Elemzés: A PR-t láb alatt tapossák, ahogy a homok elmozdul Ukrajnában

Semmi sem igazolja a PR határait, amikor a zsetonok nem működnek, mint Vlagyimir Putyin látványa, amint Oroszország „kemény erő” csizmáját földre rúgja.

Miután az elmúlt hónapban a téli olimpia megrendezése előtt az ország imázsának tompítása érdekében végzett összes számított lépés megtörtént, az orosz elnök nagyot dobott, válaszul Ukrajna nyugat felé fordulására.

Azok számára, akik inkább kommunikációval, mint katonai erővel kereskednek, a hatalom kerekének megfordulása felfordulást eredményez.

A Burson-Marsteller UK felfüggesztette munkáját egy olyan agytröszt munkacsoporttal, amely szorosabb kapcsolatokat szorgalmaz Ukrajna és Európa között a drámai rendszerváltás után, amely Viktor Janukovics elnök menekülése következtében következett be napokig tartó erőszakos konfrontációk után.

Kijevben, amikor néhány nemzetközi ügynökség, mint például a FleishmanHillard, elhelyezi a redőnyöket, számos ukrán komikus szakember, akik támogatják az EU-párti menetrendet, önként jelentkeznek a nemzetközi médiával, reagálva az Oroszország által elkövetett propaganda offenzívának.

A Kreml nyugati PR-ügynökségek csoportja otthon vizsgálata alatt áll, mivel amikor 2008-ban Oroszország megtámadta Grúziát, az Egyesült Államok központú Ketchum, a globális inkumbens, amely 2006-ban kezdett dolgozni Oroszországért, elhatárolódott ügyfele Ukrajna feletti fellépésétől, mondván. külpolitikai kérdésekben nem működik.

A ma nyíló szocsi 2014 téli paralimpia Weber Shandwick ezzel kapcsolatos munkáját beárnyékolja egy politikai kiállás, amelynek eredményeként az Egyesült Királyság és az európai miniszterek bojkottálták a játékokat, az ukrán sportemberek pedig fontolóra vették a kivonulást.

Lord Bell, a Bell Pottinger elnöke, aki több külföldi kormányt is képviselt, kijózanítóan értékeli a PR és a PR ügynökségek viszonylagos jelentőségét az Ukrajna körül zajló diplomácia nagy tétű játékában és annak felbomlásának kilátásait, miközben Oroszország a keleti régióra tekint. régiók.

"A PR-nek itt nagyon kis szerepe van annak lehetősége közepette, hogy a háború bármikor kitörhet" - mondja. "Fantasztikus azt gondolni, hogy a PR-férfiak bármilyen befolyással lehetnek John Kerry [amerikai külügyminiszterre], az EU és Putyin vezetőire."

Mindazonáltal a média és az üzenetküldés volt kiemelt téma a volt nagykövetek, üzleti vezetők és Oroszország-szakértők kerekasztalán, amelyet a megbecsült nemzetközi ügyek agytrösztje, a Chatham House hívott össze a héten.

A nyugatnak ajánlott rövid távú válaszok között szerepel, hogy az EU tagjai és az Egyesült Államok "egységes, kemény és egyértelmű elkötelezettséget jelentenek Ukrajna szuverenitása, függetlensége és önrendelkezése iránt".

"Fontos az is, hogy a Nyugat azonnal felemelje az orosz propagandaművelettel szembeni ellentmondását" - ez egy másik ajánlás. "Putyin elnök és más orosz vezetők nyilatkozatai és az orosz média nagy részének beszámolói… hazugságként könnyen felfedhetők. Ezt nyilvánosan, erőteljesen és azonnal meg kell tenni."

Ukrajna saját sürgető szükségessége egy ilyen cáfolati műveletre kulcsfontosságú tényező volt az ukrán Krízis Médiaközpont ezen a héten történő elindításában, amely egy nyilvánvalóan rögtönzött, önkéntes comms művelet, amelynek célja a globális média összekapcsolása az országgal.

Az indítás alig két héttel azután történt, hogy február utolsó hetében megalakult a Janukovics utáni ideiglenes kormány, amelyet Oroszország nem hajlandó elismerni legitimnek.

Alina Frolova, a központot koordináló tíz ember egyike szerint Oroszország Ukrajna kapcsán tett intézkedése ellen szól; úgy véli, hogy a jelenlegi kormány legitim, és támogatja az EU-val való szorosabb kapcsolatokat.

Frolova szerint a központ vezetői csoportjában Valeriy Chaly, Ukrajna volt külügyminiszter-helyettese áll, és egyébként a helyi PR-ügynökségek tulajdonosaiból vagy felső vezetéséből áll. Ő maga a RAM 360 nevű vezérigazgatója.

"Nem a kormány számára nyújtunk szolgáltatásokat, de fő célunknak azt tekintjük, hogy segítsünk Ukrajna imázsának kezelésében a világban, és reagáljunk az Ukrajna elleni információs háborúra" - mondja.

"Különböző típusú előadókat próbálunk ötvözni, hogy új, de objektív nézőpontokat biztosítsunk az újságíróknak: kormányzati, szakértői, közéleti aktivisták, üzleti vállalkozások, művészek stb."

A központ csapatának van egy hírfigyelő csoportja, amely a "hamis hírekre" reagálhat, összegyűjtve és bizonyítékokkal szolgáltatva azok lebontására - teszi hozzá.

Ilyen példaként említi az orosz tévé állítását, miszerint 140 ezer ukrajnai menekült menekült a káosz elől Oroszországba, és az ellenmagyarázat, miszerint a felvétel valójában sorban áll Ukrajna és Lengyelország határán. További példák találhatók egy weboldalon, a www.stopfake.org címen.

"Világosan megértjük, hogy kormányunk most gyenge, rengeteg problémával küzd, és nincs ideje információterjesztésre" - mondja.

"Mindannyian hazánk patriótái vagyunk, és határozottan hiszünk a jövőnkben; ezért készek vagyunk arra, hogy szakemberekként most erőfeszítéseket tegyünk annak érdekében, hogy segítsük hazánkat ezen a nehéz időszakon átjutni."

Aki az ideiglenes kormány érdekében kommunikál, óriási feladattal néz szembe Sean Worth, a londoni Quiller butik-közügyek és kormányzati ügynökség tanácsadója.

"A kormány addig nem szerez bizalmat sem helyi, sem nemzetközi szinten, amíg egy ideig a választások nem lesznek" - mondja. "Oroszország más kérdés, hogy elismeri ezeket a választásokat. Mindeközben a nagyobb szereplők - az EU, az USA és Oroszország - kapcsolatai sokkal jelentősebbek."

Ukrajna kapcsolata nagyobb szomszédaival összetett. A helyzet túlegyszerűsítésének megkockáztatása érdekében úgy tűnik, hogy az előző rendszer megpróbálta őket egymás ellen kijátszani, mielőtt megtorpanna.

Amikor Janukovics engedett Oroszország nyomásának, hogy hagyjon fel egy szabadkereskedelmi és politikai együttműködési megállapodást az EU-val, amelyet társulási megállapodásnak neveznek, az utcai visszavágás bukásához vezetett.

Ez a megszakított kísérlet Ukrajna és a Nyugat közötti kapcsolatok elmélyítésére volt az, ahol Burson-Marsteller és két amerikai lobbizási ügynökség bejött.

A Burson-Marsteller szóvivője szerint az ügynökség Janukovics pártjának, a Régiók Pártjának dolgozott 2012 februárja és májusa között.

A megállapodást akkoriban kritizálta Martin Nunn, brit állampolgár, aki a Whites Communication nevű PR céget vezette Kijevben, az Egyesült Királyság Korona Ügyészségéhez intézett levelében, amelyben azt kérdezte, hogy a B-M nem sérti-e az Egyesült Királyság vesztegetési cselekményét.

Nunn megkérdőjelezte, hogy az a tény, hogy az ügynökség brüsszeli irodáját a Régiók Pártja bérelte fel Renat Kuzmin kormánytisztviselő interjúinak megszervezésére Londonban és Európában, azt jelentette, hogy egy köztisztviselő nem megfelelő módon kapott PR-juttatást a párt ajándékából.

2012 májusától a Burson-Marsteller szóvivője szerint az ügynökség egy brüsszeli központban, a Modern Ukrajna Európai Központjában dolgozott.

Az ECFMU kimondott célja szorosabb kapcsolatok kialakítása az EU és Ukrajna között, ügyvezető igazgatója, Ina Kirsch pedig azt állította, hogy ez megkönnyítette a társulási megállapodás előkészítését.

Az ügynökség szóvivője szerint a B-M brüsszeli irodája 2013 februárjáig dolgozott az ECFMU-nál, míg az Egyesült Királyság irodája két héttel ezelőttig folytatódott, amikor az agytröszt "az Egyesült Királyságban fogva tartotta munkáját a hosszabb távú hatásig és hatásig. a legutóbbi események világosabbá válnak ".

A munka során "kapcsolatokat építettek az Egyesült Királyság politikai döntéshozói, szakértői és szervezetei között, és információkat szolgáltattak az ECFMU-tól Ukrajna azon erőfeszítéseiről, amelyek az európai normáknak megfelelő demokratikus reform megvalósítására és gazdasági és diplomáciai céljainak előmozdítására irányulnak" - állítja a Burson-Marsteller szóvivő.

Úgy tűnik, hogy az ECFMU-nak komoly pénze volt a lobbizásra, mivel tavaly összesen 790 000 dolláros díjat adott át a washingtoni székhelyű Mercury és Podesta Group ügynökségeknek, bár kevésbé egyértelmű, hogy pontosan kitől származik a pénz.

A B-M szóvivője azt a politikát idézte, hogy nem kommentálják az ügyféldíjakat, amikor a PRWeek azt kérdezte, hogy helytálló-e, hogy munkája 400 000 fontot tett ki, ezt egy meg nem erősített adat közérdekű ipari forrás idézi. Kirsch elmondta, hogy nem tudja pontosan megmondani, mennyit kapott az ügynökség, mert semmilyen pénzügyi kérdésben nem vett részt.

Kirsch szerint "maga az ECFMU költségvetése nagyon szerény", és önkéntesek dolgoznak rajta. Az EU Átláthatósági Nyilvántartása megerősíti, hogy az ECFMU költségvetése a 2013. novemberét megelőző évben 10 000 euró volt, és az abban az időszakban az uniós intézmények érdekképviseletével közvetlenül összefüggő költségek kevesebb, mint 50 000 euró voltak.

Kirsch hozzáteszi, hogy az ECFMU PR ügynökségeket tudott felvenni "az üzleti szféra szponzorai, nem pedig a politika részéről, érdekeltek Ukrajna európai integrációjának előmozdításában".

A Burson-Marsteller szóvivője szerint az ügynökség tisztában van azzal, hogy az ECFMU-t "magánszemélyek és magáncégek finanszírozzák, akik támogatják az EU és Ukrajna közötti kapcsolatok megerősítését".

A Podesta Group alapítója, Tony Podesta a héten elmondta a Huffington Postnak, hogy Janukovics korábban az ECFMU támogatóinak oldalán állt, akik főleg az "üzleti közösségből" származnak.

Amikor Janukovics novemberben elutasította az EU-egyezményt, "félreállt a központ [az ECFMU] céljától" - mondta Podesta. Hozzátette: "Ukrajnában a helyzet folyamatosan változik, a központ támogatói nem változtak".

Kirsch elmondta a PRWeek-nek, hogy egyetlen személy sem fizet Burson-Marstellerért, és egyikük sem volt kapcsolatban az előző ukrán kormánnyal.

"Különböző magánvállalatok fizettek a PR-társaságok tevékenységéért, akiknek az volt a feladata, hogy támogassák az ECFMU erőfeszítéseit" - mondja. "Nem volt egyetlen olyan kormány vagy parlamenti tag sem, amely részt vett volna tevékenységünk szponzorálásában. Miután az ECFMU igazgatóságának tagjait hivatalos tisztségre nevezték ki, azonnal eltávolították őket."

Kirsch elismeri, hogy az ECFMU kritikát kapott itthon és külföldön a politikai elittel való kapcsolattartás miatt, de rámutat, hogy a társulási megállapodás megkönnyítése nem lett volna lehetséges, ha szorosan nem dolgozunk velük.

Megerősíti, hogy B-M munkája leállt, miközben az ECFMU figyelemmel kíséri a helyzetet, de hozzáteszi, hogy csapata "mindaddig segíteni fogja az uniós intézményeket és az ukrán felet, amíg az az európai integrációs folyamatot szolgálja".

Eközben Kijevben Frolova azt jelzi, hogy nem látja, hogy az Ukrajna Krízis Médiaközpont együttműködne az ECFMU-val vagy bármely más intézménnyel, mert a központ nem tervezi folytatni szerepét a helyzet stabilizálása után.

A kérdés az, hogy ez mikor következik be. A külpolitika nélkül is a májusra tervezett választások belső csatákat indíthatnak el, ahogy ez történt Ukrajna 2004-es narancsos forradalma következményeiben, amely olyan választásokat kényszerített ki, amelyeken Európa-párti jegy menesztette Janukovicsot.

Az egyik olyan személy, aki továbbra is nyugaton rezonál, és akinek Bell rövid ideig dolgozott a narancsos forradalom után, Julija Timosenko volt miniszterelnök, akit 2011-ben börtönbe zártak, miután elvesztette a választásokat Janukovics előtt.

Az amerikai politikusokat egy másik washingtoni lobbi- és ügyvédi iroda, a Wiley Rein ösztönözte Ukrajna nyomására az utóbbi két év szabadon bocsátása miatt, amelynek állítólag férje, Olexsandr Timosenko több mint 900 000 dollárt fizetett.

Az új rendszer felszabadította a múlt hétvégén, és feltételezik, hogy politikai visszatérést hozhat. A Huffington Post arról számolt be, hogy Wiley Rein lobbista, Jim Slattery tegnap Dublinban tervezte találkozni vele, hogy megvitassa a következő lépését.

A PR valóban lábbal taposható, amikor a nagyhatalmak elkezdik dobálni a súlyukat, de amikor a por leülepszik, egyesek számára hatalmas befektetésnek bizonyulhat, és Oroszország úgy találhatja, hogy ismét rossz hírnevet szerzett magának.