Idegenek egy idegen világban: a zsidó – keresztény identitás paradoxonjai a mai Oroszországban

  • Teljes cikk
  • Ábrák és adatok
  • Hivatkozások
  • Idézetek
  • Metrikák
  • Újranyomtatások és engedélyek
  • Hozzáférés a /doi/full/10.1080/13501671003593634?needAccess=true fájlhoz

Sok évszázadon át a keresztelt zsidókhoz való viszonyulás a zsidó társadalomban rendkívül negatív volt, mivel a keresztséget hitehagyásként fogták fel. Ez a hozzáállás a mai napig fennáll, annak ellenére, hogy sok zsidó elhagyta a zsidóságot, és világi zsidó identitás alakult ki. Hét évtizedes szovjet uralom után, amelynek során új szovjet, teljesen világi zsidó identitás épült fel, a zsidó identitás a volt Szovjetunióban (FSU) főként az etnikai alapelvekre épül. A zsidóságtól való szinte teljes elszakadás eredményeként néhány szovjet és volt szovjet zsidó orosz ortodoxiává vált. Sőt, láthatjuk a paradox orosz ortodox zsidó önidentifikáció kialakulását a posztszovjet Oroszországban. Ezeket a folyamatokat, trendjeit és sajátosságait kevéssé tanulmányozzák, ezt a dolgot orvosolni kívánja a cikk.

idegen

Elismerés

Ezt a kutatást a New York-i Memorial Foundation for Jewish Culture pénzügyi támogatásával végezték.

Megjegyzések

1. Feher, Múló húsvét; Lipson, Zsidók Jézusért.

2. Klier, Oroszország birodalmi zsidókérdése; Zipperstein, Az orosz zsidóság elképzelése; Nathans, Kerítésen túl.

3. Kochan, A zsidók a szovjet Oroszországban 1917 óta; Gitelman, Az ambivalencia egy évszázada; Altshuler, A szovjet zsidóság a második világháború óta; idem, A szovjet zsidóság a holokauszt előestéjén; Ro’i, Zsidók és a zsidó élet Oroszországban és a Szovjetunióban.

4. Osnovniye itogi Vserossiiskoi perepisi naseleniya 2002 goda, 13.

5. Szinelnyikov: „Nekotoriye demograficheskiye posledstviya assimilyatsii evreev v SSSR”, 85; Kupovetsky, „Yehudei brit ha ‐ moatsot le ‐ sheavar: misparim ve ‐ hityashvut be ‐ olam”, 132; Gitelman et al., „Natsionalnoe samosoznanie rossiiskikh evreev”, 60–1.

6. Hummersley, A kvalitatív módszer dilemmája; Bertaux: „Az élettörténeti megközelítéstől a szociológiai örökség átalakulásáig.”

7. Gitelman et al., „Gondolkodás zsidóságra Oroszországban és Ukrajnában”, 49–60; idem: „Natsionalnoe samosoznanie rossiiskikh evreev”; Ryvkina, Kak zhivut evrei v Rossii.

8. Ulitskaja, Daniel Shtain, perevodcsik; Maletsky, „Privet iz Kalifornii”; Chizhova, "Prestupnitsa".

9. Webber, Zsidó identitások az új Európában; Wasserstein, Eltűnő diaszpóra.

10. Ezt a folyamatot a szovjet korszak első két évtizedében Shternshis írta le, Szovjet és kóser; lásd még Shneer, Jiddis és a szovjet zsidó kultúra megteremtése.

11. Frankel, Próféciák és politika; Gitelman, Az ambivalencia egy évszázada; Zipperstein, Az orosz zsidóság emlékének elképzelése; Nathans, Kerítésen túl.

12. Kosztyrchenko, V Plenu u krasnogo faraona; Shnirelman, Litsa nenavisti.

13. Kozlov, Evrei v Moskve v 90 ‐ e gody XX veka; Nosenko, Byt ′ ili chuvstvovat ′?

14. Stanislawski, „Zsidó hitehagyás Oroszországban”. Judith Deutsch Kornblatt az 1960-as és 1980-as évek között tanulmányozta a szovjet zsidó kereszténységbe való áttérés okait; lásd Deutsch Kornblatt, „A zsidók az utóbbi évtizedekben ortodoxiává térnek Oroszországban”. Hasonlóképpen, Anna Shternshis megvizsgálta a régi orosz ortodoxnak valló zsidó moszkoviták viselkedését: Shternshis, „Kaddish in a Church”, 273–94.

15. Webber, „Modern zsidó identitások”.

16. Tabak, „Az orosz ortodoxia és a judaizmus kapcsolatai”, 141–50; Shternshis: „Kaddish egy templomban”.

17. Nosenko, Byt′ili chuvstvovat ′?, 52–3.

18. Csizsova, Prestupnitsa.

19. Maletsky, „Privet iz Kalifornii”, 377–8.

20. Deutsch Kornblatt, „Oroszországban ortodoxiába tért zsidók”, 212. o.

21. Maletsky. „Privet iz Kalifornii”, 370.

23. Lásd: „Zakon o vozvraschenii” [A visszatérés törvénye], Elektronnaya Evreiskaya Entsiklopedia [Elektronikus zsidó enciklopédia]. http://www.eleven.co.il/?mode=article&id=11585&query=.

24. Tec, Az Oroszlán-odúban; lásd még Twersky, „Daniel testvér furcsa esete”.

25. „A zsidó vallás és Izrael Állam - próbaverzió: Oswald Rufeisen/Daniel testvér”, Zsidó Cionista Oktatási Osztály, The Israel Agency for Israel. http://www.jafi.org.il/education/50/act/achieve/act14.html.

26. Shoikhet, „Pravoslavniye evrei rossiiskoi slovesnosti”; lásd még: http://world.lib.ru/s/shojhat_a/pravoslavnie-yevrei.shtml.

27. Rimon: „Skandal na yarmarke kak strategiya styda i strakha.”

28. Ulitskaja, Daniel Stein, 495.

29. Dahl, Tolkovy szlovák zhivogo velikorusskogo yazyka Vladimira Dalya, 557.

30. Smorgunova. - Svoi? Csucsoj! ”, 180–1; Belova, Etnokulturnye sztereotípiája v slavianskoi narodnoi traditsii.

33. Tabak: „Az orosz ortodoxia és a judaizmus kapcsolatai”, 141–50; Shternshis, „Kaddish egy templomban”, 291–2; Borovoy, „Pravoslavnoie khristianstvo v sovremennom mire”; Nazarov: „Puti I sposoby reshenia’ evreiskogo voprosa ’: istoria i sovremennost.”

34. Deutsch Kornblatt, „Oroszországban ortodoxiába tért zsidók”, 209.

35. Ulitskaja, Daniel Stein, 114–5.

36. Uo., 259, 322–3.

37. Iukhneva, „Az etnikumok közötti kapcsolatok sürgős kérdései Leningrádban”.

38. Tolts, „Poszt-szovjet zsidó népesség Oroszországban és a világban”, 132.

39. Ryvkina, Kak zhivut evrei v Rossii, 120.

40. Gitelman et al., „Natsionalnoe samosoznanie rossiiskikh evreev”, 72.

41. Shtenshis, „Kaddish egy templomban”, 275. o.

43. Maletsky, „Privet iz Kalifornii”, 368. o.

45. Csizsova, Prestupnitsa.

46. ​​Deutsch Kornblatt, „Oroszországban ortodoxiába tért zsidók”.

48. Maletsky, „Privet iz Kalifornii”, 377. o.

49. Shternshis, Kaddish egy templomban, 274.

50. Deutsch Kornblatt, „Oroszországban ortodoxiává tért zsidók”, 218. o.

51. Endelman, Zsidó hitehagyás a modern világban, 16–17.

52. Deutsch Kornblatt, „Oroszországban ortodoxiába tért zsidók”, 220.

53. Krutikov, „Zsidó jövő Oroszországban”, 1–16.

54. Bailey, „A kortárs társadalom implicit vallása”, 69–83; idem: „Az implicit vallás fogalma, mint a szolgálat eszköze”, 203–17; Cavalcanti és Chalfant: „A kollektív élet mint az implicit vallás alapja”, 441–54.

55. Berman, „Zsidók és házasságkötés”, 245–85; Halász, Viszonylag beszélve; Szinelnyikov: „Nekotoriye demograficheskiye posledstviya”.

56. Gitelman, „A közösségi és zsidó identitás rekonstrukciója Oroszországban”, 44–5.