Mi a diathesis stressz modell?

A diatézis-stressz modell a pszichológiai betegségeket a személyek rendellenességgel szembeni kiszolgáltatottsága és a stressz közötti kölcsönhatás eredményeként tekinti. A fogékony egyén soha nem nyilvánulhat meg egy mentális betegségben, amíg nem találkozik olyan típusú vagy fokú stresszel, amely elegendő annak kiváltásához. Arra törekszik, hogy elmagyarázza, hogy a különböző emberek hogyan reagálhatnak eltérően ugyanazon stresszforrásra.

modell

Az elmélet

A diatézisek stressz modellje az évtizedek során alkalmazott elméletek egyike, hogy megpróbálják megérteni és megmagyarázni a pszichológiai betegségek, például a skizofrénia és a depresszió összetettségét. Ez a modell úgy véli, hogy az emberek pszichés rendellenességet alakítanak ki a stresszre reagálva, mert mögöttük hajlamosak a betegségre.

Ez a mögöttes sebezhetőség (diatézis) genetikából vagy biológiai hajlamosító tényezőkből származik. A környezeti stresszek kölcsönhatásba lépnek a diatézissel, hogy kiváltsák az ember pszichológiai betegségét.

Ebben az elméletben sem a hajlam, sem a stressz önmagában nem képes kiváltani a mentális betegségeket, inkább a stressz váltja ki a diatézist, és mindkettő valamilyen módon kölcsönhatásba lép a betegség állapotának megnyilvánulásához. Minél sérülékenyebb az ember és annál alacsonyabb a küszöbértéke, annál kevesebb stressz szükséges egy rendellenesség kiváltásához.

Egyéni variáció

A sérülékenység megmagyarázza, miért alakulhat ki egyik embernél depresszió vagy súlyos pszichiátriai rendellenesség, míg másnak nem, annak ellenére, hogy ugyanaz a stressz tapasztalható. Mivel a diatézis és az ellenálló képesség szintje személyenként változik, az emberek eltérő módon reagálnak.

A hajlam

A pszichés rendellenesség diatézise vagy kiszolgáltatottsága mindaddig csendes, amíg az ember stresszel nem találkozik a környezetében. A diatézis tényezők a következők lehetnek:

  • Genetika, mint például a családban előfordult pszichés rendellenesség, amely összefüggő hibás génekkel járhat
  • Biológiai, mint például a születéskori oxigénhiány vagy a korai gyermekkorban tapasztalható rossz táplálkozás
  • Gyermekkori tapasztalatok, mint például az elszigeteltség, a magány vagy a félénkség, amely torz képet mutat a világról

Az elmélet része, hogy mindenkinek van egy bizonyos szintű sérülékenysége és egy bizonyos küszöbértéke ahhoz, hogy a stressz kiváltja a betegséget. Minél sebezhetőbb és alacsonyabb a küszöbérték, annál valószínűbb, hogy egy mentális rendellenesség nyilvánul meg.

Stressz tényezők

Azok a stressztényezők, amelyek kölcsönhatásba léphetnek az ember pszichés betegségre való hajlamával, az enyhe és a súlyos stresszor között változhatnak, és magukban foglalják:

  • Kisebb napi stressz otthoni vagy külső környezetben
  • Olyan életesemények, mint a családi halál, a válás, az iskolakezdés
  • Rövid távú tényezők, például iskola vagy munkahelyi feladat
  • Hosszú távú stressz, például krónikus fájdalom vagy folyamatos betegség

Védelmi tényezők módosítása

A védő környezeti tényezők módosíthatják a diatézis és a stressz kölcsönhatását. Védő tényezői vagy ellenálló képessége megakadályozhatja a mentális betegségeket. Az egyén módosító tényezői a következők lehetnek:

  • Védő társadalmi környezet
  • Családgondozás
  • Egészséges önbecsülés
  • Baráti hálózat és erős társadalmi támogatás
  • Normális pszichológiai fejlődés és interakció gyermekkorban

Ezek a védő tényezők csillapíthatják az egyén negatív kölcsönhatásait a stresszorok és a kiszolgáltatottság között.

A modell alkalmazása

Úgy gondolják, hogy a modell különféle módon tekinthető meg, attól függően, hogy a különböző diatézis tényezők hogyan hatnak a stresszre. A koncepció a rendellenességtől függően másként is alkalmazható. Elmélet az is, hogy a különböző pszichés rendellenességeket különböző mögöttes diatézis és különböző stressztényezők váltják ki.

Például a skizofrénia kiválthatja azt, akinek például a diatézisét súlyosbítja az, ha elszigetelt, szeretetlen környezetben nevelik. Ebben az esetben a stressz a hipotalamusz és az agyalapi mirigy szintjén léphet fel a kortizol stressz hormon révén, hogy kölcsönhatásba lépjen a mögöttes sérülékenységgel, hogy kiváltsa vagy súlyosbítsa az egyén skizofrénia.

Számos kockázati tényező, amely az ember hajlamát képezi, valamint a fejlődés különböző környezeti körülményei, később kölcsönhatásba léphetnek a stresszel és a módosító tényezőkkel, hogy az egyik vagy másik pszichés rendellenességet kiváltsák egy fogékony személyben.

Történelem

A "diatézis-modell" kifejezést először az 1960-as években használták elméletként a skizofrénia magyarázatára, de azóta más pszichológiai állapotokra is alkalmazzák, például:

  • Depresszió
  • Szorongásos rendellenességek
  • Mániás-depressziós rendellenesség
  • Posztraumás stressz szindróma (PTSD)
  • Alkoholizmus
  • Szexuális diszfunkció
  • Személyiségzavarok
  • Táplálkozási zavarok

A modellt most olyan gének olyan módosításainak keresésére alkalmazzák, amelyek megmagyaráznák a genetikai hajlamot a betegségekre.

Egységesítő modell

A betegségmodellek segítik a mentálhigiénés szakembereket a bonyolult rendellenességek jobb megértésében. A diathesis stressz modellt számos pszichológiai betegség magyarázatára használják, a betegség kialakulásának egyetlen elméletével. Segít feltárni, hogy a mögöttes sérülékenység hogyan hat a különféle stressztényezőkkel a pszichés rendellenességek elindítása érdekében.