bioüzemanyagok termelése gyorsan növekszik: 2000 és 2012 között a bioüzemanyagok részesedése a globális növénytermesztésben (tömegben) hatszorosára nőtt.

A termőföldek és a legelők messze a legnagyobb emberi földhasználat világszerte. De ha sétál egy mezőgazdasági földterületen az Egyesült Államokban, Brazíliában vagy az Európai Unióban, nyilvánvalóvá válik, hogy a jelenleg termesztett növények nagy részét nem embereknek szánják. Minél fejlettebb egy ország mezőgazdasági rendszere, annál több növényt használnak állatok takarmányozására vagy üzemanyag előállítására.

Világszerte a termesztett növények jelentős részét az élelmiszerektől eltérő célokra fordítják, főleg állatok etetésére vagy bioüzemanyagok előállítására.