Az adiponektin receptor agonista AdipoRon normalizálja a glükóz anyagcserét és megakadályozza az elhízást, de

Egy releváns modell felállítása a kortikoszteroidok által kiváltott káros hatások tanulmányozására fiatal egerekben

agonista

Az adiponektin receptor agonista, az AdipoRon ellensúlyozza néhány kortikoszteroid által kiváltott hatást.

Az AdipoRon megakadályozza a hasi zsírosodás és a glükóz metabolizmusának megváltozását.

Az AdipoRon nem képes megakadályozni a kortikoidok által kiváltott növekedési retardációt fiatal egerekben.

Absztrakt

Célkitűzés

A glükokortikoidok (GC) rendkívül hatékony gyulladáscsökkentő és immunszuppresszív gyógyszerek. Az elhúzódó GC-terápia azonban számos káros hatást okozhat, ami cukorbetegséghez és elhízáshoz vezethet, valamint csontbetegségeket, például csontritkulást felnőtteknél és növekedési retardációt gyermekeknél és serdülőknél. A GC okozta káros hatások megelőzése és gondozása továbbra is kihívást jelent. Korábban bemutattuk az adiponektin receptorok nem peptid agonistájával, az AdipoRonnal végzett kezelés hatékonyságát a hosszú távú GC kezelés által kiváltott viselkedési rendellenességek és zsírtömeg-gyarapodás visszafordítására. Ebben a munkában létrehoztuk a GC által kiváltott növekedési és anyagcserezavarok releváns modelljét, és megállapítottuk, hogy az AdipoRon potenciális terápiás eszköz ezen anyagcserezavarok visszafordítására.

Mód

Az 5 hetes egereket hét egymást követő héten keresztül folyamatosan kezeltük kortikoszteronnal (35 mg/l) vagy anélkül ivóvízben. Kihasználva ezt a különböző növekedési és anyagcserezavarokat mutató egérmodellt, megvizsgáltuk, hogy az AdipoRon (napi 1 mg/kg/nap intraperitoneális injekció az utolsó 20 napban) megakadályozhatja-e a GC által kiváltott káros hatásokat. A kontroll csoportot csak vivőanyaggal kezeltük. A táplálkozási magatartást és az anyagcsere paramétereket a kezelés során nyomon követték. A szérum inzulin- és leptinszinteket ELISA-val mértük. A számítógépes tomográfiát és a zsírszövet szövettani elemzését a kísérleti eljárás végén értékeltük.

Eredmények

Megállapítottuk, hogy a fiatal egerek GC-kezelése folyamatosan növelte a testtömeg-növekedést, ami a táplálékfelvétel növekedésével jár. A vivőanyaggal összehasonlítva a GC-vel kezelt egereknél a kezelés során fennmaradt a korai súlyos hyperleptinemia (akár 6-szor több) és a hyperinsulinemia (akár 20-szor több). A kísérleti eljárás végén a GC-vel kezelt egerek csontnövekedési retardációt mutattak (pl. Combcsont hossza 15,1 versus 14,0 mm, P

Előző kiadott cikk Következő kiadott cikk