Az alkoholmentes zsíros hasnyálmirigy-betegség mint a hasnyálmirigy-rák kockázati tényezője a hasnyálmirigyrákos betegek endoszkópos ultrahangvizsgálata alapján: egyetlen központ tapasztalata

Emésztőrendszeri és GI Onkológiai Központ, Medistra Kórház, Jakarta, Indonézia

Hepatobiliaris osztály, Belgyógyászati Klinika, Dr. Cipto Mangunkusumo Nemzeti Általános Kórház, Universitas Indonesia, Jakarta, Indonézia

Levelezés

Cosmas R A Lesmana, Emésztőrendszeri és GI Onkológiai Központ, Medistra Kórház, Jl Gatot Subroto Kav 59, Jakarta Selatan 12950, Jakarta, Indonézia. E-mail: [email protected]

Hepatobiliaris osztály, Belgyógyászati Klinika, Dr. Cipto Mangunkusumo Nemzeti Általános Kórház, Universitas Indonesia, Jakarta, Indonézia

Emésztőrendszeri és GI Onkológiai Központ, Medistra Kórház, Jakarta, Indonézia

Hepatobiliaris osztály, Belgyógyászati Klinika, Dr. Cipto Mangunkusumo Nemzeti Általános Kórház, Universitas Indonesia, Jakarta, Indonézia

Levelezés

Cosmas R A Lesmana, Emésztőrendszeri és GI Onkológiai Központ, Medistra Kórház, Jl Gatot Subroto Kav 59, Jakarta Selatan 12950, Jakarta, Indonézia. E-mail: [email protected]

Hepatobiliaris osztály, Belgyógyászati Klinika, Dr. Cipto Mangunkusumo Nemzeti Általános Kórház, Universitas Indonesia, Jakarta, Indonézia

Emésztőrendszeri és GI Onkológiai Központ, Medistra Kórház, Jakarta, Indonézia

Absztrakt

Háttér és cél

Az alkoholmentes zsíros hasnyálmirigy-betegség (NAFPD) olyan betegség, amely az egyszerű steatosistól kezdve terjed, és tovább vezethet krónikus hasnyálmirigy-gyulladáshoz és lehetséges hasnyálmirigyrák kialakulásához. Pontos patogenezise és a klinikai gyakorlatra gyakorolt hatása még mindig ismeretlen. A hasnyálmirigyrák még mindig a leghalálosabb rosszindulatú daganat a világon. A NAFPD és a hasnyálmirigyrák kapcsolatáról még mindig hiányoznak tanulmányok. A tanulmány célja az endoszkópos ultrahang (EUS) vizsgálat mint szűrővizsgálati eszköz lehetséges szerepének felkutatása a NAFPD-s betegeknél az EUS-vizsgálat alapján a hasnyálmirigyrákos betegek között.

Mód

Az EUS kórházi adatait 2 éven belül gyűjtötték össze, és elemezték az összes olyan beteget, akinek EUS eljárásokat hajtottak végre. A hasnyálmirigy malignitását képalkotó és tumor markerek, valamint citopatológia alapján diagnosztizálták endoszkópos ultrahang finom tű aspirációs (EUS ‐ FNA) eljárással. Kizárták a már fennálló hasnyálmirigy-betegségben szenvedő betegeket, jelentős alkoholfogyasztást vagy más, a hasnyálmirigy metasztázisában szenvedő elsődleges rákot. A statisztikai elemzést az SPSS 23.0 verziójával hajtottuk végre.

Eredmények

Összesen 162 beteget (75 nőt és 87 férfit) vettek fel adatbázis-elemzésre. ^ Hasnyálmirigy-rosszindulatú daganatot 43 (26,5%) betegnél, míg a zsíros hasnyálmirigyet 53 (32,7%) betegnél találtak, és ez általában a hasnyálmirigyrákos betegek. ^ A logisztikus regressziós elemzés alapján az olyan tényezők, mint az életkor, a nem, a cukorbetegség és a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, nem találták a hasnyálmirigy rosszindulatú daganatának jelentős kockázati tényezőit, ahol a zsíros hasnyálmirigy az egyetlen jelentős rizikófaktor a hasnyálmirigyrák számára (esélyarány: 18,027 [95% CI: 7,288–44,588]).

Következtetés

A NAFPD elterjedtsége a hasnyálmirigyrákos betegek körében magas. Jövőbeni tanulmányok végezhetők annak bemutatására, hogy az EUS tekinthető-e szűrővizsgálati eszköznek a hasnyálmirigy rosszindulatú daganatának korai felismerésében a NAFPD-s betegeknél; kohorsz prospektív vizsgálatra is szükség lehet a zsíros hasnyálmirigy és a hasnyálmirigyrák egyértelmű ok-okozati összefüggésének kimutatására.

Bevezetés

A hasnyálmirigyrák továbbra is a leghalálosabb rák a világon, mivel nagyon alacsony a túlélési aránya és a legrosszabb prognózisa van. Feltételezték, hogy a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás a hasnyálmirigyrák kialakulásának fő kockázata. 1, 2 Azonban a metabolikus állapotokat, például az elhízást és a diabetes mellitust (DM) is a hasnyálmirigyrák kockázati tényezőinek tekintették. Az elhízás és a DM előfordulása a közelmúltban növekszik a legtöbb ázsiai országban, különösen az új szervezet által, amely ma már alkoholmentes zsírmáj betegségként ismert. Éppen ellenkezőleg, ellentmondásos tanulmány készült a DM-ről mint a hasnyálmirigyrák kockázati tényezőjéről. Ennek oka lehet, hogy nem minden inzulinrezisztencia-betegségben szenvedő beteg mutat további betegség progressziót DM-re. 3-5

Az alkoholmentes zsíros hasnyálmirigy-betegség (NAFPD) egy új klinikai entitás, ahol jelentős alkoholfogyasztás nélkül jelentős zsíros beszivárgás tapasztalható a hasnyálmirigy parenchymájában. A hasnyálmirigy zsíros beszivárgásától, a steato-pancreatitis állapotától a hasnyálmirigyrák kialakulásának lehetőségéig terjedő klinikai utat még nem vizsgálták jól. Feltételezik azonban, hogy ez az állapot szorosan összefügg az inzulinrezisztencia állapotával. 6, 7

A zsíros hasnyálmirigy gyakori mellékhelyzet a transzabdominális ultrahangvizsgálat során. Ennek a megállapításnak a hatását a gasztroenterológiai gyakorlatban nem vizsgálták a nyomon követés ismeretlen eredménye miatt. A hasnyálmirigy vizualizálásának nehézsége szintén újabb oka annak, hogy tünetmentes betegeknél ezt a tünetet figyelmen kívül hagyják. Az előzetes képalkotás, mint például a hasi számítógépes tomográfia (CT) vagy a mágneses rezonancia képalkotás (MRI), nem alkalmazható rutinszerűen a hasnyálmirigy vizsgálatára a mindennapi gyakorlatban, mivel az orvosi ellenőrzés során túl költséges lenne. 6.

Az endoszkópos ultrahang (EUS) a legjobb módszer a hasnyálmirigy vizsgálatára, de továbbra is etikátlan szűrővizsgálati eszközként használni, mivel költsége van, és mivel ezt előzetes endoszkópos eljárásnak tekintették. 8.

Ennek a tanulmánynak az volt a célja, hogy bemutassa az EUS szűrővizsgálatának lehetséges szerepét a zsíros hasnyálmirigy állapotának korai felismerésében és megfigyelésében, az EUS vizsgálattal diagnosztizált hasnyálmirigyrákban szenvedő betegek alapján.

Mód

Ez egy retrospektív EUS adatbázis-vizsgálat volt a Medistra kórházban 2 éves időtartamon belül. A Medistra kórház a leginkább hivatkozott magánkórház. Az összes beteget (hasnyálmirigyrákkal és anélkül), akik EUS-eljáráson estek át, sorra toborozták. A hasnyálmirigy rosszindulatú daganatát képalkotás, tumor marker és citopatológia alapján diagnosztizálták az EUS ‐ FNA eljárással. A zsíros hasnyálmirigyet a hasnyálmirigy és a vese közötti kontraszt visszhang (világos vagy hiperechoikus hasnyálmirigy) alapján határozzák meg. A rák patológiájának értékelését két patológus végezte el, akiket elvakítottak a klinikai adatoktól. Számos metabolikus tényezőt elemeztek, beleértve a zsíros hasnyálmirigy jelenlétét vagy a hasnyálmirigy lipomatosisát. Kizárták a már fennálló hasnyálmirigy-betegségben szenvedő betegeket, jelentős alkoholfogyasztást vagy más, a hasnyálmirigy metasztázisában szenvedő elsődleges rákot. Az EUS-eljárásokat egy konzultáns gasztroenterológus végezte, akinek 10 éves tapasztalata volt a fejlett endoszkópos eljárásokban és a transzabdominális ultrahang-eljárásokban. Az EUS berendezés tartalmazott egy Olympus JF UCT 180 EUS hatótávolságot (Olympus, Japán), amelyet egy Aloka IPF-1701C ultrahangos készülékhez csatlakoztattak (Aloka, Tokió, Japán). A statisztikai elemzést az SPSS 23.0 verziójával végeztük (IBM, New York, NY, USA).

Eredmények

Összesen 162 beteget (75 nőt és 87 férfit) vettek fel az adatbázis elemzésére. A hasnyálmirigy rosszindulatú daganatát 43 (26,5%) betegnél, míg a zsíros hasnyálmirigyet 53 (32,7%) betegnél találták, és ezt általában a hasnyálmirigyrákos betegeknél. A hasnyálmirigyrák nagy részét az adenokarcinóma típus dominálta (81,4%). (1. táblázat) A keresztmetszeti EUS adatok alapján a hasnyálmirigy-rákos betegeknél a hasnyálmirigy lipomatosis volt a domináns (2. táblázat). 43 hasnyálmirigy-malignus beteg közül 2-nél cukorbetegség, 7-nél cukorbetegség és zsíros hasnyálmirigy volt. A logisztikus regressziós elemzés alapján az olyan tényezők, mint az életkor, a nem, a cukorbetegség és a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, nem találtak szignifikáns rizikófaktort a hasnyálmirigy rosszindulatú daganatos megbetegedéseiben, ahol a zsíros hasnyálmirigy volt az egyetlen szignifikáns rizikófaktor a hasnyálmirigyrák számára (esélyhányados: 18,027 [95% CI: 7,288–44,588]) (3. táblázat).

Változók gyakorisági százaléka (%)

Életkor (átlag SD)	57 ± 15,9
Nem
Férfi	87	53.7
Női	75	46.3
Diabetes mellitus	28.	17.3
Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás	45	27.8
Hasnyálmirigy lipomatosis	53	32.7
Hasnyálmirigyrák (összes)	43	26.5
IPMN	5.	11.6
Adenocarcinoma	35	81.4
Neuroendokrin daganat	3	8.0

EUS, endoszkópos ultrahang; IPMN, intra papilláris nyálkás daganat.

Változó Nincs hasnyálmirigyrák (n = 119) Hasnyálmirigyrák (n = 43) P érték

Kor (medián, interkvartilis tartomány), évek	52 (24)	62 (21)	P = 0,026 (Mann – Whitney)
Életkor (év)
3. táblázat: Két- és többváltozós elemzés (logisztikai regresszió)

Változók P Az esély aránya 95% CI

Kétváltozós elemzés
Kor	0,004	1.039	1.012–1.066
Nem	0,165	1.659	0,812–3,393
Diabetes mellitus	0,462	1.393	0,576–3,370
Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás	0,708	0,859	0,389–1,898
Hasnyálmirigy lipomatosis	0,001	19.883	8.219–48.100
Többváltozós elemzés
Kor	0,113	1,028	0,993–1,065
Nem	0,136	2.001	0,805–4,976
Hasnyálmirigy lipomatosis	0,001	18.027	7,288–44,588

Vita

Tudomásunk szerint ez az első Ázsiában végzett tanulmány, amelyen nagyszámú beteg vizsgálja az EUS vizsgálat lehetséges szerepét a hasnyálmirigyrákos betegek alapján a zsíros hasnyálmirigy szűrőeszközeként.

Következtetések

A hasnyálmirigyrákos betegek körében magas a NAFPD gyakorisága, összehasonlítva a nem hasnyálmirigyrákos betegekével. További vizsgálatokra, például prospektív kohortos vizsgálatra, valamint a legtöbb NAFLD-tanulmányban elvégzett munkára van szükség, hogy egyértelműbb patogenezist és a rák kialakulásának időkeretét találhassuk meg a NAFPD-betegek körében, hogy pontos időt biztosítsunk az EUS elvégzéséhez. nyomonkövetési vizsgálat a szűrés és a megfigyelés céljából.