Gyomor bypass műtét súlyos elhízott 1-es típusú cukorbetegeknél

Az elhízás gyakori a 2-es típusú cukorbetegségben, de ritkán fordul elő autoimmun 1-es típusú cukorbetegségben (1). Azonban, amint azt a Diabetes Control and Complications Trial kohorsz (2,3) mutatja, az 1-es típusú diabéteszes betegek egy része túlsúlyos, és felvetették, hogy az intenzív inzulinkezelés felfedheti a központi elhízást vagy a metabolikus szindrómát fogékony egyéneknél.

elhízott

A gyomor bypass-t arany standard eljárásnak tekintik a súlyos elhízás műtéti kezelésében, a túlsúly csökkenésének> 50% -a a műtétet követő 2 éven belül jelentkezik. A súlycsökkentés a betegek túlnyomó többségében a következő években is fennmarad (4). Számos jelentés jelent meg az elhízási műtét jótékony hatásairól a glükózkontrollra és az anyagcserezavarokra csökkent glükóztoleráns és 2-es típusú cukorbetegeknél, a diabéteszes betegek lenyűgöző 70–90% -a a műtét után néhány évvel euglikémiában marad cukorbetegséggel (5, 6). Úgy gondolják, hogy a gyomor bypass műtétnek ez a jelentős hatása a glükózkontrollra nemcsak a jelentős súlycsökkenésből fakad, hanem a hormonálisan aktív előmellék kizárásából is (7,8). Érdemes megjegyezni, hogy az utóbbi években a gyomor bypass egyre biztonságosabb eljárássá vált (9).

Gyomor bypass műtéteket végeztünk két fiatal nőnél, akiknek súlyos elhízással társult 1-es típusú autoimmun cukorbetegségük volt. Mindkét beteg évek óta elhízott, és sikertelen volt a fogyás korábbi többszöri kísérletében. Miután tájékozódtak a műtét előnyeiről és kockázatairól, hozzájárultak a bariatrikus műtét elvégzéséhez.

Az első beteg egy 23 éves nő volt, aki 15 éves kora óta 1-es típusú cukorbetegségben szenvedett, és amelyet rosszul kontrolláltak (HbA1c 9,5%), és bazális bolus inzulinkezeléssel kezelték (napi inzulin adag 68 NE). Testtömege 113,5 kg, magassága 171 cm, BMI 38,8 kg/m 2 volt. Enyhén magas vérnyomásban szenvedett, hiperkoleszterinémiáját alacsony koleszterinszintű étrenddel kezelték. A betegnek Roux-en-Y gyomor bypass műtétet hajtottak végre, az előzőekben leírtak szerint (9), 2000 augusztusában. A műtét és a műtét utáni időszak eseménytelen volt. Hat hónappal a műtét után testtömege 84,3 kg volt (BMI 28,8 kg/m 2; 25,7% -os csökkenés). 1 év után 77,7 kg volt (BMI 26,6 kg/m 2; 31,5% -os csökkenés). Két évvel a műtét után azonban súlya 85,0 kg-ra nőtt (BMI 29,1 kg/m 2), és azóta is stabil maradt. Végül a beteg 28,5 kg-ot fogyott, vagyis a kezdeti testtömeg 25% -át. A glükózkontrollja jelentősen javult (HbA1c 5,7%), a napi inzulinadagot 45 NE-re csökkentették, vérnyomása és plazma lipidjei normalizálódtak.

A második beteg egy 28 éves nő volt, akinek 5 éves korában 1-es típusú cukorbetegséget diagnosztizáltak. Gyermekkora óta elhízott, testtömege, mint az első páciensnél, a cukorbetegség diagnózisa óta folyamatosan növekedett. Bemutatásakor súlya 126 kg, magassága 165 cm, BMI 46,3 kg/m 2 volt. Hipertóniát, hipertrigliceridémiát és újabban Sjögren-szindrómát is diagnosztizáltak nála. Intenzív inzulinkezeléssel is kezelték (120 NE/nap); vércukorszint-szabályozása azonban> 10 évig rendkívül gyenge volt (a HbA1c ebben az időszakban 10,4 és 11,8% között volt). Egyéb gyógyszerei közé tartozott az enalapril, a bizoprolol és a fenofibrát. 2002 novemberében sikeresen elvégezték a Roux-en-Y gyomor bypass-ot. Műtétét kétoldali tüdőgyulladás bonyolította. Tíz hónappal a műtét után súlya 84 kg volt (BMI 30,1 kg/m 2; 33% -os csökkenés), és az előző beteghez hasonlóan a műtét után 18 hónappal kissé 89,5 kg-ra nőtt (BMI 32,9 kg/m 2; 29 % csökkentés). Anyagcsere-kontrollja jelentősen javult (HbA1c 7,3%), napi inzulinadagja 70 NE. Ezenkívül már nem igényel semmilyen kezelést magas vérnyomás vagy lipid rendellenességek miatt, és a vérnyomása és a plazma triglicerid értékei már normálisak.

Jelentésünk a legjobb tudásunk szerint az első, amely az elhízási műtét hatásait írja le 1-es típusú cukorbetegségben. Véleményünk szerint a gyomor bypass műtétje, amelyet egyre gyakrabban (~ 100 000 műveletet végeznek az Egyesült Államokban évente [10]) elhízott, szintén 2-es típusú cukorbetegségben (4–8) szenvedő egyéneknél kivitelezhető, biztonságos és hatékony módszer súlycsökkenés fiatal, 1-es típusú cukorbetegeknél, akik súlyos elhízással és társbetegségekkel járnak, ami metabolikus szindrómához vezet (pl. magas vérnyomás, hiperlipidémia) (11). Betegeinknél a műtétek által kiváltott fogyás az inzulinigény testtömeg-kilogrammonként történő csökkenésével is társult (az első betegnél 0,60–0,53 NE/kg, a második betegnél 0,95–0,83 NE/kg). Ez a megfigyelés klinikailag szignifikáns inzulinrezisztencia jelenlétére utalhat súlyosan elhízott 1-es típusú cukorbetegeknél (12), amely később csökkent, amint a fogyás bekövetkezett. Fontos, hogy a műtét után egyik betegnek sem volt szignifikáns hipoglikémiás epizódja, annak ellenére, hogy jelentősen csökkent a HbA1c szint és nyilvánvalóan nőtt az inzulinérzékenység.

Összefoglalva: a gyomor bypass műtét nemcsak jelentős és fenntartott súlyvesztéshez vezet az 1-es típusú cukorbetegeknél, hanem figyelemre méltó javulást is eredményez az anyagcsere-kontrollban (a HbA1c abszolút 3-4% -os csökkenése) és kísérő rendellenességekben. Érdekes módon az állandó intenzív inzulinkezelés szükségessége ezeknél a betegeknél nem volt káros hatással a fogyásra az elhízási műtétek hatására. Mindkét beteg túlzott testtömegének 50–60% -át vesztette el a követési periódus alatt, ez a nem cukorbetegeknél jelentett arány (4,5,7).