Az A csoport streptococcus torokfertőzésének kitörése: ne felejtsen el ételt kérdezni

G. FALKENHORST

1 Járványügyi Osztály, Statens Serum Institut, Koppenhága, Dánia

2 Intervenciós epidemiológiai képzés európai programja (EPIET)

J. BAGDONAITE

1 Járványügyi Osztály, Statens Serum Institut, Koppenhága, Dánia

2 Intervenciós epidemiológiai képzés európai programja (EPIET)

M. LISBY

3 Kelet-Dánia regionális élelmiszer-felügyeleti hatósága

S. B. MADSEN

3 Kelet-Dánia regionális élelmiszer-felügyeleti hatósága

L. LAMBERTSEN

4 Bakteriológiai, Mikológiai és Parazitológiai Osztály, Statens Serum Institut, Koppenhága, Dánia

K. E. P. OLSEN

4 Bakteriológiai, Mikológiai és Parazitológiai Osztály, Statens Serum Institut, Koppenhága, Dánia

K. MØLBAK

1 Járványügyi Osztály, Statens Serum Institut, Koppenhága, Dánia

ÖSSZEFOGLALÁS

Jelentésünk szerint az A csoportú streptococcusok (GAS) által okozott nagy élelmiszer-eredetű járványkitörés, amely 2006 júniusában a dániai Koppenhágában, a dániai Koppenhágában működő cég étkezdéjének 200–250 mecénásánál akut tonsillo-pharyngitist okozott. a hideg tészta a betegség fokozott kockázatával járt (támadási arány 68%, kockázati arány 4,1, P stata verzió 8.0 [8].

Mikrobiológiai és környezeti vizsgálatok

A menzát megvizsgálták, és beszerezték az ételkészítés részleteit. A konyhai eszközökből és felületekről származó ételmintákat és tamponokat hemolitikus streptococcusokra tenyésztettünk. Megkérdeztük a menza személyzetének minden tagját a torokfájás vagy a bőrfertőzés megelőzéséről, megvizsgáltuk a kezüket és az alkarjukat, és adott esetben vettünk torkoltampont és sebtampont. A beteg irodai dolgozóktól önkéntes alapon torkotamponokat is vittek július 12-én.

Az összes tampont 5% -os lóvér agaron tenyésztettük, és a β-hemolízist mutató telepeket GAS jelenlétére standard módszerekkel vizsgáltuk. A GAS-izolátumokat tovább jellemeztük a T-típus meghatározásával a Sevapharma (Prága, Cseh Köztársaság) antiszérumával, az M-fehérjét kódoló emm gén szekvenálásával [9] és az SmaI alkalmazásával pulzálómezős gélelektroforézissel (PFGE). Az Emm-szekvenciákat összehasonlítottuk a „Streptococcus pyogenes emm szekvencia-adatbázis” referenciával az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Megelőzési Központjában [10].

Irodalomkeresés

Célunk az Európai Unióban az élelmiszer-eredetű gáz-gáz kitörésekről szóló jelentések azonosítása volt. A PubMed-et a „járvány”, a „járvány”, az „étel *”, a „streptokok *”, a „mandula *”, a „garat *” kifejezések különféle kombinációinak felhasználásával kerestük. A cikkek hivatkozásaiból további jelentéseket, köztük az Európai Unió más nyelvein írt jelentéseket kaptunk.

EREDMÉNYEK

Epidemiológiai leletek

Mintegy 1000 ember dolgozott az épület 16 különböző vállalatában. Az összes céggel folytatott telefonos interjúk azt mutatták, hogy a 2006. június 26-án kezdődő héten legalább 140 személy, akiket 13 különböző vállalat foglalkoztatott, heveny torokfájásba kerültek. Az összes vállalat sok alkalmazottja általában ebédel a menzán. Más megosztott kitettségről nem számoltak be. Logisztikai okokból további epidemiológiai vizsgálatunkat két nagyvállalatra korlátoztuk, körülbelül 540, illetve 100 alkalmazottal.

Első vizsgálatunkban mind a 640 alkalmazottnak elküldtük a kérdőívet, akik közül 191 (30%) válaszolt. Hatvannégy (34%) számolt be akut torokfájásról. Gyakran jelentett kísérő tünetek: fáradtság (81%), fejfájás (75%) és láz (72%). 43 esetben (67%) legalább egy gyomor-bélrendszeri tünetről (hányinger, hasi fájdalom, hányás vagy hasmenés) számoltak be, 16-nál (25%) hasmenés és hét (11%) hányás volt. Tizenöt személy számolt be arról, hogy a GAS gyorsteszt pozitív volt, amelyet háziorvosa végzett. A betegség medián időtartama 4 nap volt (1–10 tartomány), és 40 fő vett el betegszabadságot 2 napos mediánban (1–10 tartomány), összesen 86 betegnapot. Csak hat másodlagos esetről számoltak be a háztartás tagjai között.

A járványgörbe alakja (ábra) alapján úgy döntöttünk, hogy kiszámítjuk a specifikus expozíciós rohamok (AR) és kockázati arányokat (RR) a 42 „elsődleges eset” összehasonlításával (a tünetek megjelenése június 27. dél és június 30. között). olyan emberekkel, akik nem voltak betegek vagy június 30. után betegedtek meg (1. táblázat). Az AR-ban azok az emberek, akik június 26-án vagy 27-én étkeztek a menzán, 33% (32%) volt, szemben azokéval, akik nem ettek 4% -ot (6%). Az RR értéke 8 · 0 (5 · 2) volt, P * Esetek = olyan emberek, akiknél 2006. június 27. dél és június 30. között akut torokfájás lépett fel, a szövegben „elsődleges eseteknek” nevezik. A 42 elsődleges esetből kettő nem adott információt a menza használatáról.

A salátabárból vagy a meleg vegetáriánus ételből való étkezés bármelyik napon hasonlóan megnövekedett betegség kockázatával járt (RR 2 · 0–2 · 6). A kitett esetek aránya június 26-án (27-én) 91% (89%) volt a salátabárnál, és a vegetáriánus ételeknél mindkét napon 29%. A tíz eset közül, akik bármelyik napon a vegetáriánus meleg étel elfogyasztásáról számoltak be, kilenc a salátabárból való étkezésről is beszámolt.

A második analitikai vizsgálat során megkérdeztük a június 26-án vagy 27-én a menzán étkezõ 122 védõnõt 13 meghatározott élelmiszer fogyasztásáról. Hatvannégy (52%) válaszolt (2. táblázat). Az AR és az RR azoknál volt a legmagasabb, akik hideg tésztát ettek a salátabárból (AR 68%, RR 4 · 1, 95% CI 1 · 9–8 · 8, P ábra), ami kompatibilis a jelentett átlagos inkubációs periódusokkal 32–52 órás élelmiszer-eredetű GAS-fertőzés (6–72 óra tartomány) [5]. A maximális inkubációs periódust nehéz volt meghatározni, mert a későn kezdődő esetek oka lehet a másodlagos átvitel.

Tudomásunk szerint a tésztát korábban csak kétszer jelentették GAS-járvány hordozójaként [11, 12], míg a leggyakrabban vádolt járművek saláták vagy szendvicsek kemény tojással [5]. Mind a tojás, mind a tészta kiváló steril „növekedési közegnek” tűnik a streptococcusok számára, ha forralás után szennyezettek. Kísérletekkel bizonyították a GAS képességét, hogy 20 ° C-on tésztán növekedjen [12].

Mivel korán a menzát gyanították a járvány okaként, a tünetekkel járó étkezdék használói nagyobb valószínűséggel küldhették vissza a kérdőívet, bevezetve a szelekció elfogultságát. Ennek azonban nem kellett volna befolyásolnia a meghatározott élelmiszerekkel megfigyelt összefüggéseket, mivel a „gyanús” ételekről nem volt hír. Az expozíció és a második analitikai vizsgálat közötti késés hosszú volt (18 nap), ami megnehezítette az emberek számára, hogy emlékezzenek arra, hogy mit ettek. Ha van ilyen, akkor ez torzíthatta az eredményeket bármely statisztikai társulás alábecsülése felé, de nem eredményezett hamis asszociációt.

A járvány nagyságának meghatározására tett erőfeszítéseket a dán iskolai szünetek akadályozták, amelyek a járvány kezdete után néhány nappal kezdődtek. Vizsgálatunk idejére az irodai alkalmazottak közül sokan, beleértve a lehetséges eseteket is, szabadságra mentek, ami az alacsony válaszadási arányt eredményezte. Az épület összes vállalatának vezetésével kapcsolatos kérdések 140 esetet tártak fel. A kérdőíves válaszadók 34% -a (64/191) számolt be akut torokfájásról, míg 22% (42/191) megfelelt a feltételezett elsődleges esetre vonatkozó korlátozó eset definíciónknak. Összefoglalva, becsléseink szerint 200–250 ember (az emberek 20–25% -a)

1000 alkalmazott az épületben) rosszul lett. Ez az utóbbi 30 évben az egyik legnagyobb élelmiszer-eredetű gáz-gázkitörést jelentette Európában, és elsőként társult munkahelyi menzához.

A GAS-pozitív tenyészetek aránya a torkon lévő esetekből alacsony volt (5/29), valószínűleg a fertőzés és a törlés közötti 16 napos késés miatt. Sőt, a negatív tamponok esetek fele részesült penicillin-kezelésben. Nem meglepő, hogy a feltételezett járványtörzsön kívül négy másik streptococcus törzset is találtunk, mivel a streptococcus tonsillitis/pharyngitis és a tünetmentes hordozás gyakori állapot. A 15–44 éves, torokfájás nélküli dánok közül a GAS hordozói 2,3%, a C vagy G csoport streptococcusainak 3,9% -a volt 1983-ban [13]. Nincs újabb tudomásunk a felnőtteknél végzett kocsis vizsgálatokról.

Élelmiszerkezelők akut torokfájással vagy fertőzött bőrelváltozásokkal, valamint tünetmentes hordozókkal kapcsolatban beszámoltak az élelmiszer-eredetű GAS-járványok forrásáról [5, 6]. A nyitott kézi sebekkel rendelkező élelmiszerkezelők munkából való kitiltása megakadályozza a GAS egyes kitöréseit - és a staphylococcusos ételmérgezéseket. Az elkészített ételek tárolására vonatkozó idő-hőmérsékleti előírások szigorú betartása azonban ugyanolyan fontos.

Hat publikációt találtunk az élelmiszer-eredetű GAS-járványokról az Európai Unióban 1970 óta (3. táblázat) [11, 14–18]. Egy-egy járványról Olaszországból és Görögországból számoltak be, három kitörés Svédország déli részén, kettő (a jelenlegit is beleértve) a szomszédos nagyobb dániai koppenhágai területen történt. Úgy tűnik, Skandinávia déli részén van egy olyan csoportosítás, amelyet nehéz megmagyarázni. Nem fordulnak elő élelmiszer-eredetű GAS-járványok a legtöbb európai országban - vagy nem észlelik őket? Vagy észlelik, de nem jelentik?

3. táblázat

Az A csoport streptococcus (GAS) tonsillo-pharyngitis jelentett élelmiszer-eredetű kitörései Európában, 1970–2006