Emésztőrendszeri patológiák krónikus veseelégtelenség során a Nefrológiai és Hemodialízis Osztályon

A krónikus vesebetegség (CKD) a veseműködés progresszív és visszafordíthatatlan elvesztése. A funkcionális vese parenchima csökkenésének eredménye. Diagnózisa a glomeruláris filtrációs sebesség (GFR) csökkenésén alapul, amely a plazma kreatinin-koncentráció progresszív növekedését eredményezi [1] [2]. Sok komplikációnak van kitéve, többek között emésztési komplikációknak. A CKD-ben szenvedő betegeknél gyakran vannak emésztési megnyilvánulások, amelyek gyakorisága a CKD súlyosságával növekszik [3].

Van egy változás a gyomor szekréciójában, amely összefüggésben lehet a megfigyelt emésztőrendszeri elváltozásokkal. Egyes szerzők szerint ezen elváltozások gyakorisága a felére csökkent a szekréciós gyógyszerek megjelenése óta [4] [5].

Az emésztőrendszeri elváltozások előfordulása, amelyet egy Sawadogo N végzett Burkina Fasóban, a Yalgado Ouédraogo Nemzeti Kórház Központban (CHNYO) 2002-ben [6], 72,9% volt, Ahmed [7] Pakisztánban és Kochhar [8] Indiában talált 68,3 emésztési elváltozású betegek% -a, illetve 68% -a. Ezek az emésztési szövődmények súlyosbítják a veseelégtelenség tüneteit, és gyakran hozzájárulnak a potenciális nephrotoxikus terápiás szerek és az alultápláltság miatt bekövetkező felhalmozódásához.

Maliban nincsenek adatok az emésztési patológiák prevalenciájáról krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegeknél, ezért ennek a tanulmánynak az érdeke.

Célkitűzés: Meghatározni az emésztőrendszeri patológiák előfordulását és leírni azok krónikus veseelégtelenség alatti megnyilvánulásait.

2. Betegek és módszerek

Ez egy prospektív keresztmetszeti vizsgálat volt, amelyet 2016 szeptembere és 2017 augusztusa között, 12 hónapos időszakon keresztül végeztek. Idetartozott olyan krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek, akik a nephrológiai és hemodialízis osztályon kerültek kórházba, beleegyeztek és emésztési endoszkópián és/vagy máj szerológián estek át.

Nem konszenzusos CKD-vel és/vagy hiányos orvosi nyilvántartással rendelkező betegeket kizártunk. Az adatgyűjtéshez orvosi nyilvántartásokat és betegfelmérő űrlapokat használtak. A vizsgált változók a következők voltak:

· A kórházi kezelés oka (ok),

· A páciens személyes és mellékes története,

· A fizikai vizsgálat adatai,

· Paraklinikai vizsgálati adatok.

A hányást betegeink 72,4% -ánál figyelték meg.

2. táblázat A betegek megoszlása HBV, HCV és HIV szerológia alapján.

A hepatitis C vírusfertőzés az esetek 21,3% -ában volt jelen.

3. táblázat A betegek megoszlása a fibroszkópián észlelt elváltozások szerint.

A gasztritisz volt a domináns elváltozás, 40,5% -kal.

a fibroszkópos elváltozások (P = 0,001), (vö. 4. táblázat) és vírusfertőzések (vö. 5. táblázat) gyakorisága. A rektoszkópiával 4 aranyér, 2 végbélgyulladás esetet észleltek, anuscopiánál nem észleltek elváltozásokat.

A gastritis volt a domináns elváltozás, 40,7% -kal.

1.ábra . A fibroszkópos elváltozások szerinti megoszlás.

4. táblázat A betegek megoszlása CKD stádiumok és elváltozások szerint fibroszkópián.

A nyelőcső candidiasis és a duodenitis gyakori volt a végstádiumú CKD-ben. Nyelőcső candidiasis: X 2 = 39,3; ddl = 2; P = 0,001. Duodenit: X2 = 14; ddl = 2; P = 0,01.

5. táblázat A betegek lebontása CKD stádium és vírusos máj szerológia szerint.

A vírusfertőzés aránya a veseelégtelenség stádiumával növekszik. X2 = 6,18; ddl = 4; P = 0,51.

A vizsgálat korlátai: Azok a betegek, akiknek általános állapota nem tette lehetővé a GI endoszkópiáját, és akik nem végeztek májszerológiát, és akik nem értettek egyet, nem vettek részt a vizsgálatban. Ezek hozzájárultak a munkaerő csökkenéséhez.

Az endoszkópos elváltozások gyakorisági sorrendben gyomor (a betegek 96,8%), majd a nyombél (a betegek 14,1%) és a nyelőcső (a betegek 12,5%) következtek. A gyomorelváltozások ezen túlsúlyát más szerzők, Varma [9], Rey [11] is megállapították, másrészt Kochhar [8] tanulmányában duodenális volt. Ezek az elváltozások a krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek gyomor- és nyombélcsatornájában megnövekedett savszekrécióval magyarázhatók [19]. A nyelőcső gombás fertőzéseinek előfordulása 3,8% volt. Az irodalomban megfigyelték, hogy a nyelőcső mikózisai bonyolíthatnak bizonyos egészségügyi állapotokat, beleértve a CKD-t is. Vizsgálatunkban a HIV-fertőzés megmagyarázhatja a nyelőcső mikózisainak magas gyakoriságát (P = 0,009).

Ezen emésztési megnyilvánulások és a tapasztalt endoszkópos elváltozások gyakorisága jelzi az emésztési endoszkópia fontosságát és a máj szerológiájának teljesítményét emésztési tüneteket mutató krónikus veseelégtelenségben szenvedő és/vagy hemodialízissel kezelt betegeknél.

[1] Bernard, L. és Ziad, M. (2013) A krónikus veseelégtelenség diagnosztikája, biológiai monitorozása és a végstádiumú vesebetegségek kezelése. Revue Francaise des Laboratoires, 451, 59-72.

[2] Combe, C., Kourilsky, O., Kanfer, A. és Peraldi, M.N. (2014) Nephrology and Hydroelectrolytic Disorders. Elsevier Masson SAS, Párizs.

[3] Thierry, H., Francois, C. és Eveline, F. (2001) A korai stádiumú krónikus vesebetegség diagnosztikai megközelítése. La Revue du Praticien, 51, 372-377.

[4] Benzo, J., Matos, M., Milanes, C., Aarminio, A. és Stempel, C. (1994) Endoszkópos eredmények a felső emésztőrendszerben terminális krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegeknél. Gen, 48, 34-38.

[5] Mignon, M., Cadiot, G. és Soule, J. (2001) A gyomorszekréció patofiziológiája krónikus veseelégtelenségben. Vese és emésztőrendszer 23. szimpózium, Gambo, 2001. szeptember, 1–11.

[6] Sawadogo, N. (2002) Felső emésztési megnyilvánulások és súlyos krónikus veseelégtelenség a Yalgado Ouédraogo Nemzeti Kórház Központ (CHNYO) C Orvosi Osztályán. Thèse Med, Ouagadougou.

[7] Ahmed, W., Qureshi, H., Zuberi, S. J., Naqvi, A. J., Mahmood, S. és Rafig, N. (1993) Endoscopielésions in Chronic Renal Failure. Journal of Pakistan Medical Association, 43, 95-96.

[8] Kochar, R., Gupta, K. L., Malik, A. K. és mtsai. (1988) A felső gyomor-bélrendszer morfológiai megváltoztatása urémiás betegben. Indian Journal of Gastroenterology, 7, 149-150.

[9] Varma, P. P., Prasher, P. K., Pruthi, H. S. és mtsai. (1996) Felső gasztrointesztinális vérzés krónikus veseelégtelenségben. Indian Journal of Nephrology, 6, 150-152.

[10] Margolis, D. M., Saylor, J. és Guiller, M. (1978) Felső gasztrointesztinális betegség a CRF-ben: távlati értékelés. Belgyógyászati Levéltár, 138, 1214-1217.
https://doi.org/10.1001/archinte.1978.03630330014007

[11] Rey, J. F., Lombart, J., Bournerie, A. és Salvadori, J. M. (1982) A felső emésztőrendszeri fibroszkópia érdeklődése az iteratív hemodialízissel kezelt CKD-k iránt. Sem Hop Párizs, 13, 782-792.

[12] Gary, R., Zuckerman, D., Gary, L. és Cornette, R. (1985) Felső gasztrointesztinális vérzés CRF-ben szenvedő betegeknél. Annals of Internal Medicine, 102, 588-598.
https://doi.org/10.7326/0003-4819-102-5-588

[13] Chalasni, N., Costsonis, G. és Wilcox, C.M. (1996) Felső gasztrointesztinális vérzés azoknál a betegeknél, akiknek CRF szerepe van az erekectasiaban. American Journal of Gastroenterology, 91, 2329-2332.

[14] Pouteil-noble, C. és Emmanuel, V. (2001) A krónikus veseelégtelenség epidemiológiája és etiológiája. La Revue du Praticien, 51, 365-371.

[15] Diallo, A., Niamkey, E. és Beda, B.Y. (1997) Krónikus veseelégtelenség 800 kórházi eset elefántcsontparti tanulmányában. Bulletin de la Société de Pathologie Exotique, 90, 346-348.

[16] Lengani, A., Coulibaly, G., Laville, M. és Zech, P. (1997) A súlyos krónikus veseelégtelenség epidemiológiája Burkina Fasóban. Sante, 7, 379-383.

[17] Boulaajaj, K., Elamaro, Y. és Elmalki, B. (2005) Vírusfertőzések: HCV, HBV, HIV a hemodialízisben CHU Ibn-Rochd Casablanca. Néphrologie & Thérapeutique, 1, 174-184.
https://doi.org/10.1016/j.nephro.2005.06.012

[18] Benamar, L., Rhou, H., Ezzaitouni, F. és Bayahya, R. (2001) Vírusos hepatitis C krónikus hemodialízisben a Rabati Egyetemi Kórház prevalenciája és kockázati tényezői. Med Maghreb, 8., 43–49.