Mária bencések, apostolok királynője

Ön itt van

böjtölő

A böjt nem ismer adót, és nincs is tisztában az adósság terheivel. A böjtölő férfiak asztalát nem kölcsönzik kölcsönzött pénz. Valójában a böjt örömet ad az ünnepi étkezésnek. Az éhség után azok az ételek, amelyek gyakorisága miatt visszataszítóak és undorítóvá válnak a napi ismétlésben, ízletesebbé válnak. A böjt ételízesítő. Minél élesebb az étvágy, annál kellemesebb az étel.

Márk evangéliumában (9:28), amikor az apostolok azt kérdezték Urunktól, miért nem tudták kiűzni az ördögöt a megszállott emberben, így válaszolt: "Ez a fajta nem űzhető ki, hanem imádsággal és böjtöléssel".

A Mária bencések megkísérlik betartani a szerzetesi böjtöt, ahogy azt Szent Benedek Szent szabálya leírja, hogy segítsék a papot a Gonosz elűzésében a társadalomból.

Ezért a teljes nagyböjt és a kolostori nagyböjt idején (szeptembertől nagyböjtig) egy teljes étkezés történik. A böjt jelenlegi egyházi szabályai szerint választható "összevonások" (kis étkezések) állnak rendelkezésre.

Megállapítottuk, hogy a böjt, ha körültekintően történik, valódi hasznot jelent az imádságos emlékezés és az Istentől való függőségünk örömteli kifejezése szempontjából.

"Az én húsom az, hogy annak akaratát tegyem, aki elküldött, hogy tökéletesítsem az Ő munkáját ... Mert ebben a mondás igaz: hogy az egyik ember vet, a másik pedig arat." Jn. 31-37.

Tudjuk, hogy Isten megkapja ezt az ajándékot, és elveszi a gyümölcsét, hogy papjai lelkét táplálja.

Tapasztalatok alapján megerősíthetjük Szent Ambrose azon elképzelését is, miszerint a böjt minden ünnepet felerősít.

Életünknek "folyamatos nagyböjtnek kell lennie, bár keveseknek van rá ereje", ahogy a szabály mondja. Ahogy a nagyböjt felkészít minket húsvétra, úgy a napi böjt fokozza a vasárnapok és ünnepek örömét.

Élvezzük tehát a bűnbánat furcsa paradoxonját ebben az életben, és mégis örömteli várakozással az eljövendő örök lakomára!