Ginkgo biloba és stroke kockázat

2008. február 28., csütörtök

- A ginkgo stroke-ot okozhat? - kérdezi ma a The Daily Mail. Az újság szerint az a gyógynövény, amelyet britek ezrei szedtek abban a reményben, hogy élesen megőrzi emlékezetüket, több kárt okozhat, mint hasznot.

A gyógynövényt a ginkgo biloba fa leveleiből vonják ki, és Kínában több mint 5000 évvel ezelőtt használták először gyógyszeresen. A gyógynövény hatékonyságáról megoszlik a vélemény, és a szisztematikus áttekintések, a legmegbízhatóbb eredményeket kiváltó tanulmányok nem találtak hasznot, vagy csak csekély hasznot jelentek a használatából. Állítólagos gyógyászati tulajdonságai között úgy gondolják, hogy megakadályozza az Alzheimer-kórt és javítja a keringést. A gyógynövény káros hatásairól szóló jelentések a vérzéssel összefüggő szövődmények növekedését tartalmazzák.

Ez a tanulmány 84 évesnél idősebb embereken készült, és annak megállapítására készült, hogy a ginkgo kivonat késleltetheti-e az idősek kognitív károsodását, és nem a stroke kockázatát. A vizsgálat során hét ginkgo-t szedő embernél volt stroke vagy figyelmeztető stroke, míg a placebo csoportban senki sem. A tanulmány túl kicsi volt megbízhatóan annak bemutatására, hogy a ginkgo milyen hatással lehet a demenciára. A szerzők további nagyobb vizsgálatokra szólítanak fel a gyógynövény hatékonyságának tisztázása érdekében, de a súlyos statisztikailag szignifikáns károk, mint például a stroke, megnehezíthetik a jövőbeli nagyobb kísérleteket etikailag.

A Daily Mail címsor a ginkgo csoportban a megnövekedett stroke-okra összpontosított, de a kutatási cikk csak azt tanácsolta, hogy „a megnövekedett stroke-kockázat további alapos vizsgálatot igényel a [ginkgo-kivonat] megelőzési kísérleteiben”. E korlátozott információk alapján nem lehet végleges kijelentést tenni a Ginkgo szedésének stroke kockázatáról.

Honnan jött a történet?

Dr. Hiroko H Dodge és munkatársai az Egyesült Államok Oregoni Állami Egyetem Közegészségügyi Tanszékétől végezték a tanulmányt. A tanulmányt az Országos Kiegészítő és Alternatív Orvostudományi Központ támogatásával támogatták. A tanulmány a Neurology című szakkönyvben jelent meg.

Milyen tudományos tanulmány volt ez?

Ez a randomizált, placebo-kontrollos vizsgálat kettős vak volt, és 42 hónapig kísérleti vizsgálatként futott.

A kutatók 10 700, 84 éves vagy annál idősebb embert hívtak meg a vizsgálatba; 636 független, egészséges ember, akinek nem volt panasza memóriavesztésre, és korábban nem kért értékelést memóriavesztésről, válaszolt a meghívóra. Ezután telefonos kérdőíveket alkalmaztak ezeknek az embereknek a kiszűrésére és azok kizárására, akik már demencia jeleit mutatták. Ezt házi látogatás követte, ahol további kognitív teszteket, kórtörténeti áttekintést és vérmintát vettek. Az agy MRI vizsgálata is befejeződött. A vizsgálatokat és a vizsgálatokat annak biztosítására végezték, hogy ne szenvedjenek egyéb betegségeket, például cukorbetegséget (inzulinon), anginát, szívelégtelenséget, mentális betegségeket vagy Parkinson-kórt.

Ez az ellenőrzés több mint 400 olyan ember kizárását eredményezte, akik válaszoltak az eredeti meghívóra. Így 134 ember elérte azt a stádiumot, ahol véletlenszerűen elosztották őket ginkgo vagy placebó kezelésre.

A csoportokat tovább csökkentették, miután 16 résztvevő kialakította az egészségi állapotot, megtagadta a részvételt, vagy egyéb okok miatt nem tartották megfelelőnek. Ez 60 olyan embert hagyott maga után, akik 240 mg gingkot kaptak naponta, és 58-at a placebo csoportban, akik dumik tablettákat szedtek, hogy azonosak legyenek a ginkgo tablettákkal.

A résztvevőket minden évben egy neurológus, félévente pedig egy klinikai demencia értékelés (CDR) skála alapján vizsgálta meg a demencia. Ez a demencia hat aspektusát értékeli, mint például az emlékezet, az ítélőképesség, a hobbi és a személyes gondoskodás. Ezeket ötfokú skálán osztályozzák, majd összevonva meghatározzák az általános demencia pontszámot. Valamennyi résztvevő a „normál” (CDR = 0) ponttól indult, és a kutatók megszámolták az eszköz használatával „nagyon enyhe” demenciába (CDR = 0,5) átjutók számát. Ezen a skálán a „súlyos” demencia három pontot kap.

A kutatók megszámolták a nemkívánatos események számát, és számos más demenciás intézkedést alkalmaztak. Elemezték a demenciába átjutó emberek teljes számát a követés 42 hónapja alatt, valamint azt az időt, amelyre a „nagyon enyhe” demencia kialakulása kellett.

Mik voltak a vizsgálat eredményei?

Huszonegy embernél „nagyon enyhe” demencia alakult ki a vizsgálat során; 14 a placebo csoportban és hét a ginkgo csoportban. Ez a különbség azonban statisztikailag nem volt szignifikáns. Amikor a kutatók elemezték a nagyon enyhe demencia kialakulásához szükséges időt, szintén nem volt szignifikáns különbség a csoportok között.

Amikor a kutatók az eredmények megismerése után (azaz másodlagos elemzés után) megnézték az adatokat, figyelembe vették, hogy az embereknek csak körülbelül 69% -a folytatta a gyógyszer szedését a vizsgálat során. Ezért a nagyon enyhe demencia kialakulásához szükséges idő jelentős csökkenését tudták kimutatni.

Összességében hét embernél alakult ki stroke vagy átmeneti ischaemiás roham (figyelmeztető stroke, amely kevesebb mint 24 órán át tart) a vizsgálat során. Ezek mind a ginkgo csoportban fordultak elő. Ez a különbség statisztikailag szignifikáns volt.

Milyen értelmezéseket vontak le a kutatók ezekből az eredményekből?

A kutatók azt állítják, hogy a „kiigazítatlan elemzésekben” a ginkgo-kivonat nem változtatta meg a nagyon enyhe demencia kialakulásának kockázatát, és nem védett a memóriafunkció csökkenésével szemben. Azt mondják, hogy a másodlagos elemzés során, amikor a résztvevők figyelembe vették a gyógyszer szedését, a Ginkgo védőhatását mutatták ki.

A kutatók nagyobb prevenciós kísérleteket követelnek, amelyek figyelembe veszik a gyógyszerek betartását, hogy tisztázni lehessen a gyógynövény hatékonyságát. Arra is figyelmeztetnek, hogy a ginkgo csoportban megfigyelt stroke és figyelmeztető stroke további tanulmányozást igényel.

Mit csinál az NHS Tudásszolgálata ebből a tanulmányból?

A ginkgo randomizált, kontrollált kísérleteinek (RCT) szisztematikus áttekintése nem találta hatékonynak a gyógynövényt. Egyetértés van abban, hogy ez a fajta tanulmányterv alkalmas a kiegészítő és alternatív terápiák hatékonyságának tesztelésére, és ezért a tanulmány eredményeinek megbízhatóságának jobbnak kell lennie, mint más vizsgálati terveknél.

A betegek viszonylag kis száma és a vizsgálat rövid időtartama befolyásolhatja a vizsgálat azon képességét, hogy kimutassa a valódi eredményt. A szerzők becslései szerint legalább 2800 toborzóra lenne szükség ahhoz, hogy 80% -os eséllyel észleljék a jelen kísérleti tanulmányhoz hasonló csökkenést vagy kockázatot.
Tizenhat olyan ember volt, aki véletlenszerű kiválasztás után kiesett a vizsgálatból. Ez viszonylag nagy szám, és hatással lehet azokra, akiket „nagyon enyhe” demenciának tartanak a nyomon követés során. További 29 ember halt meg a vizsgálat során. Nem világos, hogy ezeknek az embereknek a bevonása vagy kizárása hogyan befolyásolja az eredményeket.
A tanulmányba felvettek egészségesek és több mint 84 évesek voltak. Ez azt sugallja, hogy az eredmények nem feltétlenül alkalmazhatók fiatalabb emberekre, különösen azokra, akiknél már demencia alakult ki, vagy akiknél a stroke kockázati tényezői vannak.

Ez a tanulmány szerzője hangsúlyozta a Ginkgo nem jelentős előnyeit a nagyon enyhe demencia kialakulásának csökkentésében, miközben a tanulmány a stroke kockázatának jelentős növekedését is kimutatta. Több tanulmányt kértek az előnyök vizsgálatára, azonban most úgy tűnik, hogy bölcs és etikus lenne először nagyobb tanulmányokban vagy szisztematikus áttekintésekben vizsgálni a károkat - ez a stroke kockázata.

- teszi hozzá Sir Muir Gray.

Nem találtam olyan bizonyítékot, amely meggyőzne a gingko bevételének szükségességéről. Előnyei lehetnek, de jobb, ha naponta 3000 extra lépést tesz meg, és ha szellemileg aktívan akarja tartani, vegye fel a sudokut.

Bazian elemzése
Szerkesztette az NHS honlapja