Az étrend szerepe a gyulladásos bélbetegségek megelőzésében és kezelésében

Reddavide Rosa

1 Országos Gasztroenterológiai Intézet „S. De Bellis ”kutatókórház, Castellana Grotte, Olaszország

Rotolo Ornella

1 Országos Gasztroenterológiai Intézet „S. De Bellis ”kutatókórház, Castellana Grotte, Olaszország

Carella Gabriella Gabriella

1 Országos Gasztroenterológiai Intézet „S. De Bellis ”kutatókórház, Castellana Grotte, Olaszország

Stasi Elisa

1 Országos Gasztroenterológiai Intézet „S. De Bellis ”kutatókórház, Castellana Grotte, Olaszország

Notarnicola Maria

1 Országos Gasztroenterológiai Intézet „S. De Bellis ”kutatókórház, Castellana Grotte, Olaszország

Miraglia Chiara

2 Orvosi és Sebészeti Tanszék, Parmai Egyetem, Parma, Olaszország

Nouvenne Antonio

2 Orvosi és Sebészeti Tanszék, Parmai Egyetem, Parma, Olaszország

Meschi Tiziana

2 Orvosi és Sebészeti Tanszék, Parmai Egyetem, Parma, Olaszország

Luigi de ’Angelis Gian

2 Orvosi és Sebészeti Tanszék, Parmai Egyetem, Parma, Olaszország

Di Mario Francesco

2 Orvosi és Sebészeti Tanszék, Parmai Egyetem, Parma, Olaszország

Leandro Gioacchino

1 Országos Gasztroenterológiai Intézet „S. De Bellis ”kutatókórház, Castellana Grotte, Olaszország

Absztrakt

Bevezetés

Bél mikrobiota és IBD

A bél eubiosisának vagy a mikrobiota összetételének bármilyen változását diszbiózusként határozzák meg. Az IBD a bél mikrobiota összetételének megváltozásával jár, amelyet a diverzitás csökkenése, a Firmicutes csökkent aránya, valamint a Proteobacteriumok és Actinobacteriumok arányának növekedése jellemez (6). A gyulladáscsökkentő hatású baktériumfajok egy része az IBD-ben szenvedő betegeknél gazdagodik (Escherichia, Fusobacterium), míg a gyulladáscsökkentő fajok (Faecalibacterium, Roseburia) az IBD-ben nagymértékben csökkentek (6). Például az aktív IBD-ben szenvedő betegeknél alacsonyabb a Clostridium coccoides, Clostridium leptum, Faecalibacterium prausnitzii és Bifidobacterium mennyisége (24). A mikrobiómaváltozásoknak a betegség lefolyásában betöltött szerepét vizsgáló leendő tanulmányok alig voltak. Egy 10 CD-n és kilenc UC-betegen alapuló holland tanulmány beszámolt a páciensspecifikus eltolódásokról a mikrobiális összetételben, de nem tudta kimutatni a mikrobiális összetétel vagy a sokféleség általános változását (25). Egy spanyol vizsgálat 18 UC-s beteget követett nyomon egy év alatt; azoknál, akik remisszióban maradtak, a Faecalibacterium prausnitzii folyamatosan növekedett, míg a visszaesőknél nem (26).

Immunitás és IBD

Epigenetikus és IBD

Diéta és IBD

A nyugati étrend minta

A szénhidrátbevitel mint az IBD kockázati tényezője

Szisztematikus áttekintés (n = 19 vizsgálat 2609 IBD alanynál) negatív összefüggést jelentett az étkezési rostok (OR 0,12, 95% CI: 0,04-0,37) és a gyümölcsbevitel (OR: 0,2, 95% CI: 0,1-0,9) és a CD között kockázat (22). A gyümölcsből származó oldható rost védő hatással lehet a CD-re (24). A magas zöldségfogyasztás az UC kockázatának csökkenésével járhat (OR tartomány 0,32-0,75) (22). A rák és táplálkozás európai vizsgálata (n = 366 351, 256 UC incidens és 117 CD, valamint esetenként négy egyeztetett kontroll) arról számolt be, hogy az alacsony zöldségfogyasztású cukor és üdítők megnövekedett fogyasztása pozitívan társult az UC kockázata (OR 1,31, 95% CI: 0,85-2,02; p = 0,05) (25). A megnövekedett édességfogyasztás pozitívan társul a CD-vel (OR: 2,83, 95% CI: 1,38-5,83) és az UC-vel (OR: 2,86, 95% CI: 1,24-6,57) (30). Összességében ezek az adatok azt sugallják, hogy míg a finomított és feldolgozott szénhidrátok és az édesített italok az IBD kockázati tényezői, az összetett szénhidrátokat, beleértve a gyümölcsöt, a zöldségeket és a rostokat, be kell vonni az étrendbe az IBD kezelésének javítása érdekében.

A fehérjebevitel mint az IBD kockázati tényezője

Hasonlóképpen, Agus és munkatársai (22) szerint az állati fehérjék túlzott fogyasztása a CD kialakulásának fokozott kockázatával jár együtt; míg a gyümölcs- és zöldségfogyasztás fordított összefüggésben állt a CD kockázatával (15). A CD-ben szenvedő betegek a mikrobiotában is elmozdulást mutattak, a proteinobaktériumok és a bifidobaktériumok csoportjának növekedésével és a firmicutes csökkenésével (22). Az UC esetében a finomított szénhidrátok és az egyszerű cukrok nagy fogyasztása mellett a nagy mennyiségű zsírsavak fogyasztása a betegség fokozott kockázatával is jár (17). Egy nagy, prospektív kohorszvizsgálat (n = 67 581), amelyet 10,5 év alatt fejeztek be, azt találta, hogy a magas fehérjebevitel, különösen az állati fehérjék (hús, nem tejtermékek) pozitívan összefüggenek az IBD fokozott kockázatával (31). Szisztematikus áttekintés (n = 2609 IBD-beteg; 19 vizsgálat) a magas teljes fehérjebevitel összefüggéséről számolt be az UC (OR tartomány 0,2-3,7) és a CD (OR 0,45-3,34 tartomány) kialakulásával (22). A magas fehérjebevitel az IBD 3,3-szoros megnövekedett kockázatával járt, ami arra utal, hogy a magas állati fehérje-tartalmú étrend fő kockázati tényező lehet az IBD kialakulásában.

A tejbevitel mint az IBD kockázati tényezője

Az európai rák- és táplálkozási vizsgálat azt találta, hogy a tejet fogyasztó személyeknél jelentősen csökkent a CD kialakulásának esélye (OR: 0,30, 95% CI: 0,13-0,65), ami a tejtermékek fogyasztásának védő hatására utal (28). Az egyes tejtermékek tejből, joghurtból és változó zsírtartalmú sajtból álltak (pl. Teljes zsír, sovány, félzsíros és meghatározatlan). Ezt alátámasztja egy esetkontroll vizsgálat gyermekeknél (n = 130 CD beteg és n = 202 kontroll), amely kimutatta, hogy a tejtermékek fogyasztása nem volt összefüggésben a CD-vel (OR: 0,86, 95% CI: 0,42-1,76, p = 0,65) (29). Összességében a tejtermékek fogyasztása nem kockázati tényező az IBD szempontjából.

A zsírbevitel mint az IBD kockázati tényezője

Diétás minták az IBD kezeléséhez és megelőzéséhez

Mediterrán étrend az IBD-ben

Hüvelyesek

Kiváló növényi fehérjék, ásványi anyagok (kalcium, vas, cink, foszfát) és vitaminok (B1, B9, B3), hüvelyesek nyúzott formában fogyaszthatók. A nyúzott hüvelyesek mentesek rostjaik oldhatatlan metanogén frakcióitól és táplálékellenes vegyületektől, például fitátoktól, de még mindig tartalmaznak oldható rostokat, vitaminokat és ásványi anyagokat. Az oldható rostok, mint például a pektin és az inulin, nem irritálják a bélbélést, de mégis prebiotikus hatásuk van, elősegítve a propionsavat és vajsavat termelő mikrobák növekedését. A propionsav és a vajsav erős védőhatást fejt ki a bél nyálkahártyáján, és gyakran kiegészítik IBD-ben szenvedő betegeknél. Különösen a legújabb munkák azt mutatják, hogy a vajsav lefelé szabályozza a gyulladásos citokinek felszabadulását és a kB nukleáris faktor aktiválódását (34,35 MICI). A hüvelyesek fogyasztásának másik módja az, hogy hosszú ideig főzzük őket a bőrükkel, majd szitával távolítsuk el a bőrt. A vörös dekortikált lencse és borsó jobban emészthető, mint más típusú bab, és nagyon alkalmas a bél helyreállítására.

Zöldségek

A remisszió során az oldhatatlan rostokban szegény zöldségek fogyaszthatók: cukkini, burgonya, sárgarépa, bőr nélküli padlizsán, zöldbab, mángold. Nagyon meg kell főzni, és az első időszakban krémként kell fogyasztani, majd egészben fogyasztható. Egy további szakaszban nyers zöldségek használhatók: apróra vágott sárgarépa, a radicchio belső része, bolyhos saláták, kevés levéllel. A magasabb fermentálható rosttartalmú zöldek, például káposzta, brokkoli, kelkáposzta, articsóka, paradicsom és paprika csak tejszínként fogyaszthatók. A nedvszívó nagyon hasznos eszköz lehet még az oldhatatlan rostokkal rendelkező zöldségek elfogyasztására is, mivel teljesen eltávolítja az enzimeket, vitaminokat, ásványi anyagokat és antioxidáns vegyületeket tartalmazó teljes nyers gyümölcslét. A legfrissebb bizonyítékok azt mutatták, hogy a brokkoliban lévő rostok oldható frakciója megakadályozza a recidívát CD-s betegeknél (36). Ezáltal a gyümölcsléelszívó javíthatja a bélbetegségben szenvedő betegek zöldségfogyasztását.

Friss gyümölcs

Számos tanulmány bizonyítja, hogy a gyümölcsfogyasztásnak védő immunmoduláló hatása van az IBD-ben (37,38,39), megakadályozva a kiújulást. A gyümölcsfogyasztás, amely szükséges a természetes vitaminok, ásványi anyagok és védő vegyületek tartalmához, a betegség minden szakaszában lehetséges egy gyümölcslé kivonó alkalmazásával. Amint arról korábban beszámoltunk, egy extraktor teljesen eltávolítja a szálakat. Miután az orvosi kezeléssel remisszió érhető el, egész gyümölcsök használhatók: először kevesebb rostot tartalmazó gyümölcsök, például alma és banán, narancslé, később kis mennyiségű egyéb szezonális gyümölcs.

Olivaolaj

Az emelkedő tanulmányok azt mutatják, hogy az olívaolaj erős gyulladáscsökkentő hatással van a bél nyálkahártyájára (40,41). Ez a hatás önmagában nem az olajsavnak köszönhető, hanem más antioxidáns molekulákkal, például hidroxitirozollal, szkvalennel, oleuropeinnal való szinergikus hatásának. Ezek az összetevők főleg egyes olívafajokban vannak jelen, például a „coratina” olajbogyóban, és csak akkor tartósíthatók, ha az olaj extra extraszűz, amelyet hideg extrakcióval nyernek. Egy nemrégiben végzett munka kimutatta, hogy az étkezési olívaolaj és a hal szinergikus hatása csökkenti az IBD-s betegek gyulladását (42).

Gabonafélék

A gabonaféléket és különösen a búzát erősen módosította a mezőgazdasági technológia. A szemek modern fajtái nagyon eltérnek az eredeti fajtától. A génkészletet módosították a magasabb gluténtartalmú szemek kiválasztására, hogy jobban felhasználhatók legyenek a pánikban. A gammasugarakkal végzett kezelés 1950 óta történt, erősebb növények megszerzése és a főzési eredmények javítása érdekében. Ezek a változások fokozták az antigén epitópokat és a kapcsolódó immunmediált reakciókat, hatással voltak a gyomor-bél traktusra (43). A szemek ősi fajtáit, például a Senatore Cappelli (Triticum turgidum durum) vagy Enkir (Triticum monococcum, az ember által legősibb gabonafélék, 7500 b.C.), genetikailag nem módosítottak, és alacsony immunogén hatásuk van. Ezek a szemek nem okoznak gyulladást a bél nyálkahártyájában (44,45). A kenyér, a tészta és az ősi gabonákkal készült hasonló termékek jelentik a legjobb választást az IBD-ben szenvedő betegek számára. A rizs nagyon jól szerepel az IBD-ben, mivel természetesen gluténmentes, csökkenti a bélgyulladást. Teljes rizs fogyasztható hosszú főzés után.

Kékhal

A kékhalból származó zsírnak széles körben megvizsgált gyulladáscsökkentő hatása van, mivel EPA-ként és DHA-ként tartalmaz omega-3 zsírokat (46,47). Ez a mediterrán étel nagyon alkalmas IBD-betegek számára a betegség bármely szakaszában.

Diófélék és magvak

Kevésbé alkalmas az aktív IBD-ben szenvedő betegek számára, a napi fellépés része lehet akár a betegség fellángolása alatt is, ha mandulatejnek tekintjük. Ez az ital Dél-Olaszország ősi hagyományai közé tartozik. Könnyen elkészíthető, csak helyi mandula és víz felhasználásával: a diót éjszakán át áztatják, majd összekeverik. A turmixot leszűrjük, így a napi fogyasztásra alkalmas ízletes gyümölcslét kapunk. A mandulatej 100 g-ra csak 50 kCal-t tartalmaz; fogyasztása nem helyettesíti a tehéntejet, mivel az utóbbi sokkal magasabb fehérjetartalommal rendelkezik, a mandulatej viszont újramineralizáló tulajdonságokkal rendelkezik, és magas a telítetlen zsírtartalma: az olajsav mennyisége hasonló az olívaolajhoz, a linolsav pedig szintén weel képviselteti magát. Ez az ital segíthet a páciensek feltételezésében, hogy a növényi omega-3 korlátozza a rostbevitelt.

Következtetések

A táplálkozás szerepe az IBD tüneteinek megelőzésében és kezelésében széles körben bebizonyosodott. A mediterrán vagy a vegetáriánus étrendnek egyértelmű előnyei vannak a nyugati étrenddel szemben. A mediterrán és a vegetáriánus étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, halolajban, teljes kiőrlésű gabonákban és olívaolajban tartalmaz tápanyagokat, például D-vitamint, esszenciális zsírsavakat, ásványi anyagokat és rostokat. Ezek az ételek fenntartják az egészséges bél mikrobiotát, megakadályozva a dysbiosist, amely szerepet játszik az IBD patogenezisében. Az étrend és a probiotikumok pótlásának szerepe a bél mikrobiota egyensúlyának helyreállításában és az IBD tüneteinek javításában megalapozott. A célzott táplálkozási megközelítések, amelyek figyelembe veszik az egyéni genetikai összetételt és a mikrobiota összetételt, új stratégiát jelenthetnek az IBD megelőzésére és kezelésére.