Életmód és táplálkozás átmenet

Életmód és táplálkozás átmenet WHO/IUMSP tanfolyam NCD-n Lausanne, 2010. augusztus Életmód és táplálkozás átmenet Fred MD Paccaud, MD, IUMSP/CHUV & FBM, Lausanne

Terv Az életmód meghatározása és jellemzői Eszközök és stratégiák az életmód megváltoztatására Táplálkozás példaként

Bibilográfia Rose G. A megelőző orvoslás stratégiája. N Oxford: Oxford University Press, 1992 A Bellagio konferencia anyagai a táplálkozási átmenetről és annak következményeiről az egészségre a fejlődő világban. 2001. augusztus 20–24. Bellagio, Olaszország. Népegészségügyi táplálkozás: 2002. február; 5 (1A): 93-280.

Az egyéni gyakorlatok és személyes viselkedésmódok életmódbeli mintázatát, amely összefüggésben lehet az emelkedett vagy csökkent egészségügyi kockázattal, ezt a mintát befolyásolják a személyes jellemzők (személyiségi felépítés, genetikai, gyermekkori meghatározó tényezők), valamint egy strukturális kontextus (fizikai, kulturális, társadalmi-gazdasági környezet), mint az egészséget meghatározó tényezők, az életmód fő jellemzője, hogy az egyén által hozott döntésekkel megváltoztathatók ... még akkor is, ha ez a személyes döntés elősegíthető környezeti ösztönzőkkel

Fogalommeghatározások és jellemzők (iii) Az 1960-as évek óta az Egyesült Államokban a személyes magatartás választásának jelentős hozzájárulása az egészségügyi kockázathoz egyre növekvő elismerés (1990), a dohány, az étrend, a fizikai aktivitás és az alkohol okozta halálozások 38% -a Dohány diéta (beleértve az alkoholt is) Fizikai aktivitás Szexuális szokások

Definíciók és jellemzők (iv) Bármely népességben minden életmód valószínűleg megváltozik, és a legtöbbjük ezt gyorsan megváltoztatja

Fogalommeghatározások és jellemzők ii

Terv Az életmód meghatározása és jellemzői Eszközök és stratégiák az életmód megváltoztatására Táplálkozás példaként

Az életmód megváltoztatásának eszközei Az egyének életmódja a következmény, a megismerés, a környezet és a genetika A jelenlegi közegészségügyi stratégiák a két első meghatározó tényezőre összpontosulnak. NB: Az egyéni életmód megváltoztatása befolyásolja a környezetet (vö. Bandura társadalmi kognitív elméletről szóló elmélete) Dohányzás Fizikai testmozgás

Az életmód megváltoztatásának eszközei (ii) Az életmódot befolyásoló tényezők három csoportja: hajlamosító tényezők attitűdök, értékek, meggyőződések, a szükségletek felfogása (vö. „Egészségügyi hiedelem modell”, „A változások szakaszának modellje” stb.) a környezet olyan tényezői, amelyek megkönnyítik vagy akadályozzák az egyének vagy csoportok hajlamának vagy motivált cselekvésének végrehajtását, megerősítő tényezők következményei, amelyek meghatározzák, hogy a szereplő pozitív vagy negatív visszajelzést kap-e, társadalmi vagy pénzügyi támogatást kap-e (a dohányzás visszaszorítása, az egyéni tanácskozás stb.)

Az életmód megváltoztatásának eszközei (iii) Az életmód megváltoztatására használt közegészségügyi stratégiák három csoportja a következő: Egészségügyi oktatás: a nyilvánosság tájékoztatása (függőséget okozó drogok, gépjármű-korlátozások, anyai alkoholfogyasztás stb.) Egészségvédelem: az egyéni döntések minimalizálása a környezeti ellenőrzés révén ( tejpasztőrözés, fluorozás stb.) Kényszer: hivatalos szankció az egyéni viselkedés ellenőrzésére (szükséges immunizálás, kábítószer-tilalom stb.).

Eszközök az életmód megváltoztatásához (iv) Sikeres beavatkozások…… egyszerre járnak el a hajlamosító, lehetővé tevő és megerősítő tényezőkön ... alkalmazzák az oktatás, a védelem és a kényszer kombinációját. Példák: dohány, hiv

A dohányzás visszaszorítása ... kényszerítő tényezők oktatásvédelem kényszer hajlamosító tényezők Tájékoztatás a dohány toxicitásáról Korlátozza a dohánynövények támogatását Korlátozza a dohánytermékek reklámozását lehetővé tevő tényezőket Figyelmeztető üzenetek a dohánytermékeken A dohánytermékek növelése A dohánytermékekhez való hozzáférés korlátozása megerősítő tényezők dohányos Tilos a dohányzás nyilvános helyeken

Lengyelország "Teve. Kedvesre nőtt fel." 2000. június 24

Csók egy nemdohányzót Élvezze a különbséget

Terv Az életmód meghatározása és jellemzői Eszközök és stratégiák az életmód megváltoztatására Táplálkozás példaként

Fogalommeghatározások Táplálkozás: az élelmiszer tudománya és az egészséghez való kapcsolata Elsősorban a tápanyagok testnövekedésben és fenntartásban játszott szerepe Tápanyag: étrendi alkotóelemek Makrotápanyagok: fehérjék, zsírok, szénhidrátok Mikroelemek: vitaminok, ásványi anyagok

Definíciók Élelmiszerek hét csoportja Gabonafélék Tej és tejtermékek Hús, tojás és hal Gyümölcsök és zöldségek Zsíros cukoritalok

Fogalommeghatározások (i) Gabonafélék és keményítőburgonya, borsó, lencse,… Fő összetett cukrok, nem emészthető cukrok (keményítő) Fehérjeforrás A gabonafélék feldolgozása nagymértékben iparosodott, vitaminokban (vit B1) Ajánlott: a teljes energiafogyasztás 50-70% -a. Ii. Tej- és tejtermékek Fehérjeforrás, kalcium, gazdag telített zsírsavban, részben korrigálva a soványítással és az állati takarmány megváltoztatásával (telítetlen zsírsav hozzáadása). sóforrás !

Fogalommeghatározások (iii) hús, tojás és hal fehérjeforrás (beleértve az esszenciális aminosavakat is) hús húsforrása, egyedülálló vit b12 forrása A telített zsír fő forrása A húsfogyasztás egyenletes csökkenése a magas jövedelmű országokban Magas környezeti hatás a magas előállítási költségek miatt állati kalória Hal: többszörösen telítetlen zsír forrása (hosszú lánc) Tojás: kiváló termék, a sárgája kivételével (tojásonként 300 mg koleszterin!)

Meghatározás (iv) Gyümölcsök és zöldségek Különböző tápanyagok magas tartalma Alacsony kalóriatartalom, alacsonyabb a zöldségfélékben, mint a gyümölcsökben (több egyszerű cukor), olajos (olíva, avokádó, dió) gyümölcsökben, jelentős mennyiségű egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírban. fogyasztása az 1950-es évek és 2005 között a magas jövedelmű országokban, majd stabilizálódott

(V) meghatározás Zsír Energiasűrűségű étel, fő kalóriaforrás (9 kcal/g) zsíroldható vitaminok (A, D, E, K) és esszenciális zsírsavak forrása Minél több folyékony szobahőmérsékleten, annál gazdagabb telítetlen zsírsavakban Napi szükséglet: a teljes energiafogyasztás 20% -a, ebből a zsírban gazdag telítetlen zsírsavak 50% -a

Különböző zsírok zsírsavtartalma (a teljes zsír% -ában) Telített egyszeresen telítetlen, többszörösen telítetlen kókuszdió 92 6 2 Pálma 46 44 10 Pamut 25 50 Földimogyoró 19 31 Sáfrány 15 75 Napraforgó 8 27 65 Mais Sybean 14 24 62 Vaj 60 37 3

Vi. Meghatározás (vi) cukor vii) italok Az egyszerű cukor, a tiszta fehér cukor (szacharóz) egyszerű cukor gyorsan felszívódik és metabolizálódik, erős inzulinreakcióval, ami veleszületett vonzereje a cukor számára A zsír és cukor kombináló ipari élelmiszer-ipari termékek erős fejlődése (vii) Szükséges italok hidratáláshoz A jelenlegi fő probléma a cukoritalokkal kapcsolatos

Kcal-tevékenység óránként (70 kg-os személy számára) energiaköltség a kiválasztott tevékenységek során Powers & Howley. Gyakorolja a fiziológiát. McGraw-Hill, 2000 Kcal-ráfordítás óránként (70 kg-os személy számára) Gyaloglás, 2–2,5 mph 185–255 Gyaloglás, 5 mph 555 Kocogás 5,5 mph 655 Tenisz 400 Aerob testmozgás 275 Sífutás 600

Táplálkozási átmenet Franciaország 1780-1980

Táplálkozási átmenet: 5 ételfogyasztási szokás (Bellagio meeting 2001) Az élelmiszer-gyűjtés a vadászó-gyűjtögető populációkat jellemzi magas szénhidrát- és rosttartalmú és alacsony zsírtartalmú, főleg a telített zsírsavak miatt a fizikai aktivitás nagyon magas Éhínség (táplálkozási stressz) étrend kevésbé változatos, nagyobb variációk A testalkat csökkenése fokozódik, és az étrend változékonysága növekszik. Az aktivitás szintje ebben az időszakban alig változik. Visszahúzódó éhínség Gyümölcs-, zöldség- és állati fehérje-fogyasztás növekedése Kevesebb keményítőtartalmú kapocs

Táplálkozási átmenet: 5 élelmiszerfogyasztási szokás (ii) (Bellagio meeting 2001) Táplálkozással kapcsolatos NCD-k (megfelelnek az Omran epidemiológiai átmenetének utolsó szakaszának) Diéta magas összes zsír-, koleszterin-, cukor- és egyéb finomított szénhidráttartalomban és alacsony többszörösen telítetlen zsírsavakban és a rost gyakran növekvő mozgásszegény életmóddal jár, jellemző a legtöbb magas jövedelmű társadalomra (és az alacsony jövedelmű társadalmakban a népesség növekvő részeire) egészségügyi nagyszabású átmenet ?

Táplálkozási átmenet Bellagio találkozó 2001

Terv Az életmód meghatározása és jellemzői Eszközök és stratégiák az életmód megváltoztatásához A táplálkozás példaként Következtetés

Iszkémiás szívbetegség Fertőző betegségek Epidemiológiai átmenet (i) A halálos, akut, fertőző betegségektől a krónikus, degeneratív állapotokig A halálozás csökkenése Ischaemiás szívbetegség Fertőző betegségek Hemorrhagiás stroke Rák Ischaemiás stroke Halandóság Világi tendenciák

Eltérés az objektív és az észlelt kockázatok között Nagy kockázat Táplálkozási hibák Svájc: Túl sok zsír, túl kevés keményítő, túl sok só Az étrend természetes összetevői Mezőgazdasági maradványok Élelmiszer-adalékanyagok Alacsony kockázat