Ritka betegségek adatbázisa

Hasimoto-encephalopathia

A NORD köszönettel köszönti Jeehun Lee-t, a Samsung Orvosi Központ Gyermekgyógyászati Klinikáját, a Koreai Köztársaság Szöul, Sungkyunkwan Egyetem Orvostudományi Karát, a jelentés elkészítésében nyújtott segítségért.

A Hashimoto Encephalopathia szinonimái

Ő
autoimmun pajzsmirigy-gyulladással járó szteroid-reagáló encephalopathia (SREAT)

Általános vita

A Hashimoto encephalopathia ritka rendellenesség, amelyet az agyműködés károsodása (encephalopathia) jellemez. A pontos ok nem ismert, de vélhetően immunmediált rendellenességről vagy olyan rendellenességről van szó, amelyben az immunrendszer rendellenes működéséből eredő gyulladás lép fel. Az érintett egyéneknél antithyroid antitestek vannak a testükben. Az antitestek az immunrendszer részét képezik; speciális fehérjék, amelyek idegen vagy betolakodó organizmusokat céloznak meg. A pajzsmirigy-antitestek olyanok, amelyek tévesen a pajzsmirigy szövetét célozzák meg. Nem világos azonban, hogy ezek az antitestek szerepet játszanak-e a Hashimoto-encephalopathia kialakulásában, vagy véletlenszerű találatról van-e szó. A fő jelek és tünetek az encephalopathiához kapcsolódnak. A károsodott agyműködés gyorsan (hevesen) jelentkezik, máskor lassan, hosszú évek alatt kialakulhat. A rendellenesség specifikus tünetei, súlyossága és lefolyása nagymértékben változhatnak az érintett egyének között. A rendellenesség gyakran reagál a kortikoszteroidok kezelésére.

Egyes kutatók úgy vélik, hogy összefüggés van a Hashimoto encephalopathia és a Hashimoto thyreoiditis között, amely autoimmun rendellenesség, amelyben az antithyroid antitestek tévesen károsítják a pajzsmirigyet. A Hashimoto encephalopathia elnevezés antithyroid antitestek és encephalopathia együttes előfordulásából származik. Hogy ez a két rendellenesség valamilyen módon kapcsolódik-e, nem teljesen tisztázott. Mivel nincs bizonyíték arra, hogy a Hashimoto encephalopathiában található antithyroid antitestek hozzájárulnának az agy károsodásához, és mivel az érintett egyének többségének normálisan működő pajzsmirigye van, egyes kutatók úgy vélik, hogy ezek véletlenszerű eredmények. Néhány orvos a Hashimoto encephalopathia helyett az autoimmun thyreoiditis vagy a SREAT nevet szteroid-reagáló encephalopathiának részesítette előnyben.

Jelek és tünetek

A legfontosabb tünet az agyműködés károsodása (encephalopathia), nevezetesen a megváltozott mentális állapot. Ez a megismerés, a figyelem, az orientáció, az alvás-ébrenléti ciklus és a tudat károsodása.

Bár a kutatók képesek voltak világos vagy jellegzetes vagy „alapvető” tünetekkel járó szindrómát megállapítani, a rendellenességről sokat nem teljesen értenek. Számos tényező, beleértve az azonosított esetek kis számát, a nagy klinikai vizsgálatok hiányát és a rendellenességet befolyásoló egyéb gének lehetőségét, megakadályozza, hogy az orvosok teljes képet alkossanak a kapcsolódó tünetekről és a prognózisról. Ezért fontos megjegyezni, hogy az érintett egyéneknél nem feltétlenül jelentkezik az alábbiakban tárgyalt összes tünet. Az érintett egyéneknek és családjaiknak beszélniük kell orvosukkal és orvosi csoportjukkal konkrét esetükről, a kapcsolódó tünetekről és az általános prognózisról.

A rendellenesség sajátos tünetei és súlyossága egyénenként nagyon eltérő lehet. A rendellenesség visszatérő és remitáló kúrát követhet, ami azt jelenti, hogy a kognitív hanyatlás és a megváltozott tudatosság tünetei olyan ciklusokon mennek keresztül, ahol súlyosbodnak és javulnak.

Egyes egyéneknél a rendellenesség lassan progresszív lesz, nem pedig visszaesik és remitál. Ezekben az egyénekben a kognitív hanyatlás progresszív mintázata van, beleértve a zavartságot, hallucinációkat, demenciát és az alvás-ébrenlét ciklusának károsodását, beleértve az alvás fenntartásának és a szokásosnál hosszabb ideig tartó alvás nehézségeit. A depresszió lehet a kezdeti jel ebben a formában.

Bár a Hashimoto-encephalopathiának két különféle betegségfejlődési mintája van, a specifikus jelek és tünetek átfedhetnek. A rendellenességhez kapcsolódó súlyosság, progresszió és specifikus tünetek személyenként nagyon változhatnak.

További kialakuló tünetek lehetnek rohamok, fáradtság, idegesség vagy idegesség, túlzottan reagáló reflexek (hiperreflexia), rossz étvágy, zavartság, a véráramlás elvesztése az agy agyi területének (agyi iszkémia), megváltozott tudatosság és a kapcsolatvesztés valósággal (pszichózis). Néha az egyéneknél remegés, rendellenes rángatózó mozgások (myoclonus), az önkéntes mozgások gyenge koordinációja (ataxia) és elmosódott beszéd (dysarthria) alakulhat ki.

Az érintett egyének figyelmetlenek lehetnek, hiányzik a koncentráció, és nem értik az alapfogalmakat. Megmutathatnak viselkedési változásokat is, beleértve a depressziót, a szorongást, az érzelmi instabilitást, a társadalmi visszahúzódást és a személyiségükben bekövetkező változásokat.

A rendellenesség korlátozott lefolyást követhet, amely kezelés nélkül megszűnik (önkorlátozott), követhet egy olyan folyamatot, ahol a betegség idővel súlyosbodik (progresszív), vagy követhet egy relapszáló és remitáló kúrát.

Sok Hashimoto encephalopathiában szenvedő ember normálisan működő pajzsmirigyben (euthyroid) rendelkezik antithyroid antitestek jelenléte ellenére. Más egyéneknél pajzsmirigy-alulműködés (hipotireózis) vagy pajzsmirigy-túlműködés (hipertireózis) lehet. A pajzsmirigy az endokrin rendszer része, a mirigyek hálózata, amely hormonokat választ ki, amelyek szabályozzák azt a kémiai folyamatot (anyagcserét), amely befolyásolja a test pulzusát, testhőmérsékletét és vérnyomását.

Okoz

A Hashimoto encephalopathia pontos oka ismeretlen. Egyes klinikai kutatók azonban úgy vélik, hogy a rendellenesség nagy valószínűséggel az immunrendszer rendellenes reakciójának eredménye egy fertőzésre vagy más kiváltó tényezőre. Sok kutató azt sugallja, hogy a rendellenesség részben a test saját szöveteivel szembeni rendellenes immunreakciót jelenthet (autoimmun rendellenesség). Autoimmun rendellenességek esetén a szervezet természetes védekezőképessége (pl. Antitestek, limfociták) az idegeneknek vélt anyagoknak (antigének) nem megfelelő módon, ismeretlen okokból támadni kezdi az egészséges szöveteket. Ha az antitestek tévesen az egészséges szövetet célozzák meg, akkor autoantitesteknek nevezhetjük őket.

A Hashimoto encephalopathiában szenvedő egyének antithyroid antitestjeinek szintje változó. Antithyroid antitestek jelenléte azt jelenti, hogy egy személy immunrendszere nem működik megfelelően. Ezen ellenanyagok jelenléte ellenére azonban nincs bizonyíték arra, hogy megerősítenék, hogy szerepet játszanak az agy károsodásában, amely ezt a rendellenességet jellemzi. Emellett az antithyroid antitestek specifikus szintje a testben nem korrelál a neurológiai tünetek súlyosságával.

A kutatók felfedezték az anti-alfa-enoláz antitestek jelenlétét. Az alfa-enoláz a szervezet legtöbb szövetében expresszálódó enzim. Két autoantitest, anti-alfa-enoláz és antithyroid antitest jelenléte alátámasztja azt az elméletet, hogy aktív autoimmun folyamat van, amely Hashimoto encephalopathiában szenvedő egyéneket érint. Egyes kutatók feltételezik, hogy az autoimmun folyamat gyulladással és az agy erek károsodásával járhat (autoimmun agyi vasculitis). További kutatásokra van azonban szükség a Hashimoto encephalopathiát okozó pontos, mögöttes mechanizmusok meghatározásához.

Az érintett lakosság

A hasimoto encephalopathia ritka betegség, amely a nőket gyakrabban érinti, mint a férfiakat. Becslések szerint a népesség 100 000 egyedre számítva 2,1-et érint az általános populációban. Hatással lehet a gyermekekre, de csak körülbelül 60 érintett gyermeket írtak le az orvosi szakirodalomban. A ritka rendellenességek gyakran téves vagy nem diagnosztizáltak, ami megnehezíti az általános populáció valódi gyakoriságának meghatározását.

Kapcsolódó rendellenességek

A következő rendellenességek tünetei hasonlóak lehetnek a Hashimoto encephalopathiához. Az összehasonlítás hasznos lehet a differenciáldiagnózisnál.

Az akut disszeminált encephalomyelitis (ADEM) egy neurológiai, immun-közvetített rendellenesség, amelyben az agy és a gerincvelő széles körű gyulladása károsítja a fehérállományként ismert szövetet. A fehérállomány idegszálakból álló szövet, amelyek közül sokat a mielin néven ismert zsír- és fehérjegyűjtemény borít. A mielin, amelyet együttesen mielinhüvelynek is nevezhetünk, védi az idegrostokat, szigetelőként működik és növeli az idegjelek továbbításának sebességét. A mielinhüvely károsodása (demielinizáció) befolyásolja az ideg információátviteli képességét, és potenciálisan sokféle neurológiai tünetet okozhat. A specifikus tünetek és súlyosság egyénenként változhatnak. Néhány egyénnél az ADEM-et megelőzi egy vírusfertőzés vagy oltás. A rendellenesség pontos oka nem ismert, bár úgy gondolják, hogy az immunrendszer nem megfelelő reakciója szerepet játszik a fejlődésében. Az ADEM-et meg kell különböztetni más demyelinizáló rendellenességektől, például a sclerosis multiplextől. (Ha további információt szeretne erről a rendellenességről, válassza az „akut disszeminált encephalomyelitis” kifejezést keresési kifejezésként a ritka betegségek adatbázisában.)

Az Alzheimer-kór az agy progresszív állapota, amely befolyásolja a memóriát, a gondolkodást és a nyelvet. Az Alzheimer-kór degeneratív változásai foltokhoz vagy plakkokhoz vezetnek az agyban és az idegrostok (neurofibrilláris gubancok) összefonódásához vezetnek. A memóriavesztés és a viselkedésbeli változások az agyszövet ezen változásainak eredményeként következnek be. Az Alzheimer-kór általában lassan progresszív betegség, amely a középkorban jelentkezik, de 65 év felett egyre gyakoribbá válik, szemben a frontotemporális degenerációkkal. A rövid távú memória nehézségei általában az első tünetek, és a korai viselkedésbeli változásokat nem lehet észrevenni. A betegség előrehaladtával nő a memóriavesztés, és változások következnek be a személyiségben, a hangulatban és a viselkedésben. Megítélési zavarok és koncentráció fordul elő zavartsággal és nyugtalansággal együtt. A mentális változások típusa, súlyossága, szekvenciája és progressziója nagymértékben különbözik. Hosszú, kevés változással járó időszakok gyakoriak, bár időnként a betegség gyorsan előrehaladhat. (Ha további információt szeretne erről a rendellenességről, válassza az „Alzheimer” kifejezést keresési kifejezésként a Ritka Betegségek Adatbázisában.)

Az encephalopathia az agy betegségének, károsodásának vagy meghibásodásának általános fogalma. Az agyvelőbántalomnak számos különböző oka van, beleértve a toxikus, genetikai, anyagcsere- és fertőző rendellenességeket. A Hashimoto encephalopathia differenciáldiagnózisában általában kizárt rendellenességek közé tartozik a Creutzfeldt-Jakob-kór, a paraneoplasztikus szindrómák, a nem vaszkulitikus autoimmun gyulladásos meningoencephalitis és a progresszív dementiák. Az érintett személyeket gyakran tévesen diagnosztizálják pszichiátriai állapotban. (Ha további információt szeretne kapni ezekről a rendellenességekről, válassza ki a konkrét rendellenesség nevét keresési kifejezésként a Ritka Betegségek Adatbázisában.)

Diagnózis

A Hashimoto encephalopathia diagnózisa a jellegzetes tünetek azonosításán, a beteg részletes előzményein, alapos klinikai értékelésen és különféle speciális vizsgálatokon alapul. Definíció szerint a Hashimoto encephalopathiának kimutatható szintű antithyroid antitesteket kell tartalmaznia a szervezetben. Az antitestszintek mennyisége és a tünetek jelenléte vagy súlyossága között azonban nincs összefüggés. Pajzsmirigy-ellenes antitestek viszonylag gyakoriak az általános populációban, ezért ennek a megállapításnak olyan egyéneknél kell előfordulnia, akiknek a Hashimoto encephalopathiához kapcsolódó jellegzetes leletei vannak, és akiknél kizártak más lehetséges diagnózisokat.

Klinikai tesztelés és feldolgozás
A vérvizsgálatok magas szintű antithyroid antitesteket mutathatnak ki. A cerebrospinális folyadék tanulmányozható, amely az agyat és a gerincvelőt támogató és védő tiszta folyadék, amely nem specifikus eredményeket mutathat, beleértve bizonyos fehérjék abnormálisan magas szintjét.

Az orvosok javasolhatják az elektroencefalogramot (EEG), amely egy teszt, amely az agy elektromos aktivitását méri, és megmutathatja az agy működésének változását és a háttéraktivitás lassulását. EEG is használható a rohamok felderítésében.

Speciális képalkotó technikák hajthatók végre, ideértve a mágneses rezonancia képalkotást (MRI). Az MRI mágneses mezőt és rádióhullámokat használ keresztmetszeti képek készítéséhez bizonyos szervekről és testszövetekről, beleértve az agyat is. Az MRI általában normális, és az encephalopathia egyéb okainak kizárására szolgál. Ritkán előfordulhat, hogy a fehérállományban elterjedt (diffúz) vagy specifikus (gócos) változás fordul elő.

Standard terápiák

Kezelés
A Hashimoto encephalopathiát kortikoszteroidként ismert gyógyszerekkel kezelik. A kortikoszteroidokat gyulladás kezelésére használják, és az érintett egyének nagyon jól reagálnak erre a kezelésre. A legjobb dózis (optimális dózis) nem ismert, de több tényezőtől függ, beleértve az ember életkorát, általános egészségi állapotát és a gyógyszer egyéni toleranciáját. A kezelés általában nagy dózisú kortikoszteroidokkal kezdődik, amelyeket aztán lassan leengednek (elkeskenyednek). A nagy dózisú kortikoszteroidok hosszú távú terápiája jelentős mellékhatásokkal jár, ezért a nagy dózisokat kezdetben arra használják, hogy a dózis csökkentése előtt a rendellenességet kordában tartsák. A legtöbb egyénnél a tünetek általában néhány hónapon belül javulnak vagy teljesen elmúlnak, bár az emberek két évig is kezelést igényeltek.

Ha a kortikoszteroidok hatástalanok, vagy az egyén nem tudja elviselni őket, más gyógyszereket, különösképpen az immunrendszer aktivitását (immunszuppressziót) elnyomó közvetítéseket próbáltak ki, beleértve az azatioprint és a ciklofoszfamidot. Azoknál a betegeknél, akik nem reagálnak teljes mértékben a kortikoszteroid terápiára, más terápiás lehetőségeket is fontolóra lehet venni, például intravénás immun-globulint (IVIG) vagy plazmaferezist. Az IVIG mechanizmusa összefüggésben van a keringési autoantitestek semlegesítésével.

A plazmaferezissel eltávolítható a vér autoantitestje. A plazmaferezis egy módszer a nemkívánatos anyagok (toxinok, metabolikus anyagok, autoantitestek) eltávolítására a vérből. A plazmaferezis során a vért eltávolítják az érintett egyénből, és a vérsejteket elválasztják a plazmától. A plazmát ezután más emberi plazmával helyettesítik, és a vért visszafolyják az érintett egyénbe.

Néhány személy visszaeshet, és újabb kortikoszteroid- vagy immunszuppresszív terápiát igényelhet.

Előfordulhat, hogy görcsoldó (görcsoldó) gyógyszerekre lehet szükség görcsrohamok és antipszichotikus gyógyszerek kezelésére pszichiátriai tünetekben vagy delíriumban szenvedő betegek számára.

Vizsgálati terápiák

A jelenlegi klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos információkat az interneten teszik közzé a https://clinicaltrials.gov/ címen. Az Egyesült Államok kormányának finanszírozásában részesülő összes tanulmány, és néhányat a magánipar is támogat, ezen a kormány weboldalán jelenik meg.

Az NIH Bethesda-i klinikai központban végzett klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos információkért vegye fel a kapcsolatot az NIH Betegfelvételi Irodájával:

Ingyenes: (800) 411-1222
TTY: (866) 411-1010
E-mail: [e-mail védett]

A magánforrások által szponzorált klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos információkért keresse fel:
http://www.centerwatch.com/

Az Európában végzett klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos információk:
https://www.clinicaltrialsregister.eu/

Támogató szervezetek

Genetikai és ritka betegségek (GARD) Információs Központ
- PO Box 8126
- Gaithersburg, MD 20898-8126
- Telefon: (301) 251-4925
- Ingyenes: (888) 205-2311
- Webhely: http://rarediseases.info.nih.gov/GARD/
NIH/Országos Neurológiai Rendellenességek és Stroke Intézet
- P.O. 5801. rovat
- Bethesda, MD 20824
- Telefon: (301) 496-5751
- Ingyenes: (800) 352-9424
- Webhely: http://www.ninds.nih.gov/

Hivatkozások

Folyóiratcikkek
Lee J, Yu HJ, Lee J. Hashimoto encephalopathia gyermekkorú betegeknél: homogenitás a klinikai megjelenésben és heterogenitás az antitest titerekben. Brain Dev. 2018; 40: 42-48. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28784301

Lee Y, EM ház. Szteroidrezisztens Hashimoto encephalopathia kezelése téves azonosítási téveszmékkel és katatóniával. Pszichoszomatika. 2017; 58: 322-327. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28190544

Dominique Endres, Perlov E, Stich O, Tebartz van Elst L. Az autoimmun pajzsmirigy-gyulladással járó szteroid válasz encephalopathia (SREAT) súlyos depresszióként jelentkezik. BMC Pszichiátria. 2016; 16: 184. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4895894/

De Holanda NC, de Lima DD, Cavalcanti TB, Lucena CS, Bandeira F. Hashimoto encephalopathia: az irodalom szisztémás áttekintése és egy további eset. J Neuropszichiátriai Klinika Neurosci. 2011; 23; 384-390. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22231308

Mocellin R, Walterfang M, Velakoulis D. Hashimoto encephalopathia: epidemiológia, patogenezis és kezelés. CNS Drug. 2007; 21: 799-811. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/17850170

Taylor SE, Tudor-Williams G, Garalda ME, Martinez-Alier N. Hashimoto encephalopathiája. Gerely. 2003; 361: 1912-1913. http://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(03)13525-8/fulltext

INTERNET
Rubin DI. Hasimoto-encephalopathia. UpToDate, Inc. 2017. július 10. Elérhető: https://www.uptodate.com/contents/hashimoto-encephalopathy Hozzáférés: 2018. július 11.

Genetikai és ritka betegségekre vonatkozó információk. Hashimoto encephalopathiája. 2014. szeptember 18. Elérhető: https://rarediseases.info.nih.gov/diseases/8570/hashimotos-encephalitis Hozzáférés: 2018. július 11.

Megjelenés éve

A NORD Ritka Betegségek Adatbázisában szereplő információk csak oktatási célokat szolgálnak, és nem hivatottak orvos vagy más szakképzett egészségügyi szakember tanácsát pótolni.

A Ritka Rendellenességek Országos Szervezete (NORD) weboldalának és adatbázisainak tartalma szerzői jogi védelem alatt áll, és semmilyen módon, bármilyen kereskedelmi vagy közcélú célból, a NORD előzetes írásbeli engedélye és jóváhagyása nélkül nem szabad lemásolni, lemásolni, letölteni vagy terjeszteni. . Az egyének nyomtathatnak egy betegség egyedi nyomtatott példányát személyes használatra, feltéve, hogy a tartalom nem módosított és tartalmazza a NORD szerzői jogait.

Ritka Rendellenességek Országos Szervezete (NORD)
Kenosia Ave., 55, Danbury CT 06810 • (203)744-0100