Mi okozza az aszterixist és hogyan kezelik?

asterixis

Az aszterixis egy neurológiai rendellenesség, amely miatt az ember elveszíti a test bizonyos területeinek motoros irányítását. Az izmok - gyakran a csuklóban és az ujjakban, bár ez a test más területein is előfordulhat - hirtelen és szakaszosan lazává válhatnak.

Az izomszabályozás ezen elvesztését szabálytalan és akaratlan rángatózó mozgások is kísérik. Ezért az asterixist néha „csapkodó remegésnek” nevezik. Mivel bizonyos májbetegségek az aszterixishez kapcsolódnak, úgy tűnik, hogy néha „májcsappanásnak” is nevezik. A csapkodás állítólag repülés közben egy madár szárnyára hasonlít.

Kutatások szerint ezek a csukló-kéz „remegés” vagy „csapkodó” mozgások akkor fordulnak elő leginkább, ha a karok kinyújtottak és a csukló hajlított. A test mindkét oldalán található aszterixis sokkal gyakoribb, mint az egyoldalú (egyoldalú) asterixis.

Az állapotot közel 80 évvel ezelőtt ismerték fel először, de sok még mindig ismeretlen róla. Úgy gondolják, hogy a rendellenességet az agy azon részének meghibásodása okozza, amely ellenőrzi az izmok mozgását és testtartását.

Hogy miért fordul elő ez a meghibásodás, nem teljesen ismert. A kutatók azt gyanítják, hogy lehetnek bizonyos kiváltó okok, amelyek magukban foglalják az encephalopathiákat is.

Az encephalopathiák olyan rendellenességek, amelyek befolyásolják az agy működését. A tünetek a következők:

Az encephalopathia bizonyos típusai, amelyek asterixist eredményezhetnek, a következők:

  • Máj-encephalopathia. A máj a májra utal. A máj fő feladata a toxinok kiszűrése a testből. De ha a máj bármilyen okból károsodott, nem biztos, hogy hatékonyan távolítja el a toxinokat. Következésképpen felépülhetnek a vérben és bejuthatnak az agyba, ahol megzavarják az agy működését.
  • Metabolikus encephalopathia. A máj- és vesebetegségek szövődménye a metabolikus encephalopathia. Ez akkor fordul elő, amikor túl sok vagy kevés bizonyos vitamin vagy ásványi anyag, például ammónia lép át a vér-agy gáton, neurológiai tévedéseket okozva.
  • Gyógyszeres encephalopathia. Bizonyos gyógyszerek, például görcsoldók (epilepszia kezelésére szolgálnak) és barbiturátok (nyugtatásra), befolyásolhatják az agy reakcióit.
  • Szív encephalopathia. Amikor a szív nem pumpál elegendő oxigént az egész testbe, az agy érintett.

Nagyjából minden, ami befolyásolja az agy működését, asterixishez vezethet. Ebbe beletartozik:

Stroke

Agyvérzés akkor fordul elő, ha az agy egy részének véráramlása korlátozott. Ez történhet az artériát elzáró vérrög vagy az artériák szűkülete miatt, például dohányzás vagy magas vérnyomás miatt.

Májbetegség

A májbetegségek, amelyek nagy kockázatot jelentenek az aszterixisre, többek között a cirrhosis vagy a hepatitis. Mindkét állapot hegesedést okozhat a májban. Ez kevésbé hatékony a toxinok kiszűrésében.

Kutatások szerint a cirrhosisban szenvedők legfeljebb 45 százaléka rendelkezik máj (máj) encephalopathiával, ami nagyobb veszélyt jelent az aszterixisre.

Veseelégtelenség

A májhoz hasonlóan a vesék is eltávolítják a mérgező anyagokat a vérből. Ha túl sok ilyen méreganyagot engednek felépíteni, megváltoztathatják az agy működését és asterixishez vezethetnek.

A veséket és a munkájuk elvégzésére való képességüket olyan körülmények károsíthatják, mint:

  • cukorbetegség
  • magas vérnyomás
  • lupus
  • bizonyos genetikai rendellenességek

Wilson-kór

Wilson-kórban a máj nem dolgozza fel megfelelően az ásványi rézeket. Ha nem kezelik és hagyják felépülni, a réz károsíthatja az agyat. Ez egy ritka, genetikai rendellenesség.

A szakértők becslése szerint 30 000 emberből körülbelül 1-nek van Wilson-kórja. Születéskor jelen van, de felnőttkoráig nyilvánvalóvá válhat. A mérgező rézszint tünetei a következők:

  • aszterixis
  • izommerevség
  • személyiségváltozások

Egyéb kockázati tényezők

Az epilepszia és a szívelégtelenség is az asterixis kockázati tényezője.