A gyulladásos bélbetegség (IBD) tünetei, típusai, kezelése és gyógyítása

  • Mi a
    • A gyulladásos bélbetegség (IBD) tényei
    • Mi a gyulladásos bélbetegség (IBD)?
  • Tünetek/jelek
    • Milyen jelei és tünetei vannak a gyulladásos bélbetegségnek?
  • Típusok
    • Melyek a gyulladásos bélbetegségek típusai?
  • Okoz
    • Mi okozza a gyulladásos bélbetegséget?
  • IBD vs. IBS
    • IBD vs. IBS
  • Bonyodalmak
    • Melyek a bélgyulladás bélbetegségei?
    • Melyek a bélgyulladás egyéb szövődményei?
  • Kezelés/kezelés
    • Milyen eljárások és tesztek diagnosztizálják a gyulladásos bélbetegséget?
  • Diéta
    • Van-e étrend gyulladásos bélbetegség esetén?
  • Kezelés
    • Mi a gyulladásos bélbetegség kezelése és kezelése?
    • Milyen Crohn-gyógyszereket alkalmaznak a gyulladásos bélbetegségben?
  • Sebészet
    • Mikor szükséges a műtét Crohn-betegség vagy fekélyes vastagbélgyulladás esetén?
  • Gyógymód/prognózis
    • Gyógyítható-e a gyulladásos bélbetegség és mi a prognózis?
  • Megelőzés
    • Meg tudja-e akadályozni a gyulladásos bélbetegségeket?
  • Útmutató
    • Gyulladásos bélbetegség (IBD) témakör útmutató
    • Orvosi megjegyzések a gyulladásos bélbetegség (IBD) tüneteiről

A gyulladásos bélbetegség (IBD) tényei

bélbetegség

  • A gyulladásos bélbetegség (IBD) kifejezés olyan rendellenességek csoportját foglalja magában, amelyekben a belek gyulladnak (vörösek és duzzadnak), valószínűleg a test saját bélszövete elleni immunreakció eredményeként.
  • Az IBD két fő típusa a fekélyes vastagbélgyulladás (UC) és a Crohn-kór (CD).
  • A fekélyes vastagbélgyulladás a vastagbélre (vastagbél) korlátozódik.
  • A Crohn-betegség a gyomor-bél traktus bármely részét érintheti a szájtól a végbélnyílásig, leggyakrabban a vékonybelet és/vagy a vastagbelet érinti.
  • Mind a fekélyes vastagbélgyulladás, mind a Crohn-betegség a betegség intenzitása és súlyossága szempontjából egyre gyengülő folyamatot mutat. Súlyos gyulladás esetén a betegség aktív állapotúnak tekinthető, és a személy fellángol. Ha a gyulladás mértéke kisebb (vagy hiányzik), akkor a személynek általában nincsenek tünetei, és a betegséget remissziónak tekintik.
  • Az IBD jelei és tünetei közé tartoznak a hasi görcsök és fájdalom, a véres hasmenés, a bélmozgás súlyos sürgős szükségessége, láz, étvágytalanság, fogyás és vérszegénység (vérveszteség miatt).
  • Az IBD bélbetegségei közé tartoznak a vérző fekélyek, a bél perforációja, a bél elzáródása a hegesedéstől, fistulák (rendellenes passzázs), perianalis betegség, mérgező mega vastagbél, valamint a vastagbél és a vékonybél daganatok nagyobb kockázata. Az IBD egyéb szövődményei közé tartozik az ízületi gyulladás, a bőrbetegségek, a szemgyulladás, a máj- és vesebetegségek, valamint a csontvesztés.
  • Az IBD diagnosztizálásához használt tesztek magukban foglalják a székletvizsgálatot, a teljes vérképet, a felső és/vagy az alsó GI traktus bárium röntgenfelvételét, sigmoidoszkópiát, kolonoszkópiát és felső endoszkópiát.
  • Az IBD-t segítő étrend-változások magukban foglalják a rost vagy tejtermékek mennyiségének csökkentését.
  • Az étrendnek alig vagy egyáltalán nincs hatása a fekélyes vastagbélgyulladás gyulladásos aktivitására, de befolyásolhatja a tüneteket, és az alacsony maradékanyag-tartalmú étrend csökkentheti a bélmozgások gyakoriságát.
  • Az étrend befolyásolhatja a Crohn-betegség gyulladásos aktivitását. Semmi szájon át, folyékony étrend vagy előre megemésztett tápszer nem csökkentheti a gyulladást.
  • A stressz kezelése és a dohányzásról való leszokás szintén fontos az IBD kezelésében és kezelésében.
  • Az IBD orvosi kezelése attól függ, hogy Crohn-betegségről vagy fekélyes vastagbélgyulladásról van-e szó. Gyógyszereket lehet felírni. A fekélyes vastagbélgyulladás műtéttel gyógyítható, de a Crohn-betegség nem.
  • Az IBD kezelésére használt gyógyszerek közé tartoznak az amino-szalicilátok, antibiotikumok, kortikoszteroidok, immunmódosító szerek és biológiai szerek (tumorellenes nekrózis faktor (TNF) szerek).
  • Az IBD prognózisa változó. A legtöbb beteg remissziós periódusait időnként fellángolások kísérik. A fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő személyek 50% -os valószínűséggel újabb fellángolást kapnak a következő 2 évben. A Crohn-kór lefolyása sokkal változóbb, mint a fekélyes vastagbélgyulladásé.

Mi a gyulladásos bélbetegség (IBD)?

  • A gyulladásos bélbetegség (IBD) a krónikus betegségek csoportja, amelyek a belek gyulladását okozzák, és úgy vélik, hogy egy rendezetlen immunrendszer következménye önmagát támadja meg. Ennek az immunreakciónak az oka azonban továbbra sem ismert.
  • Az IBD két fő típusa: fekélyes vastagbélgyulladás (UC), amely csak a vastagbelet és a végbelet érinti, és Crohn-betegség (CD), amely a gyomor-bél traktus bármely részét érintheti a szájtól a végbélnyílásig.
  • Az IBD genetikai összetevővel rendelkezik, és általában családokban fut. Körülbelül 1,6 millió amerikai érintett, mind a férfiak, mind a nők egyaránt. Az IBD-ben szenvedő betegeknél nagyobb a vastagbél- vagy végbélrák kialakulásának kockázata is.

KÉRDÉS

Milyen jelei és tünetei vannak a gyulladásos bélbetegségnek?

A gyulladásos bélbetegség krónikus betegség (hosszú ideig tart), és az embernek vannak olyan időszakai, amikor a betegség fellángol és tüneteket okoz. Ezeket az időszakokat remisszió követi, amelyben a tünetek eltűnnek vagy csökkennek, és a jó egészség visszatér.

A tünetek enyhétől a súlyosig terjedhetnek, és általában a bélrendszer érintett részétől függenek. Az IBD tünetei a következők:

  1. Hasi görcsök és fájdalom
  2. Véres hasmenés
  3. A bélmozgás súlyos sürgőssége
  4. Láz
  5. Étvágytalanság
  6. Fogyás
  7. Vérszegénység (vérveszteség miatt)

Ha egy személynél a korábban említett tünetek és tünetek jelentkeznek, indokolt az orvoslátogatás. Bár ezek a tünetek arra utalhatnak, hogy a személynek gyulladásos bélbetegsége lehet, először teszteket kell végezni annak megállapítására, hogy van-e IBD-je. Ugyanezek a tünetek számos más rendellenességnél is megfigyelhetők, és ezért a tünetek önmagukban nem feltétlenül jelentik azt, hogy az embernek IBD-je van. Az irritábilis bél szindróma (IBS) egy más rendellenesség, amelynek az IBD tüneteihez hasonló tünetei lehetnek.

Rossz hibák és harapásaik

Sex Drive Killers

Daganatos daganatok

Sclerosis multiplex

Felnőtt bőrproblémák

A fogakat roncsoló szokások

Kezelje a cukorbetegséget 10 perc alatt

Merevedési zavar

2. típusú cukorbetegségre figyelmeztető jelek

A szex egészségügyi előnyei

Fejbőr, haj és körmök

ADHD tünetek gyermekeknél?

Melyek a gyulladásos bélbetegségek típusai?

A gyulladásos bélbetegségek két gyakori típusa, a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás vagy UC. Mindkét Crohn-betegség hasonló, de az emésztőrendszer különböző részeire hat.

Colitis ulcerosa

  • A fekélyes vastagbélgyulladás a vastagbelet és a végbelet érinti, és duzzanatot és apró nyílt sebeket vagy fekélyeket okoz a vastagbél vagy a végbél nyálkahártyájának felületén.
  • A fekélyek vérezhetnek és gennyet hozhatnak létre.
  • A fekélyes vastagbélgyulladásban a vastagbél és a végbél mentén folyamatos a károsodás, nem pedig a sérülések foltjai.

Crohn-betegség

  • Crohn-betegségben az emésztőrendszer bármely részét érinti, a szájtól a végbélnyílásig.
  • A gyulladás a teljes emésztőrendszert érinti Crohn-betegségben, míg a fekélyes vastagbélgyulladás csak a vastagbelet (más néven vastagbelet) érinti.

Mi okozza a gyulladásos bélbetegséget?

A kutatók még nem tudják, mi okozza a gyulladásos bélbetegséget. Ezért az IBD-t idiopátiás betegségnek (ismeretlen okú betegségnek) nevezik.

Ismeretlen tényező/tényező (vagy tényezők kombinációja) a test immunrendszerét arra indítja, hogy gyulladásos reakciót váltson ki a bélrendszerben, amely kontroll nélkül folytatódik. A gyulladásos reakció következtében a bélfal megsérül, ami véres hasmenéshez és hasi fájdalomhoz vezet.

Genetikai, fertőző, immunológiai és pszichológiai tényezők mind kapcsolódtak az IBD kialakulásának befolyásolásához.

Genetikai hajlam (vagy esetleg hajlam) van az IBD kialakulására, de a test immunrendszerének aktiválását kiváltó tényezőt még nem sikerült meghatározni. A szervezet immunrendszerét bekapcsoló tényezők közé tartozik a fertőző ágens (még nem azonosított), az antigénre adott immunválasz (például tehéntejből származó fehérje) vagy egy autoimmun folyamat. Mivel a belek mindig ki vannak téve olyan dolgoknak, amelyek immunreakciókat okozhatnak, a legújabb gondolkodás szerint a test nem tudja kikapcsolni a normális immunválaszt.

ÉRDEKELHET MÉG

IBD vs. IBS

Mind a gyulladásos bélbetegségnek (IBD), mind az irritábilis bél szindrómának (IBS) hasonló tünetei lehetnek, beleértve a hasi fájdalmat, a hasmenést és a sürgős bélmozgást, de az IBD nem ugyanaz, mint az IBS.

  • IBD különálló betegségek csoportja, amely magában foglalja a Crohn-kórt és a fekélyes vastagbélgyulladást, és súlyosabb állapot. A gyulladásos bélbetegség a belek maradandó károsodását, bélvérzést, végbélvérzést, fekélyeket vagy súlyos szövődményeket okozhat.
  • IBSfunkcionális emésztőrendszeri rendellenességnek tekintik, mert rendellenes a bélműködés. Általánosságban az IBS-nek kevés kapcsolódó szövődménye van, kivéve magát a rendellenesség tüneteit.

Melyek a bélgyulladás bélbetegségei?

A gyulladásos bélbetegség bél szövődményei a következők:

Bélen kívüli szövődmények

  • Az IBD extraintesztinális érintettsége a beleken kívüli szerveket érintő szövődményekre utal. Ezek csak az IBD-ben szenvedők kis részét érintik.
  • Az IBD-ben szenvedőknek:
    • Ízületi gyulladás
    • Bőrbetegségek
    • A szem gyulladása
    • Máj- és vesebetegségek
    • Csontvesztés
  • Az extraintesztinális szövődmények közül az ízületi gyulladás a leggyakoribb. Az ízület, a szem és a bőr szövődményei gyakran együtt fordulnak elő.

Milyen eljárások és tesztek diagnosztizálják a gyulladásos bélbetegséget?

Az egészségügyi szakember a gyulladásos bélbetegség diagnózisát a beteg tünetei, valamint a különböző diagnosztikai eljárások és tesztek alapján állapítja meg.

Székletvizsgálat

  • Székletvizsgálatot végeznek a hasmenés bakteriális, vírusos vagy parazita okainak lehetőségének kiküszöbölésére.
  • Széklet okkult vérvizsgálatával vizsgálják a székletet olyan vérnyomokra, amelyek szabad szemmel nem láthatók.

Teljes vérkép

  • A fehérvérsejtszám növekedése fertőzés jelenlétére utal a szervezetben.
  • Ha egy személynek súlyos vérzése van, csökkenhet a vörösvértestek száma és csökkenhet a hemoglobinszint (vérszegénység).

Mindkét fenti teszt nem diagnosztizálja az IBD-t, mivel számos más betegségben kóros lehet.

Bárium röntgen

  • A felső gyomor-bél traktus (GI): Ez a vizsga röntgensugarakkal állapítja meg a rendellenességeket a felső emésztőrendszerben (nyelőcső, gyomor, nyombél, néha a vékonybél). Ehhez a teszthez lenyeli a báriumot (krétás fehér anyag), amely bevonja a bélrendszer belsejét, és dokumentálható röntgensugarakon. Ha egy személynek Crohn-kórja van, akkor a bárium röntgensugarakon rendellenességek láthatók.
  • Az alsó gyomor-bél traktus (GI): Ebben a vizsgában a báriumot beöntésként adják be, amely megmarad a vastagbélben, miközben röntgenfelvételt készítenek. Crohn-betegségben és fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedőknél a végbélben és a vastagbélben rendellenességeket észlelnek.

Szigmoidoszkópia

  • Ebben az eljárásban az orvos szigmoidoszkóppal (keskeny, rugalmas cső, lencsével és fényforrással) jeleníti meg a vastagbél utolsó egyharmadát, amely magában foglalja a végbelet és a sigmoid vastagbelet. A sigmoidoszkópot a végbélnyíláson keresztül helyezzük be, és megvizsgáljuk a bélfalat fekélyek, gyulladások és vérzés szempontjából. Ezen eljárás során az orvos mintákat (biopsziákat) vehet a bélbélésről.

Kolonoszkópia

A kolonoszkópia a sigmoidoszkópiához hasonló vizsgálat, de ezzel az eljárással az egész vastagbél megvizsgálható.

Felső endoszkópia

Ha felső GI tünetei vannak (hányinger, hányás), endoszkóppal (keskeny, rugalmas cső, fényforrással) vizsgálják a nyelőcsövet, a gyomrot és a duodenumot. Az endoszkópot a szájon keresztül helyezzük be, a gyomrot és a nyombélet megvizsgáljuk fekélyképesség szempontjából. A fekély a Crohn-betegségben szenvedők 5-10% -ában fordul elő a gyomorban és a nyombélben.

DIABEMUTATÁS

Van-e étrend gyulladásos bélbetegség esetén?

Az étrend megváltoztatására mindkét betegség esetében szükség lehet. Fontos az egészséges táplálkozás.

  • A személy tüneteitől függően egy egészségügyi szakember felkérheti őket, hogy csökkentse étrendjükben a rost vagy tejtermékek mennyiségét.
  • A diéta csekély mértékben vagy egyáltalán nem befolyásolja a fekélyes vastagbélgyulladás gyulladásos aktivitását. Az étrend azonban befolyásolhatja a tüneteket. Emiatt a gyulladásos bélbetegségben szenvedők gyakran különféle diétás beavatkozásokon vesznek részt, különösen az alacsony szermaradványtartalmú étrendben. A bizonyítékok nem támasztják alá az alacsony maradékanyag-tartalmú étrendet, amely hasznos lenne a fekélyes vastagbélgyulladás kezelésében, bár csökkentheti a bélmozgások gyakoriságát.
  • A fekélyes vastagbélgyulladással ellentétben az étrend befolyásolhatja a gyulladásos aktivitást Crohn-betegségben. Semmi szájon át (NPO státusz) nem gyorsíthatja a gyulladás csökkentését, akárcsak a folyékony étrend vagy az előre megemésztett tápszer használata.
  • Amikor egy személy rendkívül stresszes állapotba kerül, az IBD tünetei súlyosbodhatnak. Ezért fontos, hogy a betegek megtanulják kezelni életük stresszét.

Mi a gyulladásos bélbetegség kezelése és kezelése?

Az IBD orvosi kezelése attól függ, hogy Crohn-betegségről vagy fekélyes vastagbélgyulladásról van-e szó. A betegség és a betegség tüneteinek kezelésére különféle gyógyszereket írnak fel. Míg a fekélyes vastagbélgyulladás műtéttel megoldható, a Crohn-betegség nem, és a beteg továbbra is szenvedhet a betegségben.

Az orvosi kezelés célja a kóros gyulladásos válasz elnyomása. Ez lehetővé teszi a bélszövet gyógyulását, enyhítve a hasmenés és a hasi fájdalom tüneteit. Miután a tünetek kontroll alatt állnak, orvosi kezelést alkalmaznak a fellángolások gyakoriságának csökkentésére és a remisszió fenntartására.

A gyulladásos bélbetegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek fokozatos megközelítése alkalmazható. Ezzel a megközelítéssel először a leginkább jóindulatú (legkevésbé káros) vagy rövid ideig szedett gyógyszereket használják. Ha nem nyújtanak enyhülést, kevésbé jóindulatú gyógyszereket alkalmaznak.

Vegye figyelembe, hogy az összes lépésből származó gyógyszerek additívan alkalmazhatók. Általánosságban a cél a kortikoszteroidok mielőbbi leszokása a hosszú távú mellékhatások megelőzése érdekében. Különböző vélemények lehetnek egyes gyógyszerek e lépésenkénti alkalmazásával kapcsolatban.