Krím-válság: Népszavazásra nyíltak a szavazások, hogy Ukrajnát Oroszországba hagyják

A krímeiek egy olyan népszavazáson szavaznak, amely eldönti, hogy a Fekete-tengeri félsziget elhagyja-e Ukrajnát és Oroszország része lesz-e.

ukrajna

A népszavazást Ukrajna és nyugati szövetségesei törvénytelennek tartják, de Moszkva támogatja, amely megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely érvénytelennek nyilvánította a közvélemény-kutatást.

A régió 1,5 millió szavazójától várhatóan támogatni fogja Ukrajna elhagyását, ez a lépés az Egyesült Államok és az Európai Unió szankcióit késztetheti a Krím átvételéért felelős személyek ellen.

Sok krími, aki azt mondta, hogy Oroszország mellett döntene, a jobb fizetéssel és annak az országnak a részévé válásával kapcsolatos elvárásokat idézte, amely képes érvényesülni a világ színterén.

De mások szerint a népszavazás nem más, mint a Kremlben elkövetett zaklatók erőszakos megragadása, amely készen áll Ukrajna viszonylagos gazdasági és katonai gyengeségének kiaknázására.

A népszavazás előtt közzétett szavazólapok szerint a választóknak joguk van a két lehetőség egyikét választani, amelyek egyikét sem utasítják el Oroszország ellenőrzése alatt.

Az első kérdés azt kérdezi: "Támogatja-e Krím és Oroszország, mint az Orosz Föderáció részének újraegyesítését?"

A második azt kérdezi: "Támogatja-e az 1992-es alkotmány és Krím Ukrajna részeként való státusának helyreállítását?"

Első pillantásra úgy tűnik, hogy a második lehetőség kínálja az Ukrajnán belüli félsziget kilátásait. De az 1992-es nemzeti terv korántsem teszi ezt.

Ehelyett azt tervezi, hogy a Krímnek Ukrajnán belül egy független szervezet minden tulajdonságát megadják - de széles joga van meghatározni a saját útját és megválasztani a kapcsolatokat, akikkel akar - ideértve Oroszországot is.

Szimferopol krími regionális fővárosának középiskolájában több tucat ember állt sorban, hogy szavazzon egy hűvös, felhős reggelen.

"Ezen az ünnepi napon jöttem ide, és a Krím és a Krím-félsziget javára szavaztam, és most elindulok a városba ünnepelni" - mondta a 40-es évek végén Vlagyimir.

Oroszország, amelynek szoros történelmi kapcsolatai vannak Ukrajnával és főleg a Krímmel, Viktor Viktor Janukovics ukrán elnököt februárban elűzték, miután erőszakos felkelés következtében közel 100 embert öltek meg.

Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal indokolta agresszív álláspontját a Krímben, hogy "fasiszták" menesztették Janukovics urat.

A tiltakozások akkor kezdődtek, amikor Janukovics hátat fordított az Európával folytatott kereskedelmi megállapodásnak, és ehelyett szorosabb gazdasági kapcsolatok mellett döntött Ukrajna volt szovjet urával - Oroszországgal.

Kijev és a nyugati kormányok törvénytelennek nyilvánították a népszavazást, de tehetetlenek voltak annak megakadályozására.

A krími főváros, Szimferopol utcái nagyrészt nyugodtak voltak a szavazást megelőző napokban, bár a fegyveres férfiak nagy száma, sokan fekete balaclavát viseltek, idegesítő légkört teremtett az általában álmos városban.

Szergej Aksjonov krími miniszterelnök, akinek két héttel ezelőtti, a regionális parlament zárt ülésén történő megválasztását Kijev nem ismeri el, nem ismeri el hivatalosan, hogy az orosz csapatok ellenőrzik a Krímet - ezt az álláspontot Moszkva is fenntartja.

Azt mondják, hogy a régióban látható több ezer azonosítatlan fegyveres férfi a stabilitás biztosítása érdekében létrehozott "önvédelmi" csoportokba tartozik.

De az orosz hadsereg, amely Ukrajnától bérli Szevasztopol krími haditengerészeti bázisát, nem sokat tett elrejtve több ezer katona érkezését teherautókkal, páncélozott járművekkel és tüzérséggel együtt.

A népszavazás előtt Ukrajnában keleten volt a legsúlyosabb erőszak, ahol Oleksander Turchinov megbízott elnök szerint két nap alatt három haláleset történt.

Azt is elmondta, hogy "valós veszély fenyegeti" az orosz csapatok invázióját a keleti határon. A térségben nagyszámú orosz ajkú beszél - jelentős, mióta Putyin megfogadta az ukrán orosz és orosz ajkúak védelmét.