Mi a jelentősége a súlycsökkentő intervenciós vizsgálatokban történő jelentéseknek? A randomizált, kontrollált vizsgálatok szisztematikus áttekintése

Absztrakt

Háttér:

A súlycsökkentő beavatkozásokat értékelő randomizált kontrollált vizsgálatok (RCT) nagy száma ellenére egyetlen tanulmány sem értékelte a jelentések minőségét ezekben a vizsgálatokban.

Célja:

A súlycsökkentő beavatkozások RCT-k jelentésének minőségének felmérése és a jelentési minőség előrejelzőinek azonosítása.

Mód:

Az értékelt RCT-k a testsúlycsökkentő beavatkozások hatékonyságát vizsgáló vizsgálatok publikált szisztematikus áttekintéséből származnak. Vizsgálatunk szempontjából két ellenőr függetlenül értékelte a jelentések minőségét ezekben a vizsgálatokban, a Consolidated Standards for Reporting of Trials (CONSORT) nyilatkozat alapján. A jelentés minőségét a 44 CONSORT kritérium mindegyikének megfelelő tanulmányok számával (százalékkal) írjuk le. A többváltozós regressziós modell alkalmazásához általánosított becslési egyenleteket (GEE) használunk az általános minőségjelentési ponthoz kapcsolódó tényezők meghatározására.

Eredmények:

63 RCT-t értékeltünk, amelyek közül 25 étrend-életmód vizsgálat, 22 farmakológiai vizsgálat és 16 viselkedés-kognitív, testmozgás-életmód vagy műtéti vizsgálat volt. A vizsgálatok kevesebb mint fele (46%) határozta meg a vizsgálat elsődleges eredményét; körülbelül 10% adta meg a kiosztási rejtés módszerének leírását. A többváltozós GEE eredmények azt mutatták, hogy a minta nagysága, a beavatkozás típusa (nem farmakológiai vizsgálatok, amelyek pontszáma alacsonyabb, mint a farmakológiai vizsgálatok), és a publikációs idő az 1996-os CONSORT Statement publikációhoz (az 1996 utáni publikációk magasabb pontszámmal) viszonyítva erősen jelezték a minőséget jelentési pontszám. Az elsődleges eredmény statisztikailag szignifikáns eredményének jelentése nem volt szignifikánsan társítva a minőségi pontszámhoz.

Következtetés:

Míg úgy tűnt, hogy a jelentések általános minősége javult a felülvizsgált CONSORT nyilatkozat 1996-os közzététele óta, néhány kulcsfontosságú módszertani szempont jelentése, például az elsődleges eredmény világos leírása és az elosztási elrejtés módszere, még mindig javítást igényel. Azok a tényezők, amelyek jelentősen kapcsolódnak az általános minőségjelentési ponthoz, helyettesítőként használhatók a protokollok felülvizsgálatában a zárójelentések minőségének javítása érdekében.

Bevezetés

Mivel az elhízás világszerte elterjedtsége riasztó sebességgel növekszik, 1 egyre több tanulmány készül a túlsúlyos és elhízott felnőttek súlyvesztésének kiváltására és fenntartására irányuló kezelések vizsgálatára. 2 Habár a legtöbb súlycsökkentő beavatkozási vizsgálat randomizált vizsgálati tervet használ, amely az arany standard az új kezelés hatékonyságának és biztonságosságának vizsgálatához, 3 a randomizált vizsgálatok minősége nem optimális lehet. Ez érvénytelenítheti vagy korlátozhatja a vizsgálati eredmények általánosíthatóságát. 4 Ezenkívül a vizsgálati módszerek és eredmények jelentési módjának hiánya is nem megfelelő, ami korlátozhatja az eredmények értelmezését és a vizsgálati eredmények metaanalízishez való összesítését. 5.

Korábbi tanulmányok értékelték a randomizált vizsgálatok jelentésének minőségét több klinikai területen, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket, az onkológiát, a klinikai farmakológiát és a kritikus gondozási orvostudományt. 6, 7, 8, 9, 10 Tudomásunk szerint azonban egyetlen tanulmány sem értékelte a súlycsökkentő beavatkozások randomizált vizsgálata során a jelentések minőségét. Ez a kérdés két okból is fontos. Először is, az elhízás kezelésével gyakran találkoznak a klinikai gyakorlatban, és a klinikusoknak tisztában kell lenniük a súlycsökkentő vizsgálatok minőségének jelentésével annak érdekében, hogy az eredményeket jobban értelmezzék és alkalmazzák a betegellátásban. Másodszor, a jelentési minőség értékelése hiányosságokat tud azonosítani, amelyeket meg kell oldani a jövőbeni súlycsökkentő intervenciós kísérletek tervezése és jelentése során.

Ezért értékeltük a súlycsökkentő beavatkozások randomizált kísérleteinek jelentési minőségét. Célkitűzéseink a következők voltak: (1) az e vizsgálatokban végzett jelentések minőségének leírása szabványosított értékelési eszköz (Consolidated Standards for Reporting of Trials (CONSORT) kritériumok) felhasználásával; és (2) olyan prediktorok azonosítása, amelyek megmagyarázhatják az általános pontszám változékonyságát.

Mód

Adatforrások

Az ebben az elemzésben szereplő tanulmányok egy publikált áttekintésből származnak, amely a súlycsökkentő beavatkozások hosszú távú hatékonyságát értékeli. 2 Ebben az áttekintésben a vizsgálatokat úgy választották ki, hogy a MEDLINE (1966 és 2003 szeptembere), az HealthSTAR (1975 és 2003 szeptembere) és a Cochrane Controlled Trials Register (1990 és 2003 szeptembere) között keresték meg a súlycsökkentő intervenciós vizsgálatokat, a következő kulcsszavak felhasználásával: elhízottság; túlsúly; testtömeg-index; kezelés; súly csökkentés; randomizált kontrollált vizsgálat. Angol és nem angol nyelvű cikkeket kerestek, de csak angol kivonattal rendelkező cikkeket tekintettek át.

A tanulmány kiválasztásának kritériumai

A mellékelt vizsgálatok a következő jellemzőkkel bírtak: a vizsgálat randomizált, kontrollált vizsgálat volt; a vizsgált populáció túlsúlyos vagy elhízott felnőttekből állt, átlagos testtömeg-indexük ⩾ 25 kg/m 2; a tanulmány súlycsökkentő beavatkozást vizsgált; és a betegkövetés időtartama ⩾ 1 év volt. A vizsgálatokat kizártuk, ha az alábbi jellemzők közül egy vagy több volt: a vizsgálat során a betegeknek súlycsökkentési célt kellett elérniük ahhoz, hogy jogosultak legyenek a tanulmányi beiratkozásra; a súlycsökkentő beavatkozást nem engedélyezték klinikai alkalmazásra; vagy a súlycsökkentő beavatkozást csak rövid távra engedélyezték (3 A CONSORT nyilatkozatot randomizált vizsgálatokra fejlesztették ki, hogy szabványosított jelentési kritériumokat nyújtsanak be a randomizált vizsgálatok indoklásának, módszereinek, eredményeinek és következtetéseinek bemutatására. Minden kísérlet esetében meghatároztuk, hogy a 44 CONSORT jelentési kritérium mindegyike teljesült, igen/nem válaszokkal. Az értékeléshez használt CONSORT jelentési kritériumokat a Függelék mutatja be.

Eleve, A vizsgálati módszerekkel és az eredmények szakaszokkal kapcsolatban nyolc CONSORT kritériumot is azonosítottunk, amelyeket a randomizált vizsgálatok módszertani minőségének fontos meghatározóinak tekintettek. A módszerek szakaszban négy előre meghatározott kulcsfontosságú jelentési kritérium volt: (1) meghatározták az elsődleges és a másodlagos tanulmányi eredményeket; (2) biztosított a tárgyalás hatalma; (3) elvégezték az eredmények kezelésre irányuló szándék elemzését és (4) meghatározták az allokáció elrejtésének módszerét. Az eredmények részben négy előre meghatározott kulcsfontosságú jelentési kritérium volt: (1) az elsődleges és a másodlagos eredményekről szóló eredményeket mutattak be; (2) az eredményeket abszolút számként adtuk meg; (3) jelentették azoknak az alanyoknak a számát, akiknél az egyes beavatkozásoknál protokoll-eltérés (ek) volt, és (4) jelentették azoknak az alanyoknak a számát, akiknél az egyes beavatkozások során nemkívánatos események/kezeléssel kapcsolatos mellékhatások jelentkeztek.

Két szerző (RC, KC) független kettős felülvizsgálatot végzett a mellékelt vizsgálatokról, hogy értékelje az egyetértést a teljesített CONSORT kritériumok tekintetében. Ennek az értékelésnek az ellentmondásait vita és konszenzus útján sikerült megoldani.

Statisztikai analízis

Cohen elemzését azért készítették, hogy teszteljék a felülvizsgálók közötti egyetértést a tanulmányok kiválasztására és a jelentési kritériumok teljesítésére vonatkozóan. 11. Meghatároztuk a 44 CONSORT jelentéstételi kritérium mindegyikét teljesítő vizsgálatok átlagos (sd) számát, valamint az egyes kritériumoknak megfelelő vizsgálatok számát (százalék). Megvizsgáltuk azoknak a vizsgálatoknak az átlagos (sd) számát is, amelyek megfeleltek az előre meghatározott kulcsfontosságú kritériumoknak. Minden értékelt vizsgálatért 1 pontot adtak minden egyes teljesített jelentési kritériumért, és 0 pontot kaptak, ha a jelentési kritérium nem teljesült vagy nem volt egyértelműen megfogalmazva.

Többváltozós elemzést végeztünk általánosított becslési egyenletek (GEE) felhasználásával, hogy feltárjuk azokat a tényezőket, amelyek megmagyarázzák a jelentések változékonyságát a vizsgálatok során. A GEE-ket úgy választották meg, hogy figyelembe vegyék a lehetséges folyóirat-belüli korrelációt, és ezekhez az elemzésekhez cserélhető korrelációs struktúrát feltételeztek. 12 Az ezen elemzések során figyelembe vett magyarázó változók között szerepelt a minta nagysága, függetlenül attól, hogy az elsődleges elemzés eredménye statisztikailag szignifikáns volt-e vagy sem, valamint a vizsgálatban alkalmazott beavatkozás típusa (vagyis gyógyszeres, diétás vagy egyéb). A GEE elemzések eredményeit együtthatóként fejezzük ki, amely 95% -os konfidencia intervallumnak felel meg P-a folyóirat-korreláció mértékének értéke és becslése. Eleve, a statisztikai szignifikancia kritériuma α= 0,05. A többváltozós modell esetében a multikolinearitást variancia-inflációs tényező (VIF) alkalmazásával értékeltük, és a VIF> 10-nél nagyobb változókat kizártuk a modellből. 13 Az összes elemzést a STATA szoftver SE 8.0 verziójával végeztük.

Eredmények

Az elemzésbe bevont tanulmányok

63 randomizált vizsgálatot végeztek, amelyek közül 25 (40%) étrend-életmód vizsgálat, 22 (35%) farmakológiai vizsgálat, 9 (14%) viselkedés-kognitív vizsgálat, 5 (8%) testmozgás-életmód vizsgálat volt és 2 (3%) műtéti vizsgálat volt. Ezen randomizált vizsgálatok jellemzőit az 1. táblázat mutatja be.

Megállapodás az adatok kinyerésében

Ami a CONSORT kritériumok közötti értékelést megkötő megállapodást illeti, jó egyetértés volt (κ= 0,8–1,0) 60 (70%) jelentési kritérium esetén, tisztességes megállapodás (κ= 0,6–0,8) 23 (27%) jelentési kritérium és rossz egyetértés esetén (κ 2. táblázat A CONSORT kritériumok jelentése: n= 63

A legfontosabb CONSORT kritériumoknak megfelelő vizsgálatok százaléka

Módszerek szakasz

Az elsődleges és a másodlagos eredmények jelentésének meghatározása szempontjából ezt a vizsgálatok 46, illetve 27% -a végezte el. A vizsgálat erejével és a kezelésre irányuló szándék megközelítéssel kapcsolatos állításokat a vizsgálatok 43, illetve 54% -a elégítette ki. A kezelések elrejtésének módszerével kapcsolatos állítást a vizsgálatok csupán 9,5% -a elégítette ki.

Eredmények szakasz

A vizsgálati eredmények jelentését és az eredmények abszolút szám felhasználásával történő jelentését a vizsgálatok 98, illetve 97% -ában végezték el. Azonban a vizsgálati alanyok számának jelentését, akiknél protokoll-eltérések vagy mellékhatások/mellékhatások léptek fel az egyes kezelési beavatkozások során, a vizsgálatok 79, illetve 51% -ában jelentették.

Az összes CONSORT jelentési pontszám előrejelzői

A GEE eredmények (3. táblázat) azt mutatják, hogy a minta nagysága, a publikálás időzítése (függetlenül attól, hogy a cikket 1996 előtt vagy után publikálták-e) és a beavatkozás típusa erősen megjósolja az összpontszámot, bár a minta méretének hatása minimális volt. A minőségi pontszám 1996 után jelentősen javult, az átlagos növekedés (95% CI) = 3,29 (1,50, 5,07; P 3. táblázat A CONSORT jelentési pontszámához kapcsolódó tényezők többváltozós elemzése

Vita

Ennek a tanulmánynak két fő megállapítása van, amelyek a súlycsökkentő beavatkozások randomizált vizsgálatai során értékelték a jelentések minőségét. Először is, a CONSORT kritériumokon alapuló jelentések minősége nem volt optimális, mivel ezeknek a kritériumoknak csupán 60% -át jelentették a 63 értékelt tanulmányban. Másodszor, azokat a jelentési kritériumokat, amelyek befolyásolhatják az eredmények érvényességét és általánosíthatóságát, megfelelően jelentették. Eredményeink érvényességét alátámasztja egy szabványos pontozási rendszer (CONSORT) használata annak felmérésére, hogy a randomizált vizsgálatokban volt-e megfelelő jelentés. Az elhízási vizsgálatok szuboptimális jelentésének megállapítása összhangban áll az egyéb klinikai területeken végzett randomizált vizsgálatok szuboptimális minőségével. 8, 9, 14, 15

Eredményeink megkérdőjelezik a próba tervezésének és a súlycsökkentő intervenciós kísérletek eredményeinek jelentésére alkalmazott módszerek megfelelőségét. Ezek a korlátozások kihatással vannak a vizsgálati eredmények érvényességére és általánosíthatóságára. Például a kezelés elosztásának eltitkolásának módszeréről, amely bármely randomizált vizsgálat szerves eleme, a vizsgálatok csupán 9,5% -ában számoltak be kielégítően, ami arra késztette az olvasót, hogy megkérdőjelezze, hogy a randomizálási folyamat megfelelő-e, és viszont, hogy a vizsgálati eredmények megfelelőek-e. érvényes. Ezen túlmenően, azoknak a betegeknek az optimális szuboptimális jelentése, akiknél eltérés volt a vizsgálati protokolltól, vagy akiknek káros eseményei vagy beavatkozással kapcsolatos mellékhatásai lehetnek, az olvasót megkérdőjelezheti mind az eredmények érvényességét, mind általánosíthatóságát. Ez a kérdés különösen releváns a súlycsökkentő beavatkozási vizsgálatokban, ahol a betegek jelentős részét elveszítik a nyomon követés miatt a kezelés be nem tartása vagy a kezeléssel összefüggő káros hatások miatt. A vizsgálat megtervezésének és megállapításainak megbízható jelentésének hiánya akadályozza a gyakorló klinikus azon képességét, hogy alkalmazza a vizsgálati eredményeket a mindennapi klinikai gyakorlatban értékelt betegek számára.

Vizsgálatunk eredményei potenciálisan kihatnak a súlycsökkentő intervenciós kísérletek tervezésére. Eredményeink azt mutatják, hogy a súlycsökkentő intervenciós kísérletekről való jelentéstétel terén jelentős javítási lehetőség van. A CONSORT kritériumok olyan referenciapontot nyújtanak, amelyet a nyomozók felhasználhatnak mind a súlycsökkentő beavatkozási kísérletek tervezésében, kivitelezésében, mind a jelentésben.

Összefoglalva azt tapasztaltuk, hogy a súlycsökkentő beavatkozási vizsgálatokban a standardizált jelentési kritériumokat (CONSORT) nem megfelelően kezelték. Jövőbeni súlycsökkentő intervenciós vizsgálatokra van szükség, hogy jobban megfeleljenek a CONSORT jelentési kritériumainak.

Hivatkozások

Az elhízás globális járványának kezelése. KI 2003.03.09. Http://www.who.int/nut/obs.htm (Utolsó hozzáférés dátuma: 2006. október 6.).

Douketis JD, Thabane L, Macie C, Williamson DF. Elhízott felnőtteknél végzett hosszú távú súlycsökkentő vizsgálatok szisztematikus áttekintése: klinikai jelentőség és alkalmazhatóság a klinikai gyakorlatban. Int J Obes Relat Metabol Dis 2005; 10.: 1153–1167.

Altman DG, Schulz KF, Moher D, Egger M, Davidoff F, Elbourne D, et al., a CONSORT csoport számára. A randomizált vizsgálatok jelentésére vonatkozó felülvizsgált CONSORT nyilatkozat: magyarázat és részletezés. Ann Intern Med 2001; 134: 663–694.

Egyesült Államok Preventive Services Munkacsoport. Az elhízás szűrése felnőtteknél: ajánlások és indoklás. Ann Intern Med 2003; 139: 930–932.

Douketis JD, Feightner JW, Attia J, Feldman WF, a megelőző egészségügyi ellátással foglalkozó kanadai munkacsoporttal. Időszakos egészségügyi vizsgálat, 1999. évi frissítés: az elhízás kimutatásának megelőzése és kezelése. CMAJ 1999; 160: 513–524.

Krzyzanowska MK, Pintilie M, Brezden-Masley C, Dent R, Tannock IF. A randomizált vizsgálatokat leíró kivonatok minősége az American Society of Clinical Oncology Meetings folyóiratában: iránymutatások a továbbfejlesztett jelentésekhez. J Clin Oncol 2004; 22.: 1993–1999.

Bath FJ, Owen VE, Bath PMW. Az akut stroke-vizsgálatokról szóló teljes és végleges publikációk minősége. Szisztematikus felülvizsgálat. Stroke 1998; 29.: 2203–2210.

Mills E, Loke YK, Wu P, Montori VM, Perri D, Moher D et al. Az RCT-k jelentési minőségének meghatározása a klinikai farmakológiában. Br J Clin Pharmacol 2004; 58: 61–65.

Latronico N, Botteri M, Minelli C, Zanotti C, Bertolini G, Candiani A. A randomizált, kontrollált vizsgálatok jelentésének minősége az intenzív szakirodalomban. Az intenzív terápiás orvostudományban 26 év alatt megjelent dolgozatok szisztematikus elemzése. Intenzív terápia Med 2002; 28.: 1316–1323.

Soares HP, Daniels S, Kumar A, Clarke M, Scott C, Swann S. et al. A rossz jelentés nem jelenti a randomizált vizsgálatok rossz módszereit: a sugárterápiás onkológiai csoport végzett randomizált, kontrollált vizsgálatok megfigyelési vizsgálata. BMJ 2004; 328: 22–25.

Landis JR, Koch GG. A megfigyelői megállapodás mérése a kategorikus adatokra vonatkozóan. Biometria 1977; 33: 159–174.

Hardin J, Hilbe J . Általánosított lineáris modellek és kiterjesztések. Stata Press: College Station, Texas, 2001.

Kline RB . A strukturális egyenlet modellezésének alapelvei és gyakorlata. Guilford Press: New York, NY, 1998.

Lai R, Chu R, Fraumeni M, Thabane L. Az agydaganatok elsődleges kezelésében jelentett randomizált, kontrollált vizsgálatok minősége. J Clin Oncol 2006; 24.: 1136–1144.

Chan AW, Altman Főigazgatóság. A PubMed folyóiratokban közzétett randomizált vizsgálatok epidemiológiája és jelentése. Gerely 2005; 365: 1159–1162.

Soares HP, Daniels S, Kumar A, Clarke M, Scott C, Swann S. et al. A rossz jelentés nem jelenti a randomizált vizsgálatok rossz módszereit: a Sugárterápiás Onkológiai Csoport által végzett randomizált, kontrollált vizsgálatok megfigyelési vizsgálata. BMJ 2004; 328: 22–24.

Devereaux PJ, Choi PT, El-Dika S, Bhandari M, Montori VM, Schunemann HJ et al. Megfigyelési tanulmány szerint a randomizált, kontrollált vizsgálatok szerzői gyakran alkalmazzák a randomizálás és a vakítás elrejtését, annak ellenére, hogy nem jelentették ezeket a módszereket. J Clin Epidemiol 2004; 57: 1232–1236.