Az ebéd húsfogyasztásának összefüggése a tápanyagbevitellel, az étrend minőségével és az egészségügyi kockázati tényezőkkel az amerikai gyermekek és felnőttek körében: NHANES 2007–2010
Absztrakt
Háttér
A sovány hús fogyasztását az egészséges táplálkozás részeként javasolja Étrendi irányelvek az amerikaiak számára, 2010. Az ebéd hús előkészített vagy pácolt hús, amelyet általában szendvicsekben használnak, és felvágottnak vagy deli húsnak is nevezik.
Célkitűzés
A vizsgálat célja az volt, hogy megvizsgálja az ebéd húsfogyasztásának a tápanyagbevitel, az étrend minősége és a fiziológiai intézkedések összefüggését gyermekeknél (2–18 év); n = 5099) és felnőttek (19 éves és idősebbek); n = 10,216) egy nagy, országosan reprezentatív adatbázis felhasználásával.
Mód
Az ebédhús fogyasztóként azt határozták meg, hogy bármelyik ebédhús fogyasztója 24 órás visszahívás során, valamint a tápanyagbevitel, az étrend minősége (Egészséges étkezési index (HEI) -2010 pontszám) összefüggésben áll, és a fiziológiai intézkedéseket a Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat segítségével értékelték. Felmérés (NHANES), 2007–2010.
Eredmények
Az ebéd húsfogyasztói (gyermekek és felnőttek egyaránt) magasabb kalória-, fehérje-, kalcium-, kálium-, nátrium- és telített zsírbevitelt fogyasztottak (csak felnőttek számára), mint a nem fogyasztók. Az ebéd húsbeviteléhez társult a hús/baromfi/halétel csoport magasabb bevitele mind a gyermekek, mind a felnőtt fogyasztók körében, mint a nem fogyasztók. Nem volt különbség az összes HEI-2010 pontszámban, összehasonlítva az ebéd húsfogyasztóit és a gyermekek vagy felnőttek nem fogyasztóit. Azonban a HEI komponensek pontszáma az összes gyümölcs, teljes gyümölcs (csak gyermekek), a teljes kiőrlésű gabonafélék, a tejtermékek és az összes fehérjetartalmú ételek esetében szignifikánsan magasabb volt, a zöldek és babok esetében (csak felnőtteknél) a tenger gyümölcsei és a növényi fehérje, a zsírsavak aránya és a nátrium szignifikánsan magasabb volt alacsonyabb a gyermekek és a felnőtt ebédhús fogyasztók körében, mint a nem fogyasztóké. Nem voltak szignifikáns különbségek az ebéd húsfogyasztói és a gyermekek vagy felnőttek nem fogyasztói között az élettani mutatókban és az egészséggel kapcsolatos állapotok esélyarányában.
Következtetések
Ennek a tanulmánynak az eredményei betekintést nyújthatnak az ebédhúsok USA-beli gyermekek és felnőttek étrendjében történő jobb felhasználására.
Háttér
A Étrendi irányelvek az amerikaiak számára, 2010 ajánlja a sovány hús fogyasztását az általános egészséges étrend részeként [1]. A MyPlate (ChooseMyPlate.gov) azt javasolja, hogy a hús és a bab csoport bevitele 2 és 6,5 uncia (oz.) Ekvivalens között legyen, kortól, nemtől és fizikai aktivitástól függően [2]. A hús fontos minőségű fehérje és számos kulcsfontosságú mikroelem, köztük vas, cink és B-vitamin forrása az amerikai étrendben [1–8]. A húsból származó vas és folát biohasznosulása magasabb, mint növényi termékekből, például gabonából és leveles zöldségfélékből [3, 9].
Az ebédhúsok olyan előfőzött vagy pácolt húsok, amelyek szeleteltek szendvics vagy salátaöntetekhez. „Felvágottaknak” vagy „deli húsnak” is nevezik őket. Háromféle ebédhús létezik: a) Teljes darabolás - az egész izom egy része, amelyet főznek, ízesítenek/fűszereznek és szeletelnek, például sült marhahús vagy magozott marhahús; b) Szekcionált/formázott húsdarabok vagy pelyhek, amelyek össze vannak kötve átalakított húskészítmények, például többrészes pulykamell vagy főtt sonka kialakításával; és c) feldolgozott hús - ide tartoznak a finom vagy durvára őrölt húskészítmények, például a kolbászok vagy az emulgeált termékek, például a bolognai és a hot dogok. A táplálkozási irányelvek tanácsadó bizottságának nemrégiben közzétett tudományos jelentése (2015) azt mutatta, hogy a vörös és a feldolgozott hús alacsonyabb fogyasztásából álló táplálkozási szokások pozitív egészségügyi eredményekkel járnak [10].
Jelen tanulmány célja az volt, hogy egy nagy országos reprezentatív adatbázis felhasználásával értékelje az ebéd húsbevitel és a tápanyagbevitel, az étrend minősége és az egészségügyi kockázati tényezőkhöz kapcsolódó fiziológiai intézkedések összefüggését gyermekek és felnőttek körében.
Mód
Tárgyak
Az ebéd húsbevitelének felmérésére a National Health and Nutrition Examination Survey (NHANES) felmérést használták, amely a nem intézményesült amerikai lakosság országos reprezentatív mintájának nagy étrendi felmérése volt [11]. Az NHANES-adatokat kétévente összegyűjti és kiadja a Betegségmegelőzési és Megelőzési Központ Országos Egészségügyi Statisztikai Központja (NCHS). Minden résztvevő vagy meghatalmazott (azaz szülők vagy gondviselők) írásbeli beleegyező nyilatkozatot adott, és az NCHS kutatási etikai felülvizsgálati testülete jóváhagyta a felmérési protokollt. Az étrend bevitelének adatai megbízható, 24 órás étrend-interjúkkal (csak az 1. napra vonatkozó adatok) az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) automatizált többszörös áthaladásos módszerével készültek. Az elemzésekhez az NHANES 2007–2008 és 2009–2010 adatait egyesítettük [11]. Az egyesített mintába 5099 2–18 éves gyermek és 10 216 19 éves és idősebb felnőtt vett részt, kivéve a terhes és/vagy szoptató nőstényeket, valamint azokat, akiknek hiányos vagy megbízhatatlan 24 órás visszahívási adatai voltak.
A bevitel becslése
Az ebéd húsbevitelét összesen harminckilenc USDA élelmiszer-kód felhasználásával értékelték a tipikus ebédhúsokhoz (1. táblázat) [12, 13]. Ezeket az élelmiszer-kódokat arra használták, hogy megtalálják az ebédhúst összetevőként tartalmazó élelmiszer-kódokat. Ételek, például kis mennyiségű pörköltek (1. táblázat: USDA élelmiszer kódok az ebédhúsokhoz és azok leírása [12, 13]
Az étrend minőségének becslése
Az étrend minőségét a Healthy Eating Index (HEI) -2010 alkalmazásával számoltuk, amely 12 komponensből áll, amelyek mindegyike az étrend minőségének más aspektusát képviseli [18]. A HEI - 2010 pontszámokat az első napi étrendi bevitel adatainak felhasználásával becsültük meg. A HEI - 2010 pontszámok kiszámításához használt SAS kódot letöltötték az USDA webhelyéről [19].
A kockázat fiziológiai markereinek becslése
Az értékelt egészségügyi indexek között szerepelt a testtömeg, a testtömeg-index (BMI) és a gyermekek Z-pontszáma [20], valamint a BMI, a derék kerülete, a vérnyomás, az éhomi plazma glükóz, az éhomi plazma inzulin, a c-reaktív fehérje, az éhomi trigliceridek, összesen koleszterin, LDL-koleszterin (éhgyomorra), HDL-koleszterin és apolipoprotein B, valamint a metabolikus szindróma kockázata felnőttek számára NHANES szabványos protokollok alkalmazásával [11]. Különböző okokból nem minden egyén rendelkezik az összes teszt értékével (a mintaszámokat lásd a táblázatokban). A metabolikus szindrómát az NHLBI Adult Treatment Panel III kritériumai [21] alapján határozták meg, nevezetesen a következő kockázati tényezők közül három vagy több közül: hasi elhízás (a derék kerülete> 102 cm a férfiaknál és> 88 cm a nőknél); magas vérnyomás (BP szisztolés ≥130 Hgmm vagy a diasztolés ≥85 Hgmm vagy magas vérnyomáscsökkentő gyógyszerek szedése); alacsony HDL-koleszterinszint (
Eredmények
Körülbelül 19,4% felnőtt (19 éves és idősebb) és 17,8% gyermek (2–18 éves) ebédhús-fogyasztó volt. Gyermekeknél és felnőtteknél sem volt jelentős demográfiai különbség az ebédhús-fogyasztók és a nem fogyasztók között, kivéve, hogy 12% -kal kevesebb felnőtt nőfogyasztó volt (46,2% nőstény nőfogyasztó, szemben az 52,6% nőnemfogyasztóval), P 2. táblázat A gyermekek energia- és tápanyagbevitele (n = 5099) és felnőtt (n = 10216) ebéd húsfogyasztók és nem fogyasztók (NHANES 2007–2010, nemek együttes adatai). Az értékek átlag ± SEM. Az értékeket az életkor, a nem, az etnikum, a szegénységi jövedelem aránya, a fizikai aktivitás szintje, a jelenlegi dohányzási állapot, az alkohol (csak felnőttek számára) és a kcal (az energia kivételével) alapján állítják be.
Az ebédhús bevitele szintén jelentős különbségekkel járt (P 3. táblázat: MyPlate táplálékcsoportok felvétele gyermekeknél (n = 5099) és felnőtt (n = 10216) ebéd húsfogyasztók és nem fogyasztók (NHANES 2007–2010, nemek együttes adatai). Az értékek átlag ± SEM. Az értékeket az életkor, a nem, az etnikum, a szegénységi jövedelem aránya, a fizikai aktivitás szintje, a jelenlegi dohányzási állapot, az alkohol (csak felnőttek számára) és a kcal alapján állítják be
Az étkezési csoportok bevitelében tapasztalható némi különbség ellenére nem volt különbség az étrend minőségében (amelyet a HEI-2010 mért), összehasonlítva az ebéd húsfogyasztóit és a gyermekek nem fogyasztóit (a HEI-2010 pontszámbeli különbség a fogyasztók és a nem fogyasztók között: −0,30, P = 0,6187) vagy felnőttek (HEI-2010 pontszám különbség a fogyasztók és a nem fogyasztók között: −0,61, P = 0.2010) (4. táblázat). Amikor az adatokat tovább elemeztük a gyermekek és a felnőttek különböző korcsoportjaira: 2–9 éves kisgyermekek, 9–19 éves serdülők; 19–50 éves felnőttek és 51 éves és idősebb felnőttek; a hímek és a nők esetében külön-külön még mindig nem voltak szignifikáns különbségek (P > 0,01) a HEI 2010 pontszámaiban a fogyasztók és a nem fogyasztók között (4. táblázat).
Bár a teljes HEI 2010 hasonló volt az ebédhús fogyasztók és a nem fogyasztók körében a gyermekek és a felnőttek körében, a HEI 2010 összetevőinek pontszámaiban különbségek voltak (5. táblázat). 2–19 éves gyermekeknél a HEI komponensek pontszáma szignifikánsan magasabb volt (P 5. táblázat: Az egészséges táplálkozás indexe (HEI) - A gyermekek 2010-es összesített pontszáma és az összetevők pontszámai (n = 5099) és felnőtt (n = 10216) ebéd húsfogyasztók és nem fogyasztók (NHANES 2007–2010 nemek együttes adatai). Az értékek átlag ± SEM. Az értékeket az életkor, a nem, az etnikum, a szegénységi jövedelem aránya, a fizikai aktivitás szintje, a jelenlegi dohányzási állapot, az alkohol (csak felnőttek számára) és a kcal alapján állítják be
A vizsgált fiziológiai mérésekben (testtömeg, derékbőség, testtömegindex, szisztolés vérnyomás, diasztolés vérnyomás, éhomi plazma glükóz, éhomi plazma inzulin, C-reaktív fehérje, éhomi trigliceridek, összkoleszterin, LDL-koleszterin) nem volt különbség., HDL-koleszterin és apolipoprotein B) ebédhúsfogyasztással társulnak 2–18 éves gyermekeknél és 19 éves vagy annál idősebb felnőtteknél (6. táblázat). A fogyasztók és a nem fogyasztók közötti különbségek továbbra sem voltak jelentősek (P > 0,01), amikor az adatokat tovább elemezték a gyermekek és felnőttek különböző korcsoportjaira vonatkozóan: kisgyermekek 2–9 évesek, serdülők 9–19 évesek; 19–50 éves felnőttek és 51 éves és idősebb felnőttek; valamint férfiak és nők esetében (az adatokat nem közöljük).
Az egészséggel kapcsolatos állapotok esélyarányai szintén hasonlóak voltak (95% -os CI átfedés) az ebédhús fogyasztók esetében, mind a gyermekek, mind a felnőttek nem fogyasztói esetében (7. táblázat). Az ebéd húsfogyasztói még akkor sem mutattak szignifikáns különbséget az esélyhányadosokban, mint a nem fogyasztók, még akkor is, ha az adatokat tovább elemezték a gyermekek különböző korcsoportjainál: kisgyermekek 2–9 évesek, serdülők 9–19 évesek; felnőttek számára: 19–50 éves és 51 éves és idősebbek; valamint férfiak és nők esetében (az adatokat nem közöljük).
Vita
Ez az első jelentés, amely az ebéd húsfogyasztását vizsgálta az Egyesült Államok lakosságában, és feltárta annak összefüggéseit a tápanyagok bevitelével, az étrend minőségével és az egészség fiziológiai markereivel. Jelen tanulmányban az NHANES 2007–2008 és az NHANES 2009–2010 adatokat egyesítettük, és az együttes adatkészlet több mint 15 ezer felnőtt és gyermek mintaméretet biztosított. Az ebédhús, más néven deli hús vagy felvágott, előfőzött vagy pácolt hús, amelyet felszeletelnek és kényelmes szendvics- vagy salátaöntet készítéséhez használnak. Az NHANES 2007–2010 adatai azt mutatták, hogy a visszahívás napján a lakosság csaknem egyötöde (18% 2–18 éves, 19% felnőtt 19 éves és idősebb 19%) fogyasztott ebédhúst.
A vizsgálat korlátja, hogy keresztmetszeti vizsgálatokkal nem lehet meghatározni az okot és a következményt. Ezenkívül a 24 órás étrendi visszahívások a résztvevők memóriájára támaszkodnak az étrend bevitelének önálló jelentésében; és ezért az adatokat hamisan közlik. A tanulmányban felhasznált adatok szintén egyetlen 24 órás étrendi visszahíváson alapultak. Ennek a tanulmánynak az erősségei közé tartozott a nagy, országosan reprezentatív minta felhasználása, amelyet számos NHANES-adatközlés kombinálásával és számos kovariánsra történő kiigazítással értek el, de még ezeknél a kovariánsoknál is maradhat fennmaradó zavaró tényező.
A jövőbeni kutatások megfontolhatják az ebédhús-fogyasztók összehasonlítását más húsok fogyasztóival és/vagy a húst nem fogyasztókkal. Ezen túlmenően, ha további adatok állnak rendelkezésre, érdemes lehet elemzéseket végezni az ebédhúsok bizonyos típusainak összehasonlításával (pl. Egész darabolás a metszett/formázott, illetve a feldolgozott hússal szemben). Más munka megvizsgálhatja az ebédhúsoknál elfogyasztott további termékeket, és hogy lehet-e több egészséges tételt azonosítani.
Következtetés
Összefoglalva, e tanulmány eredményei azt sugallják, hogy az ebéd húsbevitele nem befolyásolta az étrend általános minőségét, míg az egyes alkomponensek (tejtermékek, teljes kiőrlésű gabonafélék és nátrium) pontszámainak különbségei arra utalnak, hogy lehet módja az ebédhúsoknak az egészséges táplálkozási szokásokba történő beépítésére.
- A serdülőkori elhízás étrendjének minősége, pszichoszociális egészség és kardiometabolikus kockázati tényezők
- A cukorkafogyasztás társulása a testsúly mérésével, egyéb egészségügyi kockázati tényezők a
- Lehet-e a francia diéta az elhízás alacsonyabb kockázatának kulcsa Medical News Bulletin Health News and
- Kardiometabolikus kockázati tényezők és az egészséggel kapcsolatos életminőség elhízott serdülőknél
- Az alkoholfogyasztás és a mediterrán étrend betartása az egészségtudomány hallgatói körében Spanyolországban