Máj- és vesebetegség szűrése

Máj- és vesebetegség szűrése

A veszélyes vagy mérgező anyagoknak való kitettség sokféleképpen befolyásolhatja a testet. Általában, amikor a vegyi anyagok és más veszélyes anyagok felszívódnak, azok a különböző testrendszereken keresztül haladnak, és hatással lehetnek egy adott szervre vagy szervekre, az úgynevezett „célszerv (ek) re”. Szerencsére a szervezetnek mechanizmusai vannak, főleg a májban és a vesékben, hogy sok ilyen anyagot feldolgozzon és elimináljon. A toxikus anyagok eltávolításának ez a képessége csökkentheti a célszerv (ek) re gyakorolt ​​hatás (oka) t.

A mérgező anyagok eliminálása csak egy a máj és a vesék számos funkciójából. Például a vesék fenntartják a vér mennyiségét és szabályozzák az ásványi anyag tartalmat a véráramban. A máj a tápanyagokat energiává alakítja, fehérjéket képez és szénhidrátokat tárol. Míg ezek a szervek rendkívül ellenállóak lehetnek a toxinok eltávolításában, más funkcióik károsodhatnak a folyamat során.

Hogyan lehet kimutatni a máj- vagy vesebetegséget?
A krónikus máj- és vesebetegségek kimutatására szolgáló orvosi szűrés általában magában foglalja a tesztet, amely méri ezeknek a szerveknek a működését, nem pedig a mérgező anyag vizsgálatát. Bár ennek a megközelítésnek több oka van, a fő ok az, hogy sok olyan anyagot, amely krónikus máj- és vesebetegséget okoz, nehéz felismerni a szervezetben.

Számos teszt áll rendelkezésre a rendellenességek kimutatására. Vérvizsgálatok --- általában nevezik máj- és vesefunkciós vizsgálatok --- a leggyakrabban használtak közé tartoznak. Egy tipikus vérkémiai profilban hat májfunkciós és két vesefunkciós vizsgálatot végeznek. Lásd a mezőt.

Mik azok a májfunkciós tesztek?

felismerni szervezetben
Az összes májfunkciós teszt, a bilirubin kivételével, a enzimszint. Ezek az enzimek általában a májsejtekben vannak jelen, és ezeknek az enzimeknek egy bizonyos „normális” szintje kering a véráramban. Amikor a máj meggyullad vagy megsérül, ezeket az enzimeket a károsodott sejtek abnormális mennyiségben szabadítják fel a véráramba. Ennek eredményeként a véráram emelkedett szintet mutat. A bilirubin, egy másik anyag, amelyet a vérben gyakran mérnek a májbetegségek kimutatására, a vörösvértestek lebomlásából keletkezik. Ismét a normál bilirubinszint megmarad, mivel a máj folyamatosan eltávolítja a bilirubint a véráramból további feldolgozás céljából. A máj károsodása esetén azonban a bilirubin nem távolul el, és a véráram szintje emelkedni fog.

Mik azok a vesefunkciós tesztek?
A vesefunkciós tesztek nem az enzimeket, hanem a normális testfolyamatok bomlástermékeit mérik. A fehérje lebontása eredményeként a vér karbamid-nitrogénje (BUN) keletkezik. A BUN a májban képződik, és a véráramon keresztül a vesékbe kerül, hogy eltávolítsa. A kreatinin egy meghatározott típusú izomfehérje bomlásterméke. Bizonyos izmokban képződik, és a véráramon keresztül szállítja, hogy a vesék eltávolítsák. Ha a vesék károsodnak, és nem képesek megszüntetni ezen anyagok szokásos mennyiségét, a BUN és a kreatinin szintje emelkedni fog.

Májfunkciós tesztek Vesefunkciós tesztek
Alanin-aminotranszferáz (ALT) Vér karbamid-nitrogén (BUN)
Aszpartát-aminotranszferáz (AST) Kreatinin
Gamma glutaminos transzpeptidáz (GGT)
Tej-dehidrogenáz (LD vagy LDH)
Alkalikus foszfatáz (ALP)
Bilirubin

Mi van, ha ezek a tesztek megemelkednek?
Ha akár a máj, akár a vesefunkció tesztje megemelkedik, akkor a következő lépés annak meghatározása, hogy mi okozza a megemelkedést. Fontos megjegyezni, hogy az emelkedett máj- vagy vesetesztek önmagukban nem diagnózisok, inkább e szervek rendellenes működésének mutatóiként szolgálnak.

Számos olyan betegség és állapot okozhatja ezeknek a vizsgálatoknak az emelkedését. Néhány leggyakoribb ok a fertőző ágensek, például vírusok és olyan anyagok által okozott hepatitis (májgyulladás). A vesekárosodás néhány gyakori oka a cukorbetegség és a magas vérnyomás. A vese- és májkárosodás szintén munkával kapcsolatos lehet. Vannak bizonyos szerves vegyi anyagok (például szén-tetraklorid), amelyek máj- és vesebetegséget egyaránt okozhatnak. Bizonyos fémek (ólom, higany, kadmium és urán) krónikus vesebetegséget okoznak. Mivel számos mérgező anyagot nehéz felismerni a szervezetben, a részletes foglalkozási előzmények elengedhetetlenek annak eldöntéséhez, hogy a vese- vagy májbetegség munkához kapcsolódik-e.